Járműüzemeltetési módból eredő speciális műszaki szabályok

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (későbbiekben: MT rend.) értelmében személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás csak személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető. Bármely vállalkozás csak az NKH regionális igazgatósága engedélyével (a továbbiakban: taxiengedély) végezhet személytaxi-szolgáltatást. Az ilyen szolgáltatás csak olyan személygépkocsival végezhető, amelyet az NKH regionális igazgatósága – a személytaxi szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet (későbbiekben: KHVM rend.) alapján – személytaxi-szolgáltatás végzésére alkalmasnak minősített, és ezt igazolólappal tanúsítja.

· A szolgáltatást végző személygépkocsik (továbbiakban: személygépkocsi) első minősítő vizsgálatát az NKH regionális igazgatóságai saját vizsgálóállomásain kell elvégezni. Az első minősítő vizsgálat lefolytatását követően a személygépkocsik ismételt minősítő vizsgálata elvégezhető azon vizsgálóállomásként kijelölt vizsgálóhelyeken is, amelyek a díjjelző készülékek mérésügyi megfelelőségének ellenőrzésére és igazolásának lehetőségére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól (továbbiakban: MKEH) vagy jogelődjétől, az OMH-tól érvényes feljogosítással rendelkeznek.

· A minősítő vizsgálatra csak az a személygépkocsi fogadható, amelynek üzembentartója a taxiengedélyt (az MT rendelet alapján előírt, az NKH illetékes regionális igazgatósága által kiadott engedélyt) bemutatja. A minősítő vizsgálat egyben időszakos műszaki felülvizsgálat is.

· A minősítő vizsgálatért a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos egyes díjakról szóló - külön jogszabályban meghatározott - forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálati díj másfélszeresét kell megfizetni.

A személygépkocsival szembeni követelmények:

· A személytaxi vagy a személygépkocsis személyszállító tevékenységre használt személygépkocsi felépítményén – a szállított személyek utastérben történő elhelyezkedéséhez legalább három, a csomagtér eléréséhez legalább egy gyárilag kialakított ajtónak kell lennie, valamint legyen ellátott sárga rendszámmal.

· A személygépkocsi – a vezetőt is beszámítva – legalább öt személy szállítására legyen alkalmas.

· A személytaxiként üzemeltetett személygépkocsi legyen felszerelve „TAXI” szót mutató fényjelző berendezéssel, amely a taxióra kikapcsolt (szabad) helyzetében világít. A fényjelző előre színtelen (fehér), vagy borostyánsárga, illetőleg a kettő közötti színkoordinátájú; hátra borostyánsárga, illetőleg kadmium és borostyánsárga közötti színkoordinátájú fényt bocsáthat ki. A „TAXI” szót mutató fényjelző berendezése a viteldíjjelző foglalt állásában fényt nem bocsáthat ki.

· A személytaxinál viteldíjjelző készülék (taxióra) érvényes hitelesítését a minősítő vizsgálat alkalmával be kell mutatni. A viteldíjjelző készülék érvényes hitelesítését, az előírásoknak való megfelelőségét, rendeltetésszerű használatára való alkalmasságát, és a személytaxiba történő beépítés szakszerűségét, az üzembe helyezési bélyegzés érvényességét igazoló – az arra feljogosított szakértői intézmény által, egy hónapnál nem régebben kiállított – tanúsítással kell bizonyítani. A viteldíjjelző készüléknek adattárolós, számla adására alkalmas kivitelűnek kell lennie.

· Személytaxinál díjtáblázat elhelyezése a jobb oldali hátsó ablak alsó részén és a jobb oldali első ülés előtt jól látható helyen.

· A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén jól látható méretben fel kell tüntetni az üzembentartó nevét és telephelyét, vagy a közlekedési hatóság által e célra rendszeresített jelet és az azonosítási számot.

· A gumiabroncsok teljes futófelületén legalább 3 mm mintázat magasság biztosítása.

