Küldetés
A szakterület a hatáskörébe tartozó közúti közlekedési infrastruktúra hatósági ügyeivel (autópályák, autóutak, 30 m-nél nagyobb szabad nyílású hidak, alagutak, vasúti átjárók és közúti határátkelők építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésével, valamint az azokhoz kapcsolódó, közlekedési hatósági közreműködést igénylő ügyekkel) foglalkozik, együttműködve közlekedési hatáskörrel rendelkező más hatóságokkal és szervezetekkel.
A szakterület küldetése, hogy hatósági tevékenységével biztosítsa az EU és a Magyar Köztársaság közlekedéspolitikai célkitűzéseinek teljesítését, járuljon hozzá a közlekedési infrastruktúra hatékonyságának és forgalombiztonsági szintjének javításához.
Hatáskörök
Az útügyi szakterület hatásköre:
- a gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése, valamint a 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása,
- az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei és műtárgyai, továbbá útépítési engedélyezési eljáráshoz nem köthető, önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabadnyílást meghaladó híd építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatos, valamint ezek tekintetében a Kkt. 29/A. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, a 34. § (2) bekezdésében, továbbá a 36. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek,
- a transzeurópai közúthálózat részét képező, 500 méter hosszt meghaladó alagutakkal kapcsolatos közlekedési hatósági hatáskörök gyakorlása,
- a gyorsforgalmi úti beruházáshoz kapcsolódó szintbeli csomópont kialakításával kapcsolatban a b) pont szerinti hatáskör gyakorlása, ha az alsóbbrendű út egyéb szakasza nem érintett,
- az országos közúthálózatba tartozó autópályán és autóúton a levegőterhelés mérséklése érdekében szükséges forgalomkorlátozó intézkedések elrendelése,
- az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak építéséhez szükséges ideiglenes forgalomszabályozási tervek jóváhagyása,
- az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulási hatáskör gyakorlása,
- vasúti átjáró - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével - létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása,
- a közúti biztonsági auditori képzés és továbbképzés engedélyezése, az engedéllyel rendelkező szervezetek nyilvántartásának vezetése, a közúti biztonsági auditori képzési tanterv jóváhagyása, a képzési engedéllyel rendelkező szervezetek ellenőrzése,
- a vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek forgalmi rendjére és a kijelölt gyalogos átkelőhelyek létesítésére vonatkozó, a megyei és a fővárosi közlekedési felügyelőségek által vezetett nyilvántartások alapján országos összesítő nyilvántartás vezetése.
Illetékesség
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-a jelöli ki az útügyi kérdésekben illetékes közlekedési hatóságokat, amelyek a következők:
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal első fokon az ország egész területére kiterjedő illetékességgel intézi az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi úthálózattal, a határátkelőhelyekkel és a 30 méter szabadnyílás meghaladó hidakkal kapcsolatos ügyeket. Engedélyezi bármely vasútvonal és közút keresztezésében lévő vasúti átjáró létesítését, áthelyezését és megszüntetését, valamint a közúti biztonsági auditori képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos ügyeket. A másodfokú feladatokat a Központ látja el.
Budapest főváros kivételével az országos, a helyi és közforgalom elől el nem zárt magánutak tekintetében az útügyi hatósági feladatokat első fokon az illetékes Megyei Kormányhivatal közlekedési szakigazgatási szerve, másodfokon a Központ látja el.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő utak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak esetében első fokon a Fővárosi Kormányhivatal közlekedési szakigazgatási szerve, másodfokon a Központ jár el. Kerületi Önkormányzati tulajdonban lévő utak esetében a Főjegyző az illetékes első fokú közlekedési hatóság, másodfokon a Fővárosi Kormányhivatal közlekedési szakigazgatási szerve jár el.
A területi szervek szakmai munkájának irányítása és ellenőrzése, az egységes jogalkalmazás országos összhangjának és egységességének biztosítása az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal feladata.