Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal

2. csoportú egészségügyi alkalmasság

A 2. csoportú egészségügyi alkalmassági vizsgálat speciálisabb vizsgálatot jelent az 1. csoportú egészségügyi alkalmassági vizsgálatnál. Ilyen vizsgálaton kell átesniük tehergépkocsi- és autóbuszvezetőknek és minden olyan sofőrnek, aki gépkocsivezetőként van foglalkoztatva. Az érvényessége 45 éves kor előtt 5 évenként, 45-59 éves korig 3 évente, 60 év felett pedig 2 évente kell elvégeztetni, de indokolt esetben ennél rövidebb határidőt is megszabhat a vizsgálatot végző szerv.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 5. § (1); 

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 3. § (1) b), 5. § (2)

95-ös kód

A vezetői engedélyen feltüntethető közösségi kód, amely igazolja, hogy a vezetői engedély tulajdonosa tehergépkocsi vagy autóbusz vezetésével járó gépkocsivezetői tevékenység végzéséhez szükséges ismereteket megszerezte. Gépjárművezetői Képesítési Igazolvánnyal (GKI-kártyával) rendelkezik.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

ADR oktatási bizonyítvány

A Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott, a veszélyes árut szállító járművek vezetőinek képesítését igazoló fényképes plasztikkártya, amely a képesítés megszerzésétől számított 5 évig érvényes.

Forrás: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás

Alkalmas minősítés

A PÁV-határozat egyik lehetséges eredménye, amely azt mondja ki, hogy az adott személy az általa kért PÁV kategória követelményeinek teljes mértékben megfelel. 

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (3), (4), (5) és (6)

Ha egy adott PÁV-kategóriában a vizsgált személy még nem rendelkezik érvényes minősítéssel, úgy vizsgálata ún. előzetes vizsgálatnak minősül.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (3), (4), (5) és (6)

Alkatrész-jóváhagyás

Egy alkatrész típusnak uniós szabályok, vagy más nemzetközi egyezmények alapján történő bevizsgálása, megfelelőség esetén a Nemzeti Közlekedési Hatóság általi jóváhagyási engedély kiadása.

Forrás: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 21. §

Alkatrész-minősítés

Környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú alkatrészek megfelelőségének igazolása.

Forrás: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 23. §

Alvázszám-beütés

A járműgyártó által beütött egyedi azonosítószám (alvázszám), valamilyen oknál fogva (pl. természetes korrózió) azonosíthatatlanná válik, ezért a járművet újból egyedi azonosító számmal kell ellátni. A hatósági alvázszámot az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalok az általuk lefolytatott eljárás keretében határozzák meg, azt követően a járművet ellátják az új hatósági alvázszámmal. Az új alvázszámról műszaki adatlapot állítanak ki, a műszaki adatlap alapján az alvázszám módosítást az illetékes közlekedési igazgatási hatóságok (okmányirodák) rögzítik és új forgalmi engedélyt és törzskönyvet adnak ki.

Forrás: NKH

Átlagos képzési óraszám (ÁKÓ)

Adott időszakra, tanfolyamtípusra és képzési részre (elmélet, gyakorlat) és képző szervre vonatkozó, a közlekedési hatóság által meghatározottak szerint számított mutatószám, amely azt mutatja, hogy a képző szerv átlagosan hány oktatási óra alatt készítette fel a sikeres vizsgára a tanulóit.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet

Autógáz biztonsági képzés

A gázüzemű gépjárművön végzett munkák szakszerű és biztonságos ellátására alkalmas szakemberek képzése.

Forrás: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet

Biztonsági tanácsadó

A veszélyes áruk szállításával és az azzal kapcsolatos tevékenységek végzésével összefüggő szabályok betartása és betartatása a feladata a vállalkozásoknál, annak érdekében, hogy az ilyen áruk a rakodás, töltés, szállítás során kevésbé veszélyeztessék az embereket és a környezetet. Veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie minden olyan vállalkozásnak, amely veszélyes áru közúti, vasúti vagy belvízi úton történő szállítását végzi, vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez.

Forrás: A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló 25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet

Bontási igazolás

A jármű forgalomból történő végleges kivonásához szükséges igazolás az okmányiroda részére.