· Jobb oldali külső visszapillantó tükör felszerelése (a belső tükör nem helyettesítheti).

· Páramentesítővel ellátott hátsó ablak.

· Felszerelt és működő hátrameneti (tolató) lámpa.

· A hátsó ülésekhez felszerelt biztonsági öv.

· Rásegítővel ellátott üzemi fékberendezés.

· Amennyiben a gépkocsi gyártása óta 5 naptári évnél több telt el, szakértői intézmény (gépjármű fenntartó) által kiállított – 3 hónapnál nem régebbi – tanúsítással kell igazolni, hogy a személygépkocsi fékberendezéseit - szükséges mértékű megbontást követően, műszeres ellenőrzés mellett -, kormányberendezését és futóműveit, kerék-felfüggesztéseit – műszeres ellenőrzés mellett – megvizsgálták és azokat rendeltetésszerű használatra alkalmasnak találták.

· A felépítmény

-  A karosszéria-elemek egyszínűre festettek (fényezettek) legyenek.

-  A karosszéria rozsdafoltos, felhólyagosodott, repedezett, sérült nem lehet.

- Az ajtók biztonságosan legyenek nyithatók és zárhatók.

- Az ajtónyílások tömítései beázás-mentességet biztosítsanak.

-  A szélvédő és a hátsó, valamint az oldalablakokon sérülés, karcolás nem lehet.

- Az ablakemelő szerkezet biztonságos működésű legyen.

· Az utastér

- A kárpitok, üléshuzatok tiszták és sérülésmentesek legyenek.

- Az állítható ülések mozgatását biztosító szerkezet és az ülések rögzítése működőképes, illetve biztonságos legyen.

- Az ülések ülőfelülete és háttámlája kellően rugalmas, ép legyen.

- Az utastér szellőztetésére, illetve fűtésére szolgáló berendezés működőképes legyen.

- Az utastérben elhelyezett tartozékok (pl. rádió adóvevő és tartozékai) az utasok kényelmét ne zavarják.

· A csomagtér

- A csomagtér sérülésmentes és tiszta legyen.

- A csomagtérben az utasok útipoggyászában kárt okozó tárgyak nem lehetnek.

 

A veszélyes anyagot szállító közúti járművek járművizsgálati eljárásainál a gyors és szakszerű ügyintézéshez szükséges az üzembentartó személyes közreműködése, illetve célszerű az alkalmazott/megbízott biztonsági tanácsadó bevonása az ügymenetbe.

A korábban még forgalomba nem helyezett (új) járművek egyedi forgalomba helyezés iránti, összeépítési vagy átalakítási engedély kérelem esetén a kérelmet legalább 30 nappal előbb kell benyújtani. A kérelmekhez mellékelni kell a dokumentációkat, nyilatkozatokat, különösen az érvényes tartánypróba-tanúsítványokat, tartány terméklistát. Külön kérelmet kell benyújtani minden egyes járműre (azaz: a gépjárműre és a pótkocsira vagy félpótkocsira), amelyre jóváhagyási igazolást kérnek.

A kérelem benyújtásának módja:

Típusbizonyítvány, sorozat átalakítási engedély kiadása iránti kérelmet, a járművet belföldön késztermékként kibocsátó gyártó, továbbá külföldön gyártott jármű esetén az a belföldi forgalmazó nyújthat be, amelyet a gyár vezérképviseletként erre felhatalmazott. A kérelmet a jármű gyártásának, ill. sorozatszerű átalakításának (belföldi gyártó esetén), vagy importjának megkezdése előtt az NKH Kiemelt Ügyek Igazgatóságához kell benyújtani.

Egyéb esetekben (átalakítási, összeépítési engedély) a kérelmeket a területileg illetékes Regionális Igazgatóságnál kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelni kell a díj megfizetésének igazolását.

