Vasúti Főosztály

Alternatív útvonal

Az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

ÁME

Átjárhatósági Műszaki Előírás rövidítése.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Átjárhatósági Műszaki Előírás

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon műszaki előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Átmenő vasúti szolgáltatás

Az Európai Unió területén keresztül történő vasúti áthaladás, amelynek során sem áruberakodás, sem árukirakodás, sem utasfelvétel, sem utasleszállás nem történik.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Biztonságirányítási rendszer

A pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Döntéshozatali, jogi és szervezeti szempontból független pályahálózat-működtető

Olyan országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtető, amely megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Egyéb vasútvonal

Az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Elővárosi vasúti pályahálózat

Elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Elővárosi vasúti szolgáltatás

A főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete - a határokon átnyúló vonzáskörzeteket is beleértve - között végzett vasúti szállítási szolgáltatás.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Fejlesztési közreműködő

Olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Felszín alatti vasút

 Metró és kéregvasút.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

GSM-R fejlesztő

A fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Hálózat

A pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Határforgalmi egyezmény

Két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának elősegítése.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Helyi vasúti pályahálózat

A helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Helyi vasúti szolgáltatás

Olyan elővárosi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szállítási szolgáltatás, amely fő célja a meghatározó részében egy település közigazgatási határán kívül fekvő, különálló vasúti pályahálózaton történő szállítási igények kielégítése.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Integrált vasúti társaság

Olyan vállalkozó vasúti társaság, amely belföldön vasúti pályahálózat-működtetést is végez.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Iparvágány

A mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Jelentős karbantartás

A transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Karbantartó létesítmény

A közlekedési hatóság által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Keskeny nyomtáv

A normál nyomtávnál keskenyebb nyomtáv.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Kisvasút

Kizárólag különálló, keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton vasúti tevékenységet végző integrált vasúti társaság, amely a következő tevékenységek közül egyet vagy egyszerre mindkettőt végzi: a) vasúti személyszállítási szolgáltatás turisztikai célból való nyújtása, b) mezőgazdasági-erdészeti társaságként áruszállítás végzése vagy ilyen társaság részére vasúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtása.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője

Olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára szolgáltatást nyújt.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Kölcsönös átjárhatóság

Egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Közös biztonsági célok

Azon biztonsági szint megfogalmazása, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszer, nagy sebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel - beleértve az alvállalkozók személyzetét is - a vasúti átjárók használóival és más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, és a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel fejezi ki.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Közös biztonsági módszerek

A biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait meghatározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki: a) kockázatelemzési és értékelési módszerek, b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek, és c) annak ellenőrzésére szolgáló módszerek, hogy a nagy sebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek. Utóbbiak nem alkalmazhatóak akkor, ha az ÁME-k meghatározzák ezeket a követelményeket.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Különálló vasúti pályahálózat

Olyan vasúti pályahálózat, amelyik  nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Lakóhelyen kívüli pihenőidő

Napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Mozdonyvezető

Az a vasúti járművezető, aki az országos jelentőségű vasútvonalakon a szakképesítési előírásoknak megfelelően önállóan, felelős és biztonságos módon képes és jogosult vasúti járműveket - beleértve a mozdonyokat, tolatómozdonyokat, munkaszerelvényeket, karbantartó vasúti járműveket vagy vasúti pályahálózaton személy- és áruszállításra szolgáló vasúti járműveket - vezetni.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Működési engedély

Egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Múzeumvasút

A múzeum vagy muzeális intézmény üzemeltetésében álló vasúti pályahálózat és vasúti járművek.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Nagy sebességű vasúti rendszer

A 200 km/h vagy azt meghaladó sebességű közlekedésre alkalmas vasúti pályahálózat és járművek.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Nem független pályahálózat-működtető

Az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Nemzetközi személyszállítási szolgáltatás

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Nemzetközi vasúti árufuvarozás

Olyan vasúti árufuvarozás, amely során a vonat legalább egy EGT-tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Normál nyomtáv

1435 mm-es nyomtáv.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Nyomtáv

A vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás

Az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló

Minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Országos jelentőségű vasútvonalak

Országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Országos vasúti mellékvonal

Az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Országos vasúti pályahálózat

Országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésrő

Országos vasúti szolgáltatások

Városi, elővárosi, térségi és helyi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szolgáltatás.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Pályafenntartási munkák

A vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, fejlesztési és üzemeltetési munkái.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Pályahálózat-működtető

Olyan gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, valamint - tulajdonosként vagy vagyonkezelési szerződés alapján - a pálya és annak tartozékai vagyonkezelését látja el.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Saját célú vasúti pályahálózat

Az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amelyek egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat

Olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelynek hossza nem haladja meg a 30 kilométert, és kihasználtsági szintje, valamint a rajta folyó szállítási forgalom nem éri el az elméleti kapacitás 10%-át.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Széles nyomtáv

A normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Tároló vágánycsoport

Üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Térségi szolgáltatás

Az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három megyét érint.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Térségi vasúti pályahálózat

A térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Térségi vasúti szolgáltatások

Olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy térség vasúti szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló térséget is beleértve.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Túlterhelt pályahálózat

A pályahálózat olyan szakasza, amelynek tekintetében a pályahálózat-kapacitás iránti igények adott időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Utazó vasúti munkavállaló

A vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Üzemi menetrend

Az érvényessége idején a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vonatmozgást és vasúti gördülőállomány mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Üzemszerű átjárhatóság

Két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek - a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések -, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy - az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében - ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vállalkozó vasúti társaság

Olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vállalkozó vasúti tevékenység

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás, vasúti árufuvarozás és vontatási szolgáltatás.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Városi vasúti pályahálózat

Városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Városi vasúti szolgáltatás

Olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy város közigazgatási határán belüli vasúti szállítási igények kielégítése.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasút-villamos

Az országos jelentőségű vasútvonalon és városi, helyi vagy elővárosi vasúti pályahálózaton egyaránt közlekedésre alkalmas vasúti járművek és e vasúti járművekkel a több pályahálózaton nyújtott személyszállítási szolgáltatás. Más néven Tram-train.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti alépítmény

A vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet).

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti árufuvarozás

Áru vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozása, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti áruszállítás

Áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti árutovábbítás

Vasúti árufuvarozás, valamint a vasúti áruszállítás.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti felépítmény

A vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti jármű

A vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. A transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerben a vasúti jármű az Átjárhatósági Műszaki Előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti járművezető

Olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek munkaköre szerinti feladata vasúti járművek működtetése, vezetése.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti pálya üzemeltetése

A vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti pályahálózat működtetése

a) a vasúti pályahálózat üzemeltetése (beleértve a vagyonkezelési tevékenységeket is), létesítése, felújítása, fejlesztése, amely utóbbi a hálózattervezést, pénzügyi és beruházástervezést, valamint az infrastruktúra építését és korszerűsítését foglalja magában,
b) a vasúti pályahálózat karbantartása, amely a vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítását és az ahhoz szükséges tevékenységeket jelenti,
c) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá
d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a 2. mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása.
A vasúti pályahálózat üzemeltetése (beleértve a vagyonkezelési tevékenységeket is), létesítése, felújítása, fejlesztése, amely utóbbi a hálózattervezést, pénzügyi és beruházástervezést, valamint az infrastruktúra építését és korszerűsítését foglalja magában. A vasúti pályahálózat karbantartása, amely a vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítását és az ahhoz szükséges tevékenységeket jelenti. A vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek. A forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő - a  mellékletben meghatározott - szolgáltatások nyújtása.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti rendszer

A hagyományos és a nagy sebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti személyközlekedtetés

Természetes személyek vasúti járművel, nem fő tevékenységként, saját célból, ellenszolgáltatás nélkül végzett szállítása.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti személyszállítás

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti szolgáltatás és a vasúti személyközlekedtetés.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vasúti társaság

A pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vezetési idő

A munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért a munkaviszonya alapján felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vonatkísérő

A vasúti járművezetőn kívül a vonaton utazó, szolgálatot teljesítő személyzet tagjai, akik hozzájárulnak a vonat, az utasok és a továbbított áruk biztonságához.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

Vonatszemélyzet

A vasúti járművezető és a vonatkísérő.

Forrás: 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről