Hogyan segítenek a vezetést támogató rendszerek télen?


Gépjárműves szakterület   |  
2016.12.07.
Hogyan segítenek a vezetést támogató rendszerek az autóban télen?
Hogyan segítenek a vezetést támogató rendszerek az autóban télen?
Az autógyártás kezdeti biztonságtechnikai kritériumaihoz képest, ma már – hála az információtechnológiai forradalomnak – számos vezetést támogató rendszer is segítségünkre van az autóban, amivel akár a téli, nehéz útviszonyok között is jelentősen mérséklődik a balesetek bekövetkezésének kockázata, illetve az esetlegesen mégis megtörtént balesetben jelentősen csökken a bekövetkezett sérülések súlyossága.

A vezetést támogató rendszerek közlekedésbiztonsági szempont, ha nem is az autógyártás kezdetétől, de már sok-sok évtizede az egyik legfontosabb elemei a járművek tervezésének, gyártásának. A közúti járművek típus-jóváhagyási rendszere, követelményei részben ezt a közlekedésbiztonsági célt szolgálják, természetesen a környezetvédelem és az energiatakarékosság mellett. A szigorodó követelmények egyrészt a jogos társadalmi elvárások, másrészt a szegmensre mindig is jellemző, hatalmas piaci verseny által kikényszerített járműipari innováció következményei. Általában a fejlesztések megelőzik a jogszabályi kényszert, egy adott funkció először csak mint extra jelenik meg az autóban, majd ha már költséghatékonyabban beépíthető minden új járműbe, akkor válhat kötelezővé. Egy új fejlesztés extraként való megjelenése, és annak kötelezővé tétele között akár egy évtized is eltelhet, nem beszélve arról, hogy a már forgalomba helyezett, kevésbé biztonságos autó gyakorlatilag élete végéig közlekedhet az elavult konstrukcióval.

A járművek biztonságát passzív és aktív biztonságra bonthatjuk. A passzív biztonsági elemeknek már csak a baleset bekövetkezésekor van szerepe, ekkor a gépjármű vezetője és utasai már csak passzív résztvevői az eseményeknek, a cél, hogy a személyek sérülése a lehető legkisebb legyen. Alapvető passzív, vagy szekunder biztonsági elemek maga a karosszéria a megfelelő kialakításával, szilárdságával, gyűrődő zónáival, a belső berendezés kialakítása, a biztonsági öv, a légzsákok és a gyerekülés, stb.

A járművek aktív, vagy primer biztonsága szolgálja a baleset előfordulása valószínűségének a csökkentését. Alapvető primer biztonsági elemek természetesen a fék, a kormány, a világító berendezések, a visszapillantó tükrök, az ablaktörlők, a páramentesítő, stb. Tájékozott olvasóink persze joggal jegyzik meg, hogy ma már sokkal több passzív, illetve aktív biztonsági elem áll rendelkezésre, de ne felejtsük el, hogy jelenleg a közúton közlekedő hárommillió személygépkocsi több mint fele csak a legalapvetőbb biztonsági elemekkel rendelkezik!

Milyen további aktív biztonsági elemek állnak rendelkezésünkre? Ezeket gyűjtőnéven vezetést támogató rendszereknek nevezzük, de talán célszerűbb az asszisztens-rendszer elnevezés, mert fontos kihangsúlyozni, hogy nem a vezetőt helyettesítő rendszerekről van szó, hanem a vezetőt támogató, segítő rendszerekről, továbbra is a sofőr az úr az autóban, a rá háruló minden felelősséggel együtt.

A vezetést támogató asszisztens rendszerek már évtizedek óta léteznek, hisz a közismert fékrásegítő, szervokormány is az, még ha mai szemmel kezdetlegesnek tűnnek is. Téli vezetési körülmények között a megcsúszásból, az abból fakadó irányíthatatlanságból, illetve a láthatósági körülményekből adódik sok baleset, ezek elkerülésére – mondanom sem kell, hogy az alap aktív biztonsági elem, a téli gumi mellett – számos fejlett asszisztens rendszer létezik. Ezek között legismertebb, és persze még mindig elég egyszerű rendszer a blokkolásgátló (ABS), illetve a valamivel fejlettebb kipörgésgátló (ASR).

Jóval összetettebb és automatizáltabb rendszer az elektronikus, stabilitást szabályzó rendszer (ESC, Electronic Stability Control, vagy ESP, DSC, stb). A rendszer elsődleges célja az iránytartás biztosítása, az alul- és túlkormányzottság korrigálása, mindez az egyes kerekek célzott fékezésével valósul meg. A rendszer a szükséges információkat a járműben elhelyezett, különböző szenzorokból nyeri, ezeket folyamatosan kiértékeli, és ha szükséges, beavatkozik, akár a motor nyomatéknak csökkentésével is.

A fejlett vészfékező rendszer (AEBS, Advanced Emergency Braking System) érzékelői segítségével figyelmezteti a vezetőt, ha túl közel kerül az előtte haladó járműhöz, és bizonyos esetekben vészfékezést végez, hogy elkerülje az ütközést vagy mérsékelje annak következményeit. Egy radar figyeli a jármű előtti teret, és észleli az álló vagy mozgó járműveket. Riasztás esetén a rendszer először legalább egyféle (akusztikus vagy tapintható), majd legalább kétféle (optikai, akusztikai vagy tapintható) jelzést ad, és ha ezek után nem történik fékezés vagy manőver, akkor aktiválja a fékeket, szükség esetén vészfékezi a járművet.

A vészfék-asszisztens (Emergency Brake Assist) bizonyos paraméterek (fékpedál lenyomásának sebessége és mértéke) alapján felismeri a pánikfékezés szándékát, és automatikusan a maximális rásegítő hatást váltja ki. A vezetők többsége ugyanis vészhelyzetben nem nyomja meg elég gyorsan és intenzíven a fékpedált. Ezzel a rendszerrel a kisebb rutinú vezetők jobban ki tudják aknázni az autó fékrendszerének tudását: ők akár 20-25 százalékkal rövidebb úton állnak meg, mint fékasszisztens nélkül.

A téli nehéz látási viszonyok között jelent segítséget az éjszakai látást segítő rendszerek (Nightvision), amelyek kibővítik az emberi észlelés lehetőségeit és ezzel csökkenti a balesetveszélyt.

Ezeknek a fejlett vezetést támogató, asszisztens rendszerek lényege, hogy érzékelőivel, kiértékelő rendszereivel, illetve beavatkozó egységeikkel a veszélyes helyzeteket igyekeznek előre felismerhetővé és elkerülhetővé tenni. Minél hamarabb felismerhető egy vészhelyzet, annál hatékonyabb lehet a segítség. Ebben a fejlett automatizált, elektronikus rendszerek hatalmas segítségre lehetnek. Nem árt elégszer ismételni, habár a járművezetőt támogató rendszerről van szó, továbbra is ügyelni kell az útviszonyoknak megfelelő közlekedésre és a sebességhatárok betartására.

Szerző: Kovács Tamás (Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Jármű Főosztály)