A műszaki felülvizsgálati kérelmeket a kért felülvizsgálat előtt, a lehető legkorábban kell benyújtani, lehetőleg 20 munkanappal a tervezett felülvizsgálat előtt.

Ha a gépjárművet még nem vették nyilvántartásba (nincs rendszáma), ezt a kérelemben jelezni kell. Ha a pótkocsin nincs alvázszám, annak kiadását is kérelmezni kell.

Ha nem ez az első kérelem az adott járműre, ehhez a kérelemhez a jelenlegi vagy a legutóbbi ADR bizonyítvány mindkét oldalának fénymásolatát csatolni kell.

A tartányjárművek új jóváhagyási igazolásának kiadása során a Regionális Igazgatóság az igazoláson csak a területileg illetékes Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által jóváhagyott / kiállított tartány terméklistán szereplő anyagokat tünteti fel. A tartánykód csak akkor kerül bejegyzésre, ha az szerepel a tartány eredeti vagy időszakos vizsgálati jegyzőkönyvén.

A nyilatkozatokhoz, ha azok nem magyar nyelvűek, a hivatalos magyar fordítás eredeti példányát is csatolni kell.

VONTATÓJÁRMŰVEK: Az EX/III típusú félpótkocsikat, illetve a rögzített tartányban, leszerelhető tartányban vagy tartányok battériáiban áruszállításra használt nyerges vontató-egységeket az ADR rendszerben tanúsítani kell.

A pótkocsik vontatására (kivéve az EX/II és az EX/III típusú pótkocsikat) használt járműveket az ADR rendszerben tanúsítani kell.

TARTÁNYJÁRMŰVEK: Új tartányjármű vagy battériás jármű esetén a tartány eredeti jóváhagyási bizonyítványát a kérelemhez mellékelni kell. A kérelemnél a fénymásolat elfogadható, az eredeti példányt azonban a vizsga alkalmával be kell mutatni. Ha az eredeti példányon olyan jelzés van, amely a másolaton nem jól látható, és amelynek folytán meg kell változtatni az előkészített bizonyítványt, az új bizonyítvány kiadása előtt újravizsgáztatási díjat kell fizetni.

Új tartányjármű vagy battériás jármű esetén a kérelem benyújtható még a tartány jóváhagyási bizonyítványának kibocsátása előtt. A jóváhagyási bizonyítvány kiadása előtt a tartány bizonyítványáról készült fénymásolatot faxon vagy más módon meg kell küldeni annak a Regionális Igazgatóságnak, ahová ezt a kérelmet benyújtották Az eredeti tartányvizsga-bizonyítványt a vizsga időpontjában kell bemutatni.

A tartány időszaki vizsgálatainak tanúsításait a kérelemmel együtt kell megküldeni. A fénymásolat elfogadható, az eredetit azonban a vizsga időpontjában be kell mutatni.

 

Nemzetközi közúti áru-, és személyszállítás olyan járművel végezhető, amelyhez az NKH valamelyik regionális igazgatóság az Egyezményben meghatározott „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány”-t adott ki. A minősítő vizsgálat - a területi illetékesség figyelmen kívül hagyásával - bármelyik regionális igazgatóságnál kezdeményezhető.

A regionális igazgatóság a „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány”-t az üzemben tartó kérelmére elvégzett minősítő vizsgálat alapján alkalmasnak minősített járműhöz adja ki, vagy a korábban kiadott „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány”-t érvényesíti. A minősítő vizsgálaton a jármű nemzetközi közúti szállításra abban az esetben minősíthető alkalmasnak, ha megfelel

1) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) üzemeltetési műszaki feltételeinek,

2) az Egyezményhez csatolt „1. számú Szabály” alapján az NR. 1. számú mellékletében meghatározott követelményeknek; továbbá

3)  autóbusz esetében a nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbuszokra vonatkozó alábbi feltételeknek is:

