Menet- és fuvarokmányok

A - nem menetrend szerint, de díj ellenében - közúti személyszállítást végző autóbusz, illetőleg a közúti árufuvarozást végző gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezekből és pótkocsikból álló járműszerelvény a közúti forgalomban autóbusz menetlevéllel, illetőleg fuvarlevéllel vehet részt.

A közúti forgalomban nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és ezekből álló járműszerelvény, valamint autóbusz, menetlevéllel vehet részt. 

Ömlesztett áru tehergépkocsival, vontatóval és ezekhez kapcsolt pótkocsival vagy félpótkocsival végzett, a Magyar Köztársaság területén megkezdett közúti fuvarozásához (szállításához) kapcsolódóan a jármű vezetőjének rendelkeznie kell a megrakott jármű (járműszerelvény) össztömegét tartalmazó - a felrakó helyen, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű mérlegelés vagy a tengelyterhelés mérés, illetőleg a rakomány súlyának mérlegelése alapján kiállított - jármű-tömegbizonylattal (a továbbiakban: bizonylat). Ha a feladó vagy a felrakást végző a bizonylat kiállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonylat helyett írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania és a jármű vezetőjének igazolható módon átadni.

A bizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a szállítás időtartama alatt a fuvarlevél vagy menetlevél mellékletét képezi, azt az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell mutatni. A bizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a fuvarozás (szállítás) befejezését követően a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan kell megőrizni.

A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

A fuvarlevelet és a közúti közlekedési szolgáltatást végző autóbusz menetlevelét a szolgáltató állítja ki és vezeti. A megrendelő vagy a fuvaroztató ezen igazolja az elvégzett teljesítményt, fuvarozásnál az áru átvételét is. A gépjármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződésnél kiállított okmány az árura vonatkozó adatok helyett a járműre vonatkozó adatokat tartalmazhatja. A nem közúti közlekedési szolgáltatást végző jármű menetlevelét a jármű üzemben tartója állítja ki, és azt eseményszerűen a jármű vezetője vezeti és aláírásával hitelesíti.

Külön jogszabály az fentiektől eltérően rendelkezhet, és más esetekben is a menetlevél használatát kötelezővé teheti.

A Menet és fuvarokmányok szigorú számadású okmánynak minősülnek, azokat eseményszerűen kell vezetni.

A felhasznált vagy rontott okmányokat sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

A Menet és fuvarokmányokra vonatkozó alapvető előírásokat a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet hatályos szövege tartalmazza.

Nemzetközi forgalomban közlekedő járművek részére, egyes feltételek fennállása esetén, további menet- és fuvarlevelek vezetése is, kötelező lehet.

 

A menetlevél vezetési előírásokat, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (továbbiakban MT rendelet) tartalmazza.

Az MT rendelet 23. § (4) és (5) bek. alapján a közúti forgalomban nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és ezekből álló járműszerelvény, valamint autóbusz menetlevéllel vehet részt. Menetlevélként az MT rendelet 2. számú melléklet A), illetőleg C) pontja szerinti vagy olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) az üzemben tartó megnevezése, székhelye és a gépjárművezető neve,

b) a jármű rendszáma, telephelye,

c) a rakományra vonatkozó (a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, veszélyes áruknál az ADR szerinti adatok), illetőleg a szállított személyek számára vonatkozó adatok az indulás, a megállások és az érkezés helyének és idejének, a kilométeróra állásának, valamint a megtett kilométer-teljesítménynek a feltüntetésével.

2008. július 01-től a jogszabály hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja] terjed ki, amelyek

a) a Magyar Köztársaság területén belföldi vagy nemzetközi forgalomban - ideértve az átmenő forgalmat is - közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, illetőleg a Magyar Köztársaság területén közúti járművet (a továbbiakban: jármű) tartanak üzemben;

b) a Magyar Köztársaság területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti áruszállítást vagy személyszállítást végeznek;

c) a külön jogszabályban meghatározott C1, C1+E, C, C+E, illetve D1, D1+E, D, D+E kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel vezethető gépkocsival közúti áru- vagy személyszállítást végeznek, a 11. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklet rendelkezései tekintetében.

Az MT rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre, a vállalkozásokra terjed ki, de a magánszemélyekre, és a magáncélú járműhasználatra nem.

Fentiek alapján 2008. július 01-től a magánszemélyek által - magántulajdonban levő járművel - a magáncélú közúti járműhasználat során, a menetlevél vezetési kötelezettség az MT rendelet hatályának változása folytán megszűnt.  

 

Az MT rendelet, illetve más jogszabály nem tartalmazza az elektronikus menetlevél fogalmát, annak megfelelési feltételeit, jóváhagyását, minősítését, kezelését, ellenőrzését, a használat lehetőségét. A jelenlegi szabályozás szerint a menetlevelet, a fenti tartalommal, a gépkocsivezetőnek kell vezetnie, beleértve az üzemanyag vásárlás adatait is.

Semmilyen más, különösen szigorú számadású okmányok helyett, automatikusan nem alkalmazható elektronikus változat, azt jogszabálynak kell lehetővé tennie.

Mindezek alapján a gépkocsivezetőnek, papíralapú menetlevelet kell vezetnie és az ellenőrzés esetén bemutatnia. Az okmányt sorszám szerint nyolc évig szükséges megőrizni.

Bármely elektronikusan előállított menetokmány, a vállalkozás belső tevékenységét segítő hasznos kimutatás lehet, amely azonban hatósági célokra nem alkalmas!

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1072/2009/EK rendelete, egyebek mellett a kabotázsra vonatkozó szabályokat is újrafogalmazta.

Az EK rendelet kötelező, és közvetlenül alkalmazásra kerül valamennyi tagállamban. A jogszabály 2009-ben hatályba lépett, de a kabotázsra vonatkozó rendelkezéseket (8. és 9. cikk) csak 2010. május 14-től kell alkalmazni.

Az alapvető feltételek és szabályok csekély mértékben megváltoztak. Jelentősebb változás (a teljesség igénye nélkül), a kabotázs-kimutatás igénylésének megszűnése, továbbá bizonyos feltételek mellett a kabotázs tevékenység bármely (Románia és Bulgária kivételével) tagállamra (a gyakorlatban jellemzően a szomszédos tagországok) való kiterjesztése, a tevékenyég feltételeinek - a hazai fuvarozókkal szemben is támasztott követelményeinek - a kabotázs tevékenységet folytatóra való tételes kiterjesztése (hazai fuvarozási szerződésekre vonatkozó előírások, a járművek tömeg-, méretadatai, veszélyes áruk, romlandó élelmiszerek, élő állatok szállítása, vezetési és pihenőidők, ÁFA-val kapcsolatos kötelezettségek teljesítése).

Fontos, hogy a megadott időponttól a kabotázs tevékenységet gyakorló fuvarozónak, a szabályok megtartását - a beérkező nemzetközi fuvarozásról és minden egyes egymást követő kabotázs-műveletről - a rendeletben meghatározott egyértelmű bizonyítékokkal kell igazolnia. 

Az igazoláshoz megfelelnek a vezetett fuvarlevelek. A fuvarlevelek mellett javasolt - a közúti ellenőrzés jelentős gyorsítása érdekében - kabotázs-kimutatás kitöltése és az ellenőrzést végző hatósági személy részére történő bemutatása is.

 A Magyarország területén gyakorolni tervezett kabotázs-tevékenységhez, kabotázs-kimutatás, innen is szabadon letölthető: