1. Hogyan lehet jelentkezni, milyen nyomtatványok, papírok szükségesek?
Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet, legegyszerűbben a „Letölthető nyomtatványok" menüpontban található „Jelentkezési lap" kitöltésével.
Az aláírt jelentkezési lapot postán, e-mailben, vagy személyesen nyújthatja be. A jelentkezés regisztrálása után kap egy vizsgálatra szóló berendelőt, melyben tájékoztatjuk a vizsgálat pontos helyéről és idejéről.
2. Mi az a 2. csoportú orvosi?
Ebben az egészségügyi csoportban kell alkalmasnak lennie ahhoz, hogy hivatásos gépjárművezetői tevékenységet folytathasson. Max. 5 évre érvényes, utána meg kell újítania. Háziorvos és foglalkozás-egészségügyi orvos állíthat ki ilyen szakvéleményt.
3. Mennyi a vizsgálat díja, mikor és hol kell befizetni?
Jelenleg a vizsgálat díja 8310 Ft, mely egy PÁV kategóriára történő vizsgálatot foglal magába. Az összeg befizetéséhez csekket, a vizsgálatra szóló berendelővel együtt kap kézhez.
4. Mit jelent a PÁV, miért kell?
Egy Pszichológiai Pálya Alkalmassági - Vizsgálat, melynek az a célja, hogy feltárja a vizsgált személynél van-e kizáró oka annak, hogy egy meghatározott gépjárművezetői tevékenységet folytathasson. A vizsgálat kiterjed mindazokra a képességekre és személyiségvonásokra, melyek a biztonságos közlekedési magatartást befolyásolják.
Ilyen vizsgálatokat több európai országban is végeznek (pl. Ausztria, Németország, Svájc), ahol szintén rendeletek írják elő, hogy a közlekedéspszichológiai teszteljárások legyenek alkalmasak a közúti forgalomban tanúsított valós viselkedés bejóslására.
5. Mi történik a PÁV vizsgálaton?
A vizsgálat műszeres képességvizsgálatokból, pszichológiai tesztekből, valamint egy - a közlekedési előéletre kiterjedő - pszichológussal folytatott személyes beszélgetésből áll.
6. Hogyan függ össze ez a vizsgálat a közlekedéssel, a vezetéssel?
A közlekedési magatartást tágabban kell értelmezni, mint a vezetni tudást. Ez utóbbi inkább képességeinktől függ, míg a közlekedésben egész személyiségünkkel veszünk részt. Ezért fontos, hogy az alkalmasságot kizáró okok feltárása ne csak a képességek vizsgálatára korlátozódjon.
Az NKH 2004 óta alkalmazza és folyamatosan kiterjeszti pályaalkalmassági vizsgálataiban az osztrák Közlekedésbiztonsági Tanács (Kuratorium für Verkehrssicherheit) által kifejlesztett ART2020 fantázianevű vizsgáló berendezést, mely a közlekedéspszichológiai tesztrendszereknek egy új generációja.
Az eljárás kidolgozásakor és továbbfejlesztésekor az osztrák szakemberek arra törekedtek, hogy egy-egy tesztmutatóhoz (pl. figyelem, tájékozódás, szenzomotoros koordináció, reaktív terhelhetőség) meghatározott vezetői viselkedéseket (pl. körültekintés, sávváltás, sebesség megválasztása, elsőbbségadás) rendeljenek hozzá. A vezetői viselkedés megfigyelésére egy oktató autóban, a viselkedést megfigyelő vizsgáló és egy autóvezető-oktató kíséretében került sor. Emellett a jármű egy műszeres vezetői viselkedés-elemző eszközrendszerrel volt fölszerelve. A vizsgálat kb. 1,5 órát tartott egy autópályát, országutat és városi vezetést tartalmazó standardizált útszakaszon. Az így kapott valós viselkedési adatok, valamint az ART2020 teszteredmények statisztikai feldolgozása jelentős (szignifikáns) összefüggéseket állapított meg. A képesség-és személyiségvizsgálatok során feltárt hiányosságok (pl. a figyelmetlenségből, vagy lassú reakcióidőből eredő bizonytalan, hibás döntések stb.) együttjártak a valós közlekedési helyzetben megfigyelt balesetveszélyes magatartással.
7. Miért vannak különböző PÁV kategóriák és melyik mire jó?
A gépjárművezetői tevékenység többféle tevékenységformát takar, mint pl. áruszállítás, személyszállítás, vagy megkülönböztető jelzésű gépjármű vezetése, melyekben más-más elvárásoknak kell megfelelniük a gépjárművezetőknek a balesetmentes vezetés érdekében.
Könnyen belátható, hogy más típusú vezetést (vezetőt) kíván a mentőgépjármű vezetése, illetve a távolsági busz vezetése. Sokszor mindkét kívánalomnak megfelel valaki, de olykor csak az egyik, vagy a másik tevékenységfajta végzése optimális számára. Ezért születtek a PÁV kategóriák.