3/a) az autóbusz használatba vételi időpontja 1993. 09. 30. napja utáni (a külföldön vagy belföldön történt első forgalomba helyezés időpontja vagy, ha ez nem ismert, akkor a gyártás naptári évének utolsó napja),

vagy

3/b) a használatba vételi időpontra tekintet nélkül abban az esetben, ha az autóbusz közlekedésbiztonsági szempontjából kiemelten fontos fődarabjainak megfelelő állapotát – az NR. 2. számú melléklet IV. Fejezet 2. pontban meghatározott tartalmú, 5 naptári évnél nem régebben elvégzett – külön műszaki megvizsgálás (továbbiakban: „Szakértői vizsgálat") alapján kiállított tanúsítás igazolja; továbbá

3/c) a felépítménye hibátlan, karosszériája és utastere esztétikailag kifogástalan;

3/d) gumiabroncsainak teljes futófelületén a mintázat magassága 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 millimétert, ennél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében az 5 millimétert eléri, és a kormányzott kerekekre felszerelt gumiabroncs nem felújított;

3/e) az M₃ kategóriájú autóbuszt visszatartó fékkel, valamint blokkolásgátló berendezéssel felszerelték;

3/f) légszennyezés tekintetében legalább az ENSZ-EGB 49.02/A (Euro-1) előírásban meghatározott követelményeknek megfelel;

3/g) az autóbusz típusa fékezés szempontjából legalább az ENSZ-EGB 13.06. előírásban meghatározott követelmények szerinti jóváhagyási jellel rendelkezik; és

3/h) olyan járműtípushoz tartozik, melynek a passzív biztonsági tulajdonságát – az ENSZ-EGB 52. sz (kisautóbuszok) és az ENSZ-EGB 66. sz. (autóbuszok tetőszilárdsága) és az ENSZ-EGB 80. sz. (autóbuszülések biztonsága) valamint az ENSZ EGB 107 sz. (emeletes autóbuszok) előírások szerint – jóváhagyták.

A minősítő vizsgálat során az eseményszerűen vezetett „Üzemeltetési és karbantartási napló”-val rendelkező, valamint „Üzemeltetési és karbantartási napló”-val a korábban elvégzett vizsgálatok során még el nem látott autóbuszra nem kell alkalmazni a 3/f)-3/h) pontokban meghatározott (légszennyezés, fékezés, passzív biztonság) követelményeket.

A „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány” érvényességi idejét a forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően kerül megállapításra. Az „Üzemeltetési és karbantartási napló” alkalmazási és a 3/f)-3/h) pontokban meghatározott (légszennyezés, fékezés, passzív biztonság) követelményeket nem teljesítő autóbuszok kötelezettségeinek elmulasztása esetén az időszakos vizsgálat határideje hat hónapban kerül megállapításra.

A minősítő vizsgálatért és a „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány” kiadásáért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

 

 Közforgalmú személyszállítás 

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet alapján díj ellenében autóbusszal végzett közforgalmú közúti személyszállításhoz csak olyan autóbusz használható, amelynek erre való alkalmasságát a területi közlekedési hatóság műszaki vizsgálat alapján kifejezetten megállapította. A feltételeknek való megfelelés esetén a gépjármű forgalmi engedélyét „Közforgalmú személyszállításra alkalmas” bejegyzéssel kell ellátni. Ha a feltételeknek a gépjármű már nem felel meg, a korábbi bejegyzést érvényteleníteni kell. A feltételek meglétét az NKH regionális igazgatósága a jármű műszaki megvizsgálásával egybekötötten állapítja meg, megfelelőség esetén a „Közforgalmú személyszállításra alkalmas” bejegyzést a forgalmi engedélybe bevezeti.

Az alkalmasság elbírálásához az alábbiakat vizsgálják és értékelésre kerül:

· általános esztétikai állapot,

· lépcsők állapota,

· padló állapota,

· kapaszkodók állapota, rögzítettsége,

· térelválasztó ablakok állapota,

· ülések állapota, rögzítettsége,

· ajtó- és lépcsővilágítás működése,

· ajtó nyitás-zárás visszajelzésének működése,

· leszállásjelző működése,

·  vészcsengő működése,

· a viszonylatot, illetőleg az útirányt jelző fényjelző berendezés működése.

