Európai projektek


Galileo Program

A Galileo program az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös vállalkozása, a célja, hogy létrehozza az első világméretű műholdas navigációs és helymeghatározó infrastruktúrát, amelyet kifejezetten polgári célokra terveztek. A rendszer teljes mértékben független a már működő vagy a később potenciálisan megvalósuló rendszerektől. A Galileo az európai szinten valaha indított legnagyobb ipari projekt, az első olyan köztulajdonú infrastruktúra, mely az európai intézmények tulajdonában van. A három különböző pályára állított harminc műhold oly módon kerül kialakításra, hogy az egész Földet optimálisan lefedje, amit a jelenlegi GPS és GLONASS rendszerek konstellációi nem tesznek lehetővé. Így a Galileo új, világméretű közszolgáltatást nyújt, soha nem látott pontosságú időbeli és térbeli helymeghatározással a Föld egészére nézve. Míg a GPS öt-tíz méteres pontosságot garantál, addig a Galileo által nyújtott valamennyi szolgáltatás két méter alatti, kereskedelmi szolgáltatás területén egy méter alatti pontosság. A Galileo program nemcsak versenytársa, hanem kiegészítője is lesz az amerikai GPS-nek. Az európai illetékesek egyre nagyobb függetlenséget is várnak az új rendszertől az egyre jobban elterjedő műholdas navigációk terén. A Galileo rendszer kiépítésének stratégiai jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a navigációs alkalmazások szektorában, leginkább a telekommunikációban és a közlekedésben nagyon gyorsan fejlődnek. A jelenleg elérhető GNSS rendszerek az amerikai GPS és az orosz GLONASS katonai célú felhasználása elsőbbséget élvez a polgári alkalmazások előtt, így a szolgáltatást bármikor felfüggeszthetik. Ezért vált fontossá, hogy Európának is meglegyen a saját rendszere, melyet saját ellenőrzés alatt lévő GNSS szolgáltatást biztosít a tagállamok számára, civil felhasználásra.

Kapcsolódó hivatkozások

 
EGNOS

Az EGNOS (európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás) a GPS jelek európai regionális pontosságnövelő rendszere; a GALILEO előfutára. Az EGNOS Európa első vállalkozása a műholdas navigáció terén, amely alkalmazhatóvá teszi a GPS-t olyan kritikus helyzetekben, mint repülőgépek vagy hajók navigálása szűk csatornákban. Az EGNOS három Európa felett keringő műholdból és földi hálózatokból áll. A rendszer GPS alapú, így az EGNOS jel nem igényel nagy változtatásokat a vevőkben. A piacon lévő GPS-ek többségében az EGNOS engedélyezve van. E szolgáltatás pontos és megbízható adatokat biztosít a GPS-nek, valamint megteremti a lehetőséget, hogy az európaiak a pontosabb helymeghatározási adatokat használhassanak a meglévő rendszerek javítására, vagy új rendszerek kifejlesztésére. A program célja az amerikai GPS rendszer és az orosz GLONASS rendszer által adott jelek minőségének javítása, azok megbízhatóságának nagy kiterjedésű földrajzi területen való biztosítása érdekében. Az EGNOS oly módon feljavítja a GPS pontosságát, hogy három méter alatti pontosságot ér el. Ezen felül időszakos figyelmeztetéseket is ad, ha az adatokat nem kellene navigációra használni. Az EGNOS kiemelkedő jelentősége abban rejlik, hogy minden eddigi rendszernél megbízhatóbb, mely tényező különösen fontos olyan kritikus területeken, mint a légi közlekedés vagy a hajózás, mert életek kerülhetnek veszélybe, ha a helymeghatározó jelek rosszak.

Kapcsolódó hivatkozások

 
MarGal projekt

Az Európai Unió 6. keretprogramjához tartozó MarGal (2004-2006.) a brüsszeli székhelyű Galileo Joint Undertaking (Európai Unió és Európai Űrügynökség közös vállalkozása) első pályázati felhívásán nyertes projekt. Témája a Galileo-alkalmazások bemutatása a belvízi hajózás és a kikötők számára az EGNOS rendszer használatával. Fő célja az egyenletes harmonizált szolgáltatás nyújtása a végfelhasználók felé. A kilenctagú konzorciumot a norvég Kongsberg Seatex AS koordinálja. Az angol, francia, német, svéd, osztrák, szlovák és horvát projektpartnerek mellett Magyarországot a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) képviseli a kutatás-fejlesztési munkában. A projekt középpontjában a műholdas navigációs alkalmazások gyakorlati bemutatója és próbaüzeme áll. A folyami hajózási teszt helyszíne Budapest, a másik helyszín pedig egy brit kikötő lesz.