Forrás: a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. R. 2.§ rendelkezéséből fogalmazva

Driver CPC

Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány nemzetközi elnevezése.

Forrás: AZ Európai Parlament és a Tanács 2003/59/EK irányelve (2003. július 15.) az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről

valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáró

E-jel

Amennyiben az alkatrész megfelelőségének igazolása ENSZ-EGB gépjármű előírás alapján történik, a megfelelőség igazolására az alkatrészen (vagy csomagolásán) az "E" jel szolgál.

Forrás: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 22. §

Előzetes pályaalkalmassági vizsgálat

Ha egy adott PÁV-kategóriában a vizsgált személy még nem rendelkezik érvényes minősítéssel, úgy vizsgálata ún. előzetes vizsgálatnak minősül. 

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (1)

Eltérési engedély

Bizonyos esetekben szükséges, hogy egy adott jármű olyan terheléssel közlekedjen a közúton, amely meghaladja a jogszabály által megengedett értéket, például ha olyan tárgyat szállít, amelyet nem lehet megbontani (pl. egy hídelem), és e tárgy tömegéből adódóan a jármű terhelési értékei meghaladják a megengedett értéket. A Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott eltérési engedély igazolja, hogy a jármű műszakilag képes e megnövekedett terhelés elviselésére. 

Forrás: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 8. §

Eredetvizsgáló hely

A közlekedési hatóság által engedélyezett telephely, valamint az előzetes eredetiségvizsgálatra az engedélyező hatósággal szerződéses jogviszonyban álló jogi személy vagy egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég által működtetett telephely, amely alkalmas a jármű és a járműokmányok előírt adatainak hiteles felvételezésére, rögzítésére, valamint azoknak a hivatal részére történő továbbítására.

Forrás: az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009. (XII. 22.) Korm. R. 1.§ rendelkezéséből fogalmazva

Fellebbezési eljárás

Minden hatósági eljárás, így a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye ellen is kérhető jogorvoslati lehetőség, másodfokú eljárás, amennyiben a vizsgált személy úgy érzi, hogy a vizsgálat eredménye nem megfelelő.  Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést az Ákr. 115. §-ban foglaltak szerint nem módosítják vagy vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt.

Forrás: 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 111. § - 120. §

Felmentési jogosultság

Jogszabályban vagy tantervi és vizsgakövetelményben meghatározott - tanfolyam vagy vizsgakötelezettség alóli - felmentési lehetőség.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

illetve az adott képzésre vonatkozó Tantervi és Vizsgakövetelménye

Fogyasztóvédelmi mutatószámok

Az "ÁKÓ" (átlagos képzési óraszám), a "VSM" (vizsga sikerességi mutató) és a "KK" (képzési költség) mutatószámok összefoglaló megnevezése, amelyek a fogyasztók tájékoztatása és védelme érdekében kerültnek meghatározásra.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. Rendelet

Forgalomba helyezés

A jármű forgalomba helyezése a nyilvántartásba vétellel valósul meg - a műszaki megvizsgálását követően, a megfelelt minősítés alapján a forgalmi engedély és a rendszámtábla kiadásával-, amelyet az okmányirodában kell intézni, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint eljárva.

Forrás: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12,) KöHÉM r. 10.§ rendelkezéséből fogalmazva

Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány (GKI)

A hivatásos sofőrök (árufuvarozási és/vagy személyszállítási) tevékenységéhez szükséges okmány, amennyiben a jármű össztömege meghaladja a 3,5 tonnát. Igazolja a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek, képességek és készségek megszerzését. Az Európai Unió irányelveinek megfelelő fényképes plasztikkártya, mely a régi, papír alapú belföldi és nemzetközi árufuvarozó illetve autóbusz vezetői igazolványokat váltotta fel. Érvényességi ideje 5 év. 

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Gépkezelő

Az önjáró emelő- és rakodógépek kezelését végző személyek gyűjtő megnevezése. Ide tartoznak például a targoncások, autódaru kezelők, földmunkagép-kezelők.

Forrás: A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet

Gépkezelői jogosítvány

Az önjáró emelő- és rakodógépek kezelésére jogosító okmány, amely tulajdonosát a gépkezelői vizsgával megszerzett bejegyzés szerinti gépcsoportba tartozó gépek kezelésére jogosítja.