A minősítő vizsgálatért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

 

Oktató gépkocsi 

A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet alapján csak olyan érvényes hatósági engedéllyel rendelkező járművel végezhető, amely megfelel a rendeletben meghatározott további műszaki feltételeknek, és erről a regionális igazgatóság „oktatójármű-igazolás”-t állít ki. A trolibuszra, a motorkerékpárra és a segédmotoros kerékpárra vonatkozóan nem kell oktatójármű-igazolást kiállítani.

1. A kiállító hatóság megnevezése

2. A jármű forgalmi rendszáma, gyártmánya, típusa, besorolása

3. A jogosultság tartalma

4. Kötelmek

5. Hatály

6. Napló/tételszám

7. Kiadás kelte

8. A kiadásra jogosult személy aláírása

9. A kiállító hatóság bélyegzőlenyomata

Az oktatójárművek minősítő vizsgálatát az üzemben tartó kérelmére a képzést engedélyező regionális igazgatóság végzi el.

Abban az esetben, ha a szakoktató folyamatosan több regionális igazgatóság illetékességi területén végez oktatási tevékenységet, az oktatójármű minősítő vizsgálatát bármely regionális igazgatóság elvégezheti.

A vizsgálat költségeit - amelyet a kérelmező visel - a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet alapján kell meghatározni és befizetni.

Ha a minősítő vizsgálat során a jármű megfelelt, akkor a járműre oktatójármű-igazolást kerül kiadásra, illetőleg érvényességi idejének meghosszabbítására.

Az oktatójármű-igazolás csak érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező járműre adható ki, illetőleg érvényesíthető.

Nem alkalmas oktatásra a jármű, ha:

a) belső állapota nem teszi lehetővé a kulturált oktatást, vizsgáztatást;

b) az ellenőrzött szerkezeti egységeinek, illetőleg a kezelőszerveinek működése bizonytalan.

A járművet az oktatáshoz, illetőleg a vizsgához előírt terhelési állapotban kell bemutatni.

A járműnek (járműszerelvény) sebességadataira vonatkozó követelményeket teljesítenie kell, és annak tartására huzamos ideig képesnek kell lennie.

A járművek (járműszerelvények) magasságának és szélességének, valamint hosszának teljesíteni kell az előírt méreteket.

Az oktatáshoz használt járművekre felszerelt tükröknek biztosítaniuk kell mind a tanuló (vizsgázó), mind a szakoktató számára a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást. A tükröknek állíthatónak és rezgésmentesnek kell lenniük.

A pótfék pedál beszerelése az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM r. 2. § (3) bekezdésének a) pontja alapján nem minősül átalakításnak. A beépített szerkezeti elemeknél a jóváhagyási jel meglétét nem kell megkövetelni.

Az üzemi fékberendezésre ható pótfék pedál követelményei:

- felerősítése minden üzemi állapotában biztosítsa a gyors, megbízható működést,

- légfék esetén a pótfék pedál működtetésekor a fékhatás (a kivezérelt nyomás függvényében) legyen azonos az eredeti (üzemi) fékrendszer hatásosságával,

- hidraulikus vagy kombinált fék esetén hatásossága (a pedálerő függvényében) érje el legalább az eredeti rendszer hatásosságának 90%-át,

- elhelyezése alapján biztosítsa a szakoktató számára a gyors beavatkozás lehetőségét,

- kialakítása folytán tegye lehetővé az oktatói pótfék pedál üzemzavara esetére is a vezetőülésből az üzemi fék használatát,

- a fékrendszer eredeti funkciójából a pótpedálok beszerelése miatt semmi sem szűnhet meg.

