Szalagparancsok kihagyása
Ugrás a fő tartalomhoz

Vasút

:

Vasúti szakterület
Bemutatkozás


  
Küldetés
 
A szakterület küldetése, hogy hatósági tevékenységével biztosítsa az EU és a Magyar Köztársaság közlekedéspolitikai célkitűzéseinek teljesítését.
Stratégiai tervezési tevékenységével, módszertani eszközökkel és innovatív megoldások kialakításával és elterjesztésével járuljon hozzá a közlekedési infrastruktúra hatékonyságának és forgalombiztonsági szintjének javításához, valamint a vasúti közlekedési piac zavartalan, eredményes működéséhez, a piaci szereplők érdekei védelméhez.
 
Hatáskör és illetékesség
 
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ Vasúti Igazgatási Főosztálya országos illetékességgel végzi a vállalkozó vasúti társaságok és a vasúti pályahálózat-működtetők működési engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. Monitoring tevékenysége keretében folyamatos figyelemmel kíséri, hogy a vasúti piac szereplői működésüket a jogszabályoknak megfelelően végzik-e. A Vasúti Igazgatási Főosztály a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a vasúti igazgatási szerv határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.. A jogszabályokban meghatározott keretek között védi a vasúti utasok jogait, biztosítja azok érvényesülését és felel az utasok által benyújtott panaszok kivizsgálásáért, valamint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó rendelkezések betartását ellenőrzi.
 
A műszaki vasúti hatósági feladatokat első fokon a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vasúti szakterülete látja el. Az ország egész területére kiterjedő illetékességgel intézi az országos jelentőségű, valamint a térségi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatokkal, az azokhoz csatlakozó saját célú vasúti pályahálózatokkal, pályatartozékokkal, kapcsolódó vasúti műtárgyakkal, járművekkel, nem bányászati célú siklóval és függőpályával, sífelvonóval valamint a vasúti munkavállalók egészségügyi megfelelőségével összefüggő engedélyezési ügyeket.
Javaslatot tesz a szakági jogszabályok és szabályzatok, műszaki előírások bevezetésére, módosítására, részt vesz azok előkészítésében, meghatározza a vasúti szak-személyzet képzésére és továbbképzésére vonatkozó tanfolyamok tan-terveivel és egyéb szakmai anyagaival kapcsolatos stratégiáját, iránymutatásokat és az azokra vonatkozó követelményrendszert; jóváhagyja a vasútvállalatoknak a vasúti szak-személyzet képzésére és továbbképzésére, valamint a vasúti forgalom biztonságával összefüggő tevékenységek végzésére vonatkozó vállalati Utasításait; felügyeli és ellenőrzi a vasúti járművezetők, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő szakmákban dolgozók képzését és vizsgáztatását.
  
A vasúti hatóság története évszámokban
 
A magyar vasúti közlekedés közel 200 éves múltra tekint vissza. A vasút fejlődése, a vasútszabályozás folyamata és a vasúthatósági tevékenység nagyon tömör és rövid összefoglalóját adja az alábbi felsorolás.
 
1827. április 8.                Az ország nádora József főherceg engedélyt ad a Palmer – Bodmer rendszerű, Pest – Szolnok – Debrecen között tervezett lóvontatású lebegővasút 7,4 km hosszú (Pest – Kőbánya) első szakaszának építésére.
1836. évben.                   Az országgyűlés által elfogadott, első magyar vasúti törvény szabályozza a vasútépítéshez szükséges földterületek kisajátítását.
1838. június 18.             A bécsi kormányzat kiadja a vasutak építésének engedélyezésére vonatkozó rendeletét.
1839. március 5.            Az uralkodó jóváhagyja a Pesti Helytartótanács által az 1836. XXV. tc-kel összhangba hozott, a hazánk területén is érvényes osztrák vasútengedélyezési rendeletet.
1846. április 14.              A Pesti Helytartótanács jóváhagyja a Pest – Vác közötti vasút üzembe helyezési és működtetési utasítását, amely azonos az „Éjszaki Ferdinánd Császár Vasút” előírásaival.
1846. augusztus 26.     Az uralkodó leirata jóváhagyta az ország első magyar közlekedési hatóságának, a Pesti Helytartótanácsban megszervezett Közlekedési Bizottmánynak az ügyrendjét. A Bizottmány első vezetője: gróf Széchenyi István.
1851. november 16.  A császári rendelettel életbe lép a hazánk területén is érvényes „Vasút-üzleti Rendtartás”, amely tartalmazza a vasutak építésével és engedélyezésével kapcsolatos szabályokat.
1854. november 10.      Megjelenik a „Magánvaspályák építésére és üzletére szükséges engedélyek tárgyában” kiadott szabályrendelet.
1856. március                Megkezdi működését az Osztrák Vasúti Főfelügyelőség, amelynek feladata: Magyarország területén is a meglévő és később épülő állami és magánvasutak felügyelete.
1867. június 28.             Gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter rendeletet ad ki a Vasúti és Gőzhajózási Főfelügyelőség ideiglenes szervezése ügyében.
1868. június 22.             A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium rendeletet ad ki: a vasúti építészeti igazgatóság felállítása tárgyában.
1868. szeptember 21.  Létrehozzák a M. kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség végleges szervezetét: „a főfelügyelőség az üzletben álló s Magyarország területén létező vaspálya és hajózási vállalatok, nemkülönben az állami vaspályák üzletének felügyeletére külön hatóságként szerveztetett meg.”
1881. január 1.               A Vasúti Főfelügyelőség a Közmunka- és Közlekedési, majd a Kereskedelemügyi Minisztérium szervezeteként működik.
1906. január 1.               A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség ismét önálló hatóságként működik.
1932. március 1.            Megszűnik a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség és hatáskörét áthelyezik a Kereskedelemügyi Minisztériumba. A főfelügyelőség ügyeit a minisztériumban három osztály veszi át.
1945. december.            A megalakult Közlekedési Minisztérium látja el a közlekedésigazgatási hatósági feladatokat, beleértve a vasúttal kapcsolat ügyeket is.
1949. március 15.          A Közlekedési Minisztérium I. Vasúti Főosztályát – a MÁV Vezérigazgatóságát – bízzák meg vasúthatósági feladatok ellátásával.
1984. július 1.                 A vasúthatósági feladatokat új szervezetként a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet látja el.
2000. január 1.               A kétszintű államigazgatás megteremtése érdekében megalakul a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF), amely az I. fokú hatósági jogkört gyakorló, országos hatáskörű államigazgatási szervként jogilag önálló, de gazdaságilag a Közlekedési Főfelügyelet (KF) irányítása alatt működő hatóság. A KKF szervezetében működik tovább a Vasúti Felügyelet, és ellátja az utasítások jóváhagyási, az oktatás, képzés engedélyezési feladatainak kivételével a valamennyi országos jelentőségű vasút engedélyezési feladatot. A KF gyakorolja az előbbi ügyekben a II. fokú hatósági jogkört és végzi a szervezet közös gazdasági irányítását.
2006. január 1.               Megalakul a Magyar Vasúti Hivatal, mely a Központi Közlekedési Felügyelettől átveszi a vasúti vállalkozások működésének engedélyezési és piacfelügyeleti tevékenységének ellátását.
2007. január 1.               Megalakul a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amelyet a Központi Hivatal irányít és elbírálja a II. fokú hatósági ügyeket is.
2008. július 1.          A megszűnt Magyar Vasúti Hivatal jogutódja a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal keretében működő Vasúti Igazgatási Főosztály.