Forrás: A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet

Gumijavító vállalkozás

Olyan bejelentett vállalkozás, amely a jármű kerekeit, abroncsait javítja, cseréli, karbantartja.

Forrás: a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX.29.) KHVM r. rendelkezéséből fogalmazva

H-jel

Amennyiben az alkatrész megfelelőségének igazolása a magyar nemzeti jog alapján történik, a megfelelőség igazolására az alkatrészen (vagy csomagolásán) a "H" jel szolgál.

Forrás: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 23. §

Hatósági műszaki vizsgálóállomás

A közúti járművek forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata, valamint az ennek keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat során - a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott feltételek esetén - az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalok által engedélyezett tanúsító szervezet (vizsgálóállomás) működik közre a tényállás tisztázásában.

Forrás: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv rendelkezéséből fogalmazva

Hivatásos járművezetés

Hivatásos járművezetésről beszélünk abban az esetben, ha valakit közúti járművezetői munkakörben foglalkoztatnak, azaz e tevékenység a járművezető munkaköre. Ehhez a vezetői engedélyben a 102-es kóddal jelölt egészségügyi alkalmassági szükséges, melynek megszerzéséhez szigorú, speciális orvosi vizsgálaton való részvételre van szükség. 

Forrás: az egészégügyi alkalmasság meghatározását 13/1992. (VI.26.) NM rendelet rögzíti

Honosítási eljárás (külföldön kiállításra került vezetői engedélyek)

Vezetői engedély kiállítása egy harmadik ország hatósága által kiadott vezetői engedély helyett.

Forrás: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

Honosítási eljárás (külföldön szerzett bizonyítványok)

Külföldön megszerzett, szakképesítést tanúsító bizonyítvány vagy oklevél, kérelemre induló eljárás keretében, Magyarországon megszerezhető, szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal vagy oklevéllel egyenértékűként ismerhető el.

Forrás: A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

Időkorlát

A PÁV-határozat lehetséges eredménye, mely szerint az illető a kért kategória követelményeinek részben megfelelt, így megkapja a kért minősítést, ám ez a minősítés csak a határozaton szereplő ideig érvényes.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (IXII. 27.) Kormányrendelet 3. § (5)

Időszakos forgalomból való kivonás

A jármű tulajdonosa az okmányirodában bejelenti, hogy huzamosabb ideig (6 hónap) nem kívánja használni a járművet, így ez idő alatt a járművel kapcsolatos költségek nem terhelik.

Forrás: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. R. 100.§ rendelkezéséből fogalmazva

Időszakos műszaki vizsgálat

Időszakos műszaki vizsgálaton a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet értelmében a segédmotoros kerékpár kivételével minden forgalomba helyezett járműnek rendszeresen, meghatározott időközönként át kell esnie, amennyiben azzal a közúti közlekedésben részt kívánnak venni.

Forrás: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12,) KöHÉM r. 12.§ rendelkezéséből fogalmazva

Időszakos pályaalkalmassági vizsgálat

Már meglévő, de időkorláthoz kötött PÁV minősítés esetén végeznek időszakos vizsgálatot. Módszertana és a vizsgálat menete kis mértékben eltér az előzetes vizsgálattól. 

Forrás: 

Igazolványpótlás

Szaktanfolyami okmányok elvesztése/lopása/megrongálódása esetén, az ügyfél által benyújtott kérelem alapján történő igazolvány kiállítás. A kiadott okmány (másodlat), az eredetivel mindenben megegyező. Adatváltozás esetén az igazolvány cseréjéről beszélünk.

Forrás: A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

Iskolavezető

A közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező képzőszerv szakmai irányítását ellátó személy, aki szerepel a Nemzeti Közlekedési Hatóság által vezetett iskolavezetői névjegyzékben.

Forrás: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

Ismeretfelújító vizsga

Már meglévő ADR szaktanfolyami képesítés érvényességi ideje előtt - annak meghosszabbítása érdekében - tett vizsga.

Forrás: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás

Járműfenntartó

Olyan bejelentett vállalkozás, amely a gépjárművekkel összefüggő teljes körű javítási, ápolási, átalakítási és bontási tevékenységet végezhet, amennyiben rendelkezik a tevékenységhez szükséges személyi és dologi feltételekkel. A járműfenntartó tevékenység végzésére irányuló szándékot, a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet előírásai alapján, a vállalkozás székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére be kell jelenteni.