Az oktatási célú használatra megfelelő a menetíró, ha

- megfelel a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben előírtaknak,

- beszerelése a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és az NKH honlapján közzétett (a regionális igazgatóságnál nyilvántartott) szakműhelyben történt.

A vizsgálatra működtetett menetíróval kell megjelenni.

Az oktatójárműveken lévő egyéb pótpedálok - a „B” kategóriában kötelezően - felerősítése, működése, hatásossága - a pótfék pedál vizsgálatára előírtaknak megfelelően - értelemszerűen azonosnak kell lennie. Ezeknél a pótpedáloknál megengedhető a direkt kapcsolat az eredeti kezelőszervekkel.

Az oktatáshoz használt járművek kormánykerekére - a mozgáskorlátozottak részére előírt segédberendezéseken kívül - semmilyen kiegészítő segédeszköz (berendezés) nem szerelhető fel.

A vontatásra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételekről a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 21. §-a rendelkezik, amely szerint a pótkocsik tényleges össztömegét kell figyelembe venni.

A „T” jelű tábla méreteit a. jogszabályi értéktől eltérés +10%-ig eltérhet. A tábla színe a közlekedési jelzőtáblák kék színéhez hasonlónak kell lennie. „T” jelű táblának kell elfogadható a járműre ragasztott öntapadó fóliát vagy festést is. A képző szerv nevének, címének, valamint a „T” jelű táblának elölről és hátulról egyaránt jól láthatónak kell lenni.

A táblák nem takarhatják a rendszámot, a világítótesteket, valamint nem akadályozhatják a járműből a kilátást.

A táblákat függőlegesen (+15 fok eltérés megengedett) kell elhelyezni.

 

 Mozgáskorlátozott által vezetett jármű 

A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető jelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet.

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM r. alapján az előzetes és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot az e célra szervezett szakértői bizottság végzi, akkor ha

a) a közúti járművezető jelöltnél, illetőleg a közúti járművezetőnél a közúti járművezetéshez művégtag használata szükséges;

b) a közúti járművezető jelölt vagy a közúti járművezető csak meghatározott típusú vagy a számára szükséges módon átalakított, illetőleg segédberendezéssel ellátott közúti járművel lehet alkalmas közúti járművezetésre.

A szakértői bizottság a közlekedési hatóság részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki.

A szakértői bizottság a közúti járművezetői engedélyhez csatolandó mellékletben közli a közúti járművezetés műszaki feltételeit. Ebben előírja a vezethető közúti járműbe beépítendő segédberendezéseket, illetve a közúti jármű szükséges átalakítását.

A mozgáskorlátozott személy által vezetett gépjárművet a számára előírt műszaki megoldások alapján kell kialakítani, illetve átalakítani, amely így a következő lehet:

a) gyári kivitelű vagy már forgalomban lévő átalakított gépjármű, amelynek kialakítása már megfelel a vezető mozgáskorlátozottságából adódó követelményeknek (pl.: automata, vagy önműködő tengelykapcsoló, automata, vagy önműködő sebességváltó, rásegítős, vagy szervokormány, rásegítős, vagy szervo üzemi fékberendezés, stb),

b)     a bizottság által megállapított és előírt módon átalakított gépjármű (pl.: üzemi fék-, vagy kormányrásegítő (szervo) berendezés, automata sebességváltó beszerelése, eredeti kezelőszervek megváltoztatása, kiegészítő berendezések alkalmazása, stb.),

(Megjegyzés: az átalakítás engedélyköteles)

c)    segédberendezések beszerelésével kialakított gépjármű, amikor az eredeti kezelőszervek megmaradnak (pl.: kézzel is működtethető pedálok, vagy a jármű használata során be- és kikapcsolható pedálok, a tengelykapcsolót- vagy sebességváltót működtetető berendezés utólagos beszerelésével átalakított gépjármű). A kialakítás, a gyári kivitelű önműködő tengelykapcsolóval illetőleg sebességváltóval egyenértékű kell hogy legyen.