8. Mennyi ideig tart a vizsgálat?
Általában 2-3 óra, bonyolultabb esetekben elérheti a 4-5 órát is. A vizsgálat időtartamát befolyásolja, hogy milyen kategóriá(k)ra kéri a vizsgálatot, ill. olyan egyéni eltérések, mint pl. a feladatvégzés egyéni tempója, vagy pl. az, hogy szükségesek-e kiegészítő vizsgálatok.
9. Lehet-e a PÁV-ra gyakorolni? Előnyt jelent pl. ha valaki sokat játszik számítógépes játékokat?
Az ART2020 vizsgálatokat ugyan számítógép vezérli, a feladatok azonban nem hasonlítanak a számítógépes játékokhoz. A program audiovizuálisan mutatja be az egyes feladatokat, és gyakoroltatja, mielőtt mérni kezdi a teljesítményét. Előre gyakorolni bármilyen más műszerrel, vagy számítógépes játékokkal ezért felesleges. Emellett ismét hangsúlyoznánk, hogy az alkalmasság megítélése nem korlátozódik csupán a képességvizsgálatok eredményeire.
10. Igaz-e, hogy a fiataloknak több az esélye?
Az alkalmasság nem feltétlenül korfüggő, de természetesen a kor befolyással bír a képességekre. Mind a fiatalok, mind az idősek között lehetnek gyengébb képességűek, ill. rendelkezhetnek olyan személyiségjegyekkel, melyek kizáró okot képeznek alkalmasságuk megítélésében.
11. Milyenek az esélyeim, hogy sikerül?
Az a célunk, hogy mindenki a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtsa. Szükség esetén kiegészítő tesztvizsgálatokat is alkalmazunk.
12. Úgy hallottam vannak feladatok, amiket lehetetlen jól megcsinálni?
Előfordul, hogy bizonyos képességei gyengébbek, vagy azzal a gondolattal végzi a feladatot, hogy értelmetlennek tartja. Ilyenkor érezheti úgy, hogy lehetetlen jól megcsinálni. Különösen ez utóbbi beállítódás akadályozhatja abban, hogy olyan színvonalon teljesítsen, mint amilyenre egyébként képes lenne. Megfelelő hozzáállással a vizsgált személyek többsége a kívánt színvonalon tud teljesíteni.
13. Mit jelent az időkorlát?
Két esetben adunk időkorlátot:
1/ Amikor a rendelet írja elő. A megkülönböztető jelzésű gépjármű vezetésére adott alkalmas minősítés - hasonlóan az orvosi alkalmasságihoz - max.5 évre adható, ugyanis a tartós és fokozott megterhelés miatt szükséges kontrollálni a vezetési alkalmasságát.
2/ Amikor bizonytalanok az eredményei. Ilyenkor a beválás függvényében az újabb vizsgálat már eldöntheti az Ön tényleges alkalmasságát.
14. Nem sikerült a PÁV-om. Mit tehetek?
A PÁV egy hatósági eljárás, melyet a közigazgatási eljárási törvény szabályoz. Az elsőfokú vizsgálaton hozott határozatot megfellebbezheti.
Abban az esetben, ha az Ön határozatában" nem alkalmas", vagy „időkorláttal alkalmas" - kivéve a rendeletben előírtat - minősítés szerepel, a határozattal együtt kézhez kap egy fellebbezési tájékoztatót, ill. egy olyan adatlapot, melyen benyújthatja fellebbezését.
15. Érdemes-e fellebbeznem? Mi történik ott?
A fellebbezési eljárás során általában egy új vizsgálatra kerül sor, aminek eredménye alapján a másodfokú döntéshozók az ügyfél számára kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb illetve az elsőfokú határozattal megegyező döntést hozhatnak. Amennyiben Ön úgy érzi, jobb teljesítményre képes, mint az első vizsgálat alkalmával, akkor érdemes megfontolnia, hogy él-e a fellebbezési jogával.
16. Régebben jártam PÁV-on, de nem találom a határozatot. Mit tehetek?
Igazolási kérelmet kell benyújtania írásban, melyet legegyszerűbben a „Letölthető nyomtatványok" menüpontban található „Adatlap" kitöltésével tehet meg.
Az aláírt adatlapot egy 100 Ft-os illetékbélyeggel ellátva kell hozzánk eljuttatnia postán, vagy személyesen. A korábbi PÁV minősítéséről szóló igazolást nyilvántartási adataink alapján állítjuk ki, és postázzuk az ön által megadott címre. Nyilvántartási adataink az 1977-ben és ezután elvégzett pályaalkalmassági vizsgálatok eredményeiről vannak.
Egyéb esetekben a hatályos 41/2004.(IV.7.)GKM rendelet 11§ (6) bekezdése, valamint a 35/2000 (XI.30)BM rendelet 25§ (2),(3) bekezdései az irányadóak.