Forrás: a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM r. rendelkezéséből fogalmazva

Járműkategória

A vezethető járművek rendszerezése a járművek paraméterei szerint. Nemzetközi kategóriák az "AM", "A1", "A2", "A", "B1", "B", "BE", "C1", "C1E", "C", "CE", "D1", "D1E", "D", "DE"; Nemzeti kategóriák a "K", "T", "M", "TR" és "V" kategóriák.

Forrás: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

Járműtulajdonság

A járműnek olyan tulajdonsága, amelyet jogszabályi előírások alapján hatósági eljárásban vizsgálni szükséges (pl. fékezés, kormányzás, zajkibocsátás, károsanyag-kibocsátás).

Forrás: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 1. számú melléklet

Járművisszahívás

A jármű gyártója által elrendelt kötelező javításra szóló értesítés a jármű tulajdonosa részére. A járműtulajdonosokat a járműforgalmazók értesítik a visszahívási akcióról, amelynek keretében egy szóban forgó alkatrész ellenőrzését – amennyiben szükséges – javítását vagy cseréjét végzik el.

Jogosítvány

A benne szereplő kategóriáknak megfelelő járművek vezetésére jogosító fényképes plasztikkártya, hivatalos nevén vezetői engedély, amely tartalmazza a tulajdonosának nevét, születési adatait, fényképét és aláírását; a vizsga időpontját és a kiállító hatóság megnevezését; továbbá a vezetői engedély sorszámát és érvényességi idejét; a kategóriákat és azok érvényességi idejét, valamint az esetleges korlátozások kódját.

Forrás: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

Jóváhagyási jel

Egy jármű típusnak, vagy járműalkatrész típusnak az előírásoknak való megfelelőséget igazoló "e", ill. "E" jel.

Forrás: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (13)

Képzési engedély

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Képzési és Vizsgáztatási Főosztálya által kiadott - a benne szereplő kategóriák vagy szaktanfolyamok oktatására jogosító - határozati formában kiadott dokumentum.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Képzési költség (KK)

A képző szerv által ismert minden – a mutató számításánál a közlekedési hatóság által meghatározottak szerint figyelembe veendő – olyan ellenszolgáltatás, amelyet a tanuló az adott képzés során megfizet.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. §

Képző szervi írásos tájékoztató

A képzőszervek által a tanulók részére kötelezően összeállítandó, a tanulók tájékozódását elősegítő dokumentum, melynek minimális tartalmi elemeit jogszabály rögzíti.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Képző szervivállalkozási feltételek

A képzőszervek által a tanulók részére kötelezően összeállítandó, a tanulók tájékozódását elősegítő írásos tájékoztató.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Képzőszerv

Képzőszerv - kategóriás és/vagy szaktanfolyami képzési engedéllyel rendelkező - gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény, köznevelési intézmény.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szólól 179/2011. (IX.2.) Korm. rendelet

Kiterjesztő vizsga

Már meglévő, bármely megye területére érvényes személytaxi-vezetői szaktanfolyami képesítés érvényességének kiterjesztése bármely másik megye területére.

Forrás: A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. Rendelet

Kizáró okok

A PÁV-határozat alkalmatlan illetve időkorlátos minősítése estén az eredmény okát megjelölő kód. Ezek segítségével tudja meg a vizsgált személy, hogy elutasításának oka melyik képességcsoport, illetve személyiségvonás hiányossága miatt történt, illetve hogy ezek a hiányosságok a vezetésben milyen veszélyforrást jelentenek. 

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 1. melléklet 3. pont

Közlekedési szakképesítés

Az adott - közlekedéssel kapcsolatos - tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép- és felsőfokú szakképzésben, az egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben, valamint felsőfokú szakirányú szakképzés során megszerzett szakképzettség. Az állam által elismert szakképesítést az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza.