A közlekedéshatósági műszaki szakértő ellenőrzi a szakértői bizottság által előírt műszaki feltételek teljesítését, majd a segédberendezések működtetésével vizsgálja a felsoroltakat, eldönti a műszaki alkalmasságot. Ha a segédberendezések beszerelése mindenféle szempontból elfogadható, akkor a "Melléklet a gépjármű forgalmi engedélyéhez" formanyomtatvány kerül kiadásra. A gépjármű forgalmi engedélyébe "A melléklet szerinti segédberendezéssel szerelt" szövegű záradékot vezetik be.

A melléklettel ellátott forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű segédberendezéseinek műszaki állapotát a továbbiakban az időszakos műszaki vizsgálatokon ellenőrzik. Ha az időszakos műszaki vizsgálat során a vizsgabizottság vezetője úgy találja, hogy a segédberendezés rendeltetésszerűen nem működtethető, vagy az előírt segédberendezés hiányos, illetőleg hiányzik, akkor a "Melléklet a gépjármű forgalmi engedélyhez" nyomtatványt bevonja és azt a területileg illetékes közlekedéshatósági műszaki szakértőhöz juttatja el. A közlekedéshatósági műszaki szakértő a "Melléklet a gépjármű forgalmi engedélyhez" nyomtatványt akkor adja vissza, illetőleg elvesztés esetén akkor pótolja, ha az ismételt járműbemutatásnál meggyőződött a segédberendezés megfelelő működéséről.

 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) rendelkezik a négykerekű segédmotoros motorkerékpárok közúti forgalomban — érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel — történő részvételéről a szerint, hogy a közúti forgalomban a négykerekű segédmotoros kerékpár (mopedautó és quad) csak érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

A törvényi előírások alapján a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendeletben (továbbiakban: BM rendelet) meghatározott feltételek szerint a négykerekű segédmotoros kerékpárokat a közlekedési igazgatási hatóság helyezi forgalomba, látja el hatósági engedéllyel, jelzéssel és veszi központi nyilvántartásba. A közlekedési igazgatási hatóság a forgalomba helyezési eljárást csak a közúti közlekedésre alkalmasnak minősített segédmotoros kerékpárok esetében, a közlekedési hatóság által kiadott, a jármű azonosítóit, meghatározott műszaki adatait tartalmazó műszaki adatlap alapján folytatja le.

A négykerekű, típusbizonyítvánnyal nem rendelkező segédmotoros kerékpárt egyedi forgalomba helyezést engedélyező (konstrukciós) vizsgálaton és forgalomba helyezést megelőző műszaki megvizsgáláson kell bemutatni. A két vizsgálat egy eljárásban történik.

A négykerekű, típusbizonyítvánnyal (általános forgalomba helyezési engedéllyel) rendelkező segédmotoros kerékpárt csak a forgalomba helyezést megelőző műszaki megvizsgáláson kell bemutatni.

Ezen eljárások díját a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló a 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet 1. mellékletének hatályos rendelkezései határozzák meg. A forgalomba helyezési engedélyezési eljárás (konstrukciós vizsgálat) díja: 22.800.-Ft, amelyet a típusbizonyítvány nélküli, egyedi forgalomba helyezési engedélyezési eljárásban kell megfizetnie a jármű tulajdonosának.

A vizsgálatot az üzembentartónak az előírt határnapok figyelembe vételével a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) — lakóhely szerint — illetékes regionális igazgatóságán, illetve azok területi kirendeltségein kell kérelmeznie. Ugyancsak itt kérhető tájékoztatás az eljárás ügymenetéről, a műszaki követelményekről, egyéb kapcsolódó részletekről.

A megvizsgáláskor azonosítják a járműveket és megállapítják, hogy segédmotoros kerékpárnak, illetve az EK által közúti közlekedésre jóváhagyottnak minősülnek-e.

