Nappali menetjelző lámpa a gépkocsikon


Nappali menetjelző lámpa a gépkocsikon
Nappali menetjelző lámpa a gépkocsikon
A közutakon közlekedve napjainkban egyre többször találkozhatunk olyan járművekkel, amelyek lakott területen belül nappal, jó látási körülmények között is ki vannak világítva elöl. Ezek azok a járművek, amelyeket nappali menetjelző lámpával láttak el.

A közúti közlekedésbiztonság járművek láthatóságának javításával történő fokozása érdekében az előírások több éve kötelezővé tették a nappali menetjelző lámpa felszerelését az új gépkocsikon. A korábban gyártott járműveket utólag nem kell ilyen lámpákkal ellátni, de idővel a hazai szabályozások lehetővé tették a már forgalomba helyezett járművekre való beépítést is.

A nappali menetjelző lámpa a jármű elején elhelyezett két darab, fehér fényt kibocsátó világító berendezés, amely indításkor automatikusan bekapcsolódik, és akkor kapcsolódik ki, ha a fényszórókat működtetni kezdik. A nyilvánvaló közlekedésbiztonsági előnye mellett hasznos, hogy a gyújtás ráadásával egyidejűleg bekapcsolódik, nem a vezetőnek kell figyelni rá, így nem lehet elfelejteni. Emellett égve sem lehet hagyni, hogy esetlegesen az akkumulátort lemerítse.

A nappali lámpák energiafogyasztása a hagyományos, tompított fényszórók által igényelt energiának csupán a 25–30%-a. Fényerejük ugyan kisebb, azonban irányuk nem lefelé mutat, hanem vízszintesen, ezért erősebb fénynek tűnnek, és távolabbról is észrevehetőek. Nevükből is kiderül, hogy ezek a lámpák főleg nappal, jó látási viszonyok mellett működnek. Funkciójukat tekintve nem az a feladatuk, hogy megvilágítsák az utat az autóvezető előtt, hanem hogy láthatóbbá tegyék a járművet a többi úthasználó számára.

Akár a gyártó, akár más utólag szereli fel, a nappali menetjelző lámpának a 87. számú ENSZ-EGB előírás (R87) szerint kell jóváhagyottnak lennie, a világítóberendezés kategóriája pedig: „RL". A megfelelőséget tanúsító kódnak és a kategória jelöléseknek magán a lámpán is szerepelnie kell. Az utólagos felszerelés nem tartozik az átalakítás engedélyezési körébe, de a beépítésnél meg kell felelni a vonatkozó szabályozásoknak. A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet az üzemeltetési műszaki feltételeken és az elektromos kapcsoláson túl a gépkocsin való elhelyezési követelményeket is meghatározza:

  • az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet;
  • az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek, azonban az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető.

A KRESZ előírja, hogy a lakott területen kívüli úton nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani a forgalomban résztvevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval. A feltételek teljesülésekor tehát lehetséges, hogy lakott területen kívül hátulról kivilágítatlan járművekkel találkozunk, akik szabályosan közlekednek. Mindez addig biztonságos, amíg a láthatóság megfelelő. A nappali menetjelző lámpa automatikus használata nem változtatja meg azt a kötelezettséget, hogy nem megfelelő látási viszonyok között (alagutakban, esőben, ködben, természetesen sötétedés után, stb.) a járműveket fényszóróval ki kell világítani.

A nappali menetjelző lámpának köszönhetően az ezzel felszerelt járművek jobban észrevehetők, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyennel. Automatikus működése és lakott területen kívüli, engedélyezett használata azonban fokozott vezetői jelenlétet igényel, mivel hirtelen megváltozó látási körülmények esetében egy hátulról kivilágítatlan jármű rendkívül balesetveszélyes. Az ősz beköszöntével egyre gyakrabban fordulnak elő olyan helyzetek, amikor rosszak a látási viszonyok, borúsabb az idő, előbb is sötétedik, tehát fokozottan kell figyelni arra, hogy az utakon közlekedők jól lássanak és látszódjanak.

Szerző: Gáspár-Zsován Noémi (Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Jármű Főosztály)