Forrás: A közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekről, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet módosításáról szóló 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet

Közúti közlekedési szakember

Szakoktató; iskolavezető; vizsgabiztos; személytaxis vagy személygépkocsis személyszállító járművezető; személytaxis vagy személygépkocsis személyszállítás szakmai vezető; autóbuszos személyszállító vállalkozás szakmai vezető; árufuvarozást végző vállalkozás szakmai vezető; árufuvarozást vagy személyszállítást végző hivatásos gépjárművezető; közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek gépkezelői; meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármű szakkísérő; autógáz-biztonsági tevékenységet folytató személy; veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó; veszélyesáru-szállító gépjárművezető; mezőgazdasági vegyszer illetve üzemanyag szállítását végző járművezető.

Forrás: A közúti közlekedésról szóló 1988. évi I. törvény

Küldeménydarab

A veszélyes áru szállítás során alkalmazott kifejezés: alapvetően az áru és a csomagolás együttesen a küldeménydarab, de a fogalom kiterjed olyan tárgyakra is, melyeket méretük vagy kialakításuk miatt csomagolás nélkül szállítanak, vagy más rakodóeszközben helyeznek el.

Forrás: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás

Különbözeti vizsga

Ha a gépkocsivezető rendelkezik a) autóbusz vezetésére jogosító alap-, vagy továbbképzéssel és egy éven belül tehergépkocsi vezetésére jogosító képesítést is kíván szerezni, vagy b) tehergépkocsi vezetésére jogosító alap- vagy továbbképzéssel egy éven belül autóbusz vezetésére jogosító alapképesítést kíván szerezni, akkor a különbözeti képesítés megszerzése során az elméleti vizsgákon csak azokból az ismeretekből kell vizsgát tennie, amelyekből még nem vizsgázott.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Megkülönböztető jelzés

Megkülönböztető fény-, ill. hangjelzést kiadó, járműre szerelhető berendezés, bizonyos munkakörök ellátásához (mentő, tűzoltó) szükséges. Közúti használatához általában a legmagasabb szintű PÁV alkalmasságot (PÁV I.) követelik meg. 

Forrás: A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet

Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag szállító képesítés

A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyag körébe tartozó anyagok szállítását végző lassú jármű vezetők képesítését igazoló okmány, amely feljogosítja tulajdonosát az ilyen anyagok közúti szállítására (pl.: műtrágya, növényvédő szer stb.).

Forrás: A mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet

Minősítő lap

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek gyakorlati vizsgái során a vizsgázók teljesítményének értékelése a minősítő lapon történik. A kitöltött minősítő lap egy példánya a vizsgázó ügyiratához rögzítésre kerül. A közúti járművezetők sikeres forgalmi vizsgáját követően a minősítő lap bemutatása szükséges a vizsgaigazolása kiadásához.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Nehézgépkezelő

Az önjáró emelő- és rakodógépek kezelését végző személyek gyűjtő megnevezése. Ide tartoznak például a targoncások, autódaru kezelők, földmunkagép-kezelők.

Forrás: A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet

Nem kereskedelmi áruszállítás

Nem tévesztendő össze a saját számlás áruszállítással. Nem kereskedelmi áruszállításnak, az olyan áruszállítás minősül, amelyhez anyagi érdek nem fűződik. 

Forrás: Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről - jogszabályi rendelkezésből fogalmazva

Összevont képzés

Összevont képzés keretében több típusú tanfolyam (jogszabályban meghatározott kategóriák esetében) azonos témát feldolgozó foglalkozásai együtt is megtarthatók.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Ötödik sikertelen forgalmi vizsga

A jogosítvány megszerzésének utolsó fázisát jelentő forgalmi vizsgákat sikertelenség esetén ismételni lehet. Az ötödik ilyen ismétlés során azonban, ha az illető újra sikertelenül vizsgázik, PÁV IV. kategóriás rendkívüli vizsgálaton kell részt vennie, hogy megállapítsák, az eddigi sikertelenségek oka nem az volt-e, hogy az illető alkalmatlan az autóvezetésre.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (2), a)

Pályaalkalmassági igazolás

Korábban megszerzett PÁV minősítést igazoló hatósági dokumentum.