Kapcsolódó hivatkozások

 
Marco Polo Projekt - Új utak a zöld horizonton

A közlekedés, mint stratégia ágazat gyorsaságának és hatékonyságának növelése elősegíti Európa gazdaságának növekedését. Azonban a közlekedési rendszer átalakítása égető problémává vált több szempontból is. A közutak túlzsúfoltsága, a forgalmi dugók és a növekvő környezetszennyezés nyilvánvalóvá tette, hogy szükséges a közlekedési szisztémán változtatni. A Marco Polo projekt célja, hogy a közutat tehermentesítve a hajóval történő áruszállítás térnyerését elősegítse Európában. Ez a probléma az Európai Unió közlekedéspolitikai stratégiájának egyik fontos eleme, ami a Fehér Könyvben (Time to decide) is hangsúlyosan jelenik meg. Természetesen a hajóval történő szállításnak, a vízi közlekedésnek vannak korlátai. A vasút, a belvízi és a tengerhajózás hátránya, hogy nem képesek az áruk háztól-házig való szállítására. Figyelembe kell azonban venni azokat az externális költségeket, melyek a közúti áruszállításból származnak. A környezeti károk hosszútávon súlyos árat követelnek. Éppen ezek miatt indult a Marco Polo melynek költségvetése 2007-2013 között 450 millió euró. Azok a vállalatok részesülnek MP. támogatásban, amelyek az áruszállítást a közútról a belvízi illetve tengeri hajózásra viszik át. Ezt a természet adta lehetőséget ki kell használni, hiszen a gyorsabb és környezetkímélőbb szállítási mód hosszú távon mindenképpen kifizetődő.

Kapcsolódó hivatkozások

 
Transzeurópai hálózatok

A transzeurópai hálózatok alapelveit az 1989-es strasbourgi csúcson fogadták el. A megfelelően összekapcsolt hálózatok a gazdaság növekedésének fontos elemei. A transzeurópai hálózatok az infrastruktúra három területét fogják át. A közlekedésen kívül (TEN-T) az energia (TEN-E) és a távközlés (eTEN) tartozik bele. A TEN fő prioritásai között szerepel a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, az interoperabilitás növelése. A projektek finanszírozásának fontos forrása a közösségi költségvetés valamint a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap. A TEN-T programok egy részét az előbb felsorolt forrásokból finanszírozza a Közösség, míg másik részét az érintett állam finanszírozza, valamint magántőke bevonását is lehetővé teszik. Az EU. 30 beruházást támogat kiemelten. Magyarország egy gyorsvasúti, egy autópálya, egy folyami hajózási útvonal valamint egy vasútvonal tekintetében érdekelt. A TEN-T projekt kiemelkedő fontosságú a közösségi közlekedési hálózatok kiépítésére vonatkozóan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése alapvető fontosságú a személyek és az áruk szabad áramlásának tekintetében. A TEN célja, hogy a közlekedési, az energetikai és a távközlési hálózatok koordinációjával segítse a gazdasági fejlődést. A transzeurópai közlekedési hálózat a közúti, a vasúti, a légi és a vízi hálózatot is magában foglalja, vagyis a közlekedési ágazat egészét átfogó kezdeményezés. Az EU 27-ek 5000.000 km szilárd burkolatú úttal rendelkeznek, amiből 61.600 km autópálya, 215.400 km vasútvonal van, amiből 107.400 km elektromosított és van még ezenkívül 41.000 km belföldi víziút.

Kapcsolódó hivatkozások

 
DUNAI HAJÓZÁSI OKTATÁSI PROJEKT – NELI 

2009 áprilisában indult el európai uniós, magyar állami és NKH hazai társfinanszírozással a NELI projekt, aminek fő célja nemzeti és dunai hajózási oktatási akciótervek kidolgozása és össze-hangolása. Emellett a projekt dunai együttműködési hálózatot alakít ki és komoly lépéseket tesz az e-learning tananyagok kidolgozása és a nemzeti információs és képző központok kialakítása területén is.

A projekt felénél járva a magyar partnerek (Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület - RSOE, BMGE Repülők és Hajók Tanszék) kidolgozták a magyar hajózási oktatási akcióterv és hazai információs és képző központ koncepció első tervezeteit. Az első hazai hajózási távoktatási szerver is hamarosan elindul a projekt keretében. A projekt 2012 márciusában fejeződik be.

FÉLIDŐBEN NEWADA EURÓPAI UNIÓS PROJEKT

Az Európai Unió dél-kelet-európai támogatási programja keretében 2009 áprilisában elindult NEWADA projekt hazai pályázati önrészét az NKH biztosítja a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) részére. A víziút fenntartó és szolgáltató szervezetek együtt-működését céljául kitűző projekt két munkacsomagját az RSOE koordinálja. További magyar partner a VKKI és a VITUKI Kft.

A projekt keretében felmérés készült a rendelkezésre álló dunai információforrásokról, egy közös dunai víziúttal kapcsolatos információkat megjelenítő portál részletes specifikációja elkészült, valamint a mohácsi hajózási célú vezeték nélküli hálózat tesztelés alatt áll jelenleg. A projekt 2012 márciusáig tart.