Elindult a viharjelzés a nagy tavakon


Hajózási Szakterület   |  
2016.04.01.
(Kép forrás: RSOE)
(Kép forrás: RSOE)
Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) konferenciáján, csütörtökön Budapesten.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem. Hangsúlyozta, hogy az OKF-nek jogszabályban előírt feladata a viharjelző rendszerek üzemeltetése, azt követően, hogy az OMSZ kiadja a figyelmeztetést.

A rendszert folyamatosan fejlesztik, így a Tisza-tónál a meglévő ót állomás mellé további kettő üzembe helyezését tervezik. Ugyanakkor a Balatonnál arra törekednek, hogy a tengerre kifejlesztett LED-es világítótestekre cseréljék a fényjelzőket. Ezek energiaigénye lényegesen kisebb, fényük pedig nagyobb távolságról észlelhető. Az egyik medencében már csak ilyen jelzőrendszer üzemel. További fejlesztést jelent, hogy immár mobil készülékeken alkalmazható viharjelző applikáció is rendelkezésre áll. Vagyis egy nádasban, a kilátástól elzárva is értesülhet egy horgász a vihar közeledtéről - mondta a főosztályvezető.

Radics Kornélia hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén - prognózisuk szerint - az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. Közlése szerint jelszavuk a biztonság, védelem és megbízhatóság, ehhez pedig országszerte 700 állomásból álló mérőhálózat áll rendelkezésükre. Ezek, illetve, a műholdak, távérzékelő rendszerek, radarok és szondák által szolgáltatott adatok alapján végzik munkatársaik az elemzéseket és készítik az előrejelzést. Ez elengedhetetlen a biztonságos közúti, légi és vízi közlekedés üzemeltetéséhez - mondta Radics Kornélia.

Vereczkey Zoltán a KTI ügyvezető igazgatója arról szólt, annál is inkább prioritás a közlekedéstudomány, mert minden haláleset értelmetlen, ami a közlekedés során bekövetkezik. Ugyanakkor fontos a nemzetgazdasági súlya is, hiszen a hazai GDP 6 százaléka származik az ágazatból és 130 ezer embert foglalkoztat. Arról is szólt, hogy nem lehet elég korán kezdeni a közlekedési nevelést, ezért már az óvodában elkezdik az ismeretek oktatását. Továbbá külön programokat szerveznek az emelkedő számú gyalogos és kerékpáros balesetek megelőzése érdekében - mondta.

Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió irányelveinek megfelelően 2020-ig a 2010-es számhoz képest a felére kell csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak a számát, ami maximum 370 halálesetet jelentene Magyarország esetében. Ez a szám 647 volt az elmúlt évben, ami jelentős csökkenést jelent az 1990-es 2500 hoz képest. Ezt a célt szolgálja a 160 mobil, 365 fix telepítésű intelligens traffipaxból álló Véda-rendszer kiépítése, amihez még tartozik 26 nagy teljesítményű gépkocsi is a külföldi szabálysértők elfogása érdekében.

A tanácskozáson Szepessy Kornél a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy áprilisban átadják Közép-Európa egyetlen légiforgalmi oktatási, szimulációs és kutatás-fejlesztési tudásközpontját, a továbbiakban pedig egy kényszerhelyzeti központot is avatnak.

(Forrás: MTI)