Forrás: a közúti közlekedésről és 1988. évi I. törvény 46/A. § (1) d)

Pályaalkalmassági vizsgálat

Olyan hatósági vizsgálat, melynek célja megállapítani, hogy az adott személy alkalmas-e hivatásszerű gépkocsivezetői munkakör betöltésére. Eszközei a pszichológiai felmérés, és a képességek szintjének meghatározása.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 2. § (1)

PÁV I. kategória

A legmagasabb szintű PÁV kategória, a többi kategóriát is magába foglalja. A megkülönböztető jelzéssel történő vezetéshez kell.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (1) a), (3) a), (4)

PÁV II. kategória

A PÁV II. kategória magában foglalja a PÁV III. és PÁV IV. kategóriákat. A személyszállításhoz, illetve a veszélyes áru szállításához (ADR) kell.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (1) b), c), e), (3) b), (4)

PÁV III. kategória

A PÁV III. kategóriát a teherfuvarozáshoz kérik. 

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (1) d), (3) c), (4)

PÁV IV. kategória

A speciális PÁV IV. kategória azt jelenti, hogy az illető alkalmas a gépjárművezetésre. Akinek van jogosítványa, az rendelkezik ezzel a kategóriával minden egyéb vizsgálat nélkül, de rendkívüli esetekben (balesetezés, öt sikertelen forgalmi vizsga) megkérdőjeleződik ez az alapból feltételezett alkalmasság, és ilyenkor rendkívüli PÁV vizsgálat dönti el az illető alkalmasságát.

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (2), (3) d), 6. § (3)

PÁV-határozat

A pályaalkalmassági vizsgálat eredményét közlő hatósági dokumentum. 

Forrás: 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 80. §

PÁV

Olyan hatósági vizsgálat, melynek célja megállapítani, hogy az adott személy alkalmas-e hivatásszerű gépkocsivezetői munkakör betöltésére. Eszközei a pszichológiai felmérés, és a képességek szintjének meghatározása. A pályaalkalmassági vizsgálat rövidítése. A vizsgálat célja, annak a megállapítása, hogy a gépjárművezető:

a) rendelkezik-e azokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek a biztonságos járművezetési tevékenységhez, a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, a járművezetés közben jelentkező terheléselviseléséhez

b) rendelkezik-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges észlelési, döntési és cselekvési képességgel

c) képes-e elsajátítani a járművezetéshez szükséges ismereteket és készségeket.

Pszichológiai képességvizsgálat

Vizsgálati eljárást jelent, amely során a modern közlekedéspszichológia eredményeit felhasználva a szakember olyan adatokat gyűjt be a vizsgált személyről, melyek segítségével megállapítható a kért PÁV kategória szempontjából az illető alkalmassága. Kérdezéses, teszt és képességvizsgálati (műszeres) technikákat jelent.

Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat

A jogszabályok által előírt többféle rendkívüli esetben van lehetőség rendkívüli vizsgálatok elrendelésére. Módszertana és a vizsgálat menete adott esetben erősen eltér az előzetes vizsgálattól, mindig az adott helyzet speciális kérdésfeltevésére válaszol. 

Forrás: A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Kormányrendelet 3. § (2), 6. § (3)

Szakkísérői igazolvány

A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó (túlméretes, túlsúlyos) járművek kíséretét ellátó gépjármű vezetésére igazoló okmány, amely feljogosítja tulajdonosát az ilyen tevékenység végzésére.

Forrás: A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet

Szakmai irányító

A közúti árufuvarozó- illetve személyszállító-vállalkozás szakmai vezetője, aki magas szintű szaktudással kell, hogy rendelkezzen többek között jogi, gazdasági-pénzügyi, munkaügyi, műszaki, közlekedésbiztonsági, árufuvarozási és/vagy személyszállítási, valamint a vámismeretek területén.

Forrás: A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

Szakoktató

A közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzését ellátó személy, aki szerepel a Nemzeti Közlekedési Hatóság által vezetett szakoktatói névjegyzékben.

Forrás: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

Szakosító vizsga

Már meglévő ADR szaktanfolyami képesítés érvényességi ideje előtt - más áruosztályok megszerzése érdekében - tett vizsga.

Forrás: Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás

Szaktanfolyam

A közúti közlekedési szakemberek képzésére és továbbképzésére irányuló tevékenység.