A típusbizonyítvánnyal (általános forgalomba helyezési engedéllyel) rendelkező és azzal minden tekintetben azonos jármű esetében egyértelmű, hogy segédmotoros kerékpárnak és az EK által közúti közlekedésre jóváhagyottnak minősül.

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú Függelék II. fejezete szerint:

A „mopedautó” jellemzője – az említetteken túl – a zárt vezetőtér, a gépkocsikra jellemző kezelőszervek (kormánykerék, pedálok), illetve a több személy szállítására való alkalmasság, amely a járművezető részéről a személygépkocsik vezetésére való felkészültség előírását indokolják. A szállítható személyek száma a hatályos rendeletek alapján kerül megállapításra.

A jogszabály alapján a forgalomban való részvétel korlátozása kiterjedhet a négykerekű segédmotoros kerékpár vezetéséhez a BM rendeletben meghatározottól eltérő vezetői engedély kategória előírására. Így különösen az L6e vagy L7e járműkategóriába tartozó nyitott kivitelű, áttételes kormánymű nélküli, a motorkerékpárok esetében szokásos kezelőszervekkel kialakított kivitel („quad”) esetében a legalább „A1” vagy „B” kategóriára érvényes, továbbá a zárt utasterű, több személy szállítására kialakított, kormánykerékkel és a gépkocsikban szokásos kezelőszervekkel felszerelt kivitel („mopedautó”) esetében a „B” kategóriában érvényesített vezetői engedély előírására.

Az EK típus jóváhagyási dokumentumokban, a megfelelőségi tanúsítványban, nyilatkozatban, EK tagországi forgalmi engedélyekben a tárgyi négykerekű járművek kategória jelölése L6e (régebbi dokumentumokban L2) melynek jellemzői:

Amennyiben a járműről megállapításra kerül, hogy nem rendelkezik EK típusjóváhagyással akkor nem helyezhető forgalomba, közúti forgalomban nem közlekedhet.

Amennyiben rendelkezik EK típusjóváhagyással és segédmotoros kerékpárnak minősül, akkor elvégzik a szükséges műszaki megvizsgálást a járművön.

Az eljárás végén a megfelelő jármű un. Műszaki adatlapot kap, melynek bemutatásával az üzembentartó a közlekedési igazgatási hatóságtól kérelmezheti a forgalomba helyezést.

A forgalomba helyezett négykerekű segédmotoros kerékpárok a jelenlegi törvényi előírás alapján nem kötelezettek időszakos műszaki vizsgálatra.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hatósági engedélyre, hatósági jelzésre vonatkozó előírások a két és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra nem vonatkoznak.

 

Különleges felépítményű járművek 

Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:

a) darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,

b) létrát,

c) olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,

d) munkavégző berendezést,

e) erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,

f) veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),

g) olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,

h) külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,

i) élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,

j) olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.

A különleges felépítményű jármű vizsgálata során a közlekedési hatóság azt is ellenőrzi, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.

Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem lehet.

Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a fent említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.

 

Az engedélyek kiadása a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló, Genfben, 1970. szeptember 1. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 25/1989. (III. 17.) MT rendelet alapján történik. Az engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága adja ki. Az engedély kiadását írásban kell kérni.

Az engedély kiadása illetékköteles, amelyet 2.200,- Ft értékű illetékbélyeg formájában kell leróni.

A kérelem benyújtható postai úton: 1387 Budapest, 62. Pf. 30.

Személyesen: a 1066 Budapest, Teréz krt. 62. III./305. számú irodában

Az eljárási határidő a közlekedési hatóság részéről – a hiánypótlásokra fordított időt nem számítva – 22 munkanap.

 

Információ:

Telefon:                    06-1-477-1581

Fax:                            06-1-477-1579

E-mail cím:               autocert@nkh.gov.hu

Ügyfélfogadási idő: H-Sz-Cs 9:00 – 14:00