Forrás: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

Személygépkocsis személyszállítás

A személygépkocsis személyszállítás, olyan szaktanfolyami vizsgához kötött tevékenység, amely keretein belül elsősorban turisztikai, sport, kulturális, vagy oktatási tevékenységekhez köthetően, díj ellenében szállíthatók utasok.  A gépjármű, a taxi gépjárművel ellentétben, nincs felszerelve taxaméterrel, a viteldíj pedig egy előre megállapított díj, amit szerződésben rögzítenek a felek.

Forrás: A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet

Személytaxi-vezetői igazolvány

Személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsi vezetésére kiadott, meghatározott időre és területre érvényes igazolvány.

Forrás: A személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet

Szimulátor-berendezés

A járművezetési veszélyhelyzetek, azaz az előre nem látható közlekedési szituációk gyakorlására alkalmas berendezés.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Tantervi és vizsgakövetelmények

A különböző kategóriás és szaktanfolyami képzésekkel kapcsolatos, a képzési- és vizsgakövetelményeket tartalmazó, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Képzési és Vizsgáztatási Főosztálya által képzési fajtánként kiadott dokumentumok.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet

Targonca

A targonca olyan rakodógép, amely alapvetően anyagokat szállít és emel acélvillák segítségével. Az NKH gépkezelői vizsgáin az alábbi gépcsoportokba tartozó targoncák kezelésére lehet képesítést szerezni: gyalogkíséretű targonca, vezetőállásos targonca, vezetőüléses targonca.

Forrás: A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet

Típusvizsgálati tevékenység engedélyezése

A típusjóváhagyás során a jármű, vagy a jármű-alkatrész jogszabály szerinti bevizsgálását ún. típusvizsgáló szervezet végzi. E szervezet részére a típusvizsgálati tevékenység végzését a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyezi.

Forrás: 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 4/B. §

TIR

Olyan nemzetközi szállításokban résztvevő kamionok jelzése, amelyek a TIR egyezmény szerint menetokmánnyal közlekedik. A TIR eljárás szerint fuvarozott áruk az átmenő vámhivataloknál mentesülnek a behozatali vagy kiviteli vámok és illetékek megfizetésének vagy letétbe helyezésének kötelezettsége alól. Manapság az EU területére be- illetve arról kifelé irányuló szállításoknál van jelentősége.

Forrás: Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről szóló 2013. évi CLXXII. Törvény

Többlépcsős gyártás

Olyan jármű-gyártás, amely során a gyártás kettő, vagy több különböző gyártási szakaszát kettő, vagy több járműgyártó végzi. Ilyen jellemző gyártási folyamat, amikor egy járműgyártó pl. csak az alvázig készíti el a járművet (pl. tehergépkocsit), és egy másik gyártó fejezi be valamilyen felépítmény rászerelésével (pl. billenőplatóval).

Forrás: 

Túlméretes jármű

A 6/1990. KöHÉM rendeletben előírt megengedett legnagyobb méretet meghaladó jármű.

Forrás: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. §, 8. §

Túlsúlyos jármű

A jármű tengelyterhelését vagy a forgalmi engedélyében megengedett maximális össztömegét meghaladó tömegű jármű.

Forrás: a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X. 5.) NFM rendelet rendelkezéséből fogalmazva

Vezetési karton

A bizonylati albumban szereplő nyomtatvány, vagy elektronikus eszköz, amely a tanuló vezetési gyakorlat tantárgyból történő oktatásának bizonylata.

Forrás: 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól

Vezetői engedély

A benne szereplő kategóriáknak megfelelő járművek vezetésére jogosító fényképes plasztikkártya ("jogosítvány"), amely tartalmazza a tulajdonosának nevét, születési adatait, fényképét és aláírását; a vizsga időpontját és a kiállító hatóság megnevezését; továbbá a vezetői engedély sorszámát és érvényességi idejét; a kategóriákat és azok érvényességi idejét, valamint az esetleges korlátozások kódját.

Forrás: A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

Vizsga sikerességi mutató (VSM)

Meghatározott időszakban a képző szervek által lejelentett és megvalósult vizsgaesemények sikerességét jellemző, a közlekedési hatóság által meghatározottak szerint számított mutatószám.

Forrás: A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. §

Vizsgabiztos

A közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását ellátó személy, aki szerepel a Nemzeti Közlekedési Hatóság által vezetett vizsgabiztosi névjegyzékben.

Forrás: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény