Járműüzemeltetési módból eredő speciális műszaki szabályok


Taxi

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (későbbiekben: MT rend.) értelmében személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás csak személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető. Bármely vállalkozás csak a megyei (fővárosi) kormányhivatalok engedélyével (a továbbiakban: taxiengedély) végezhet személytaxi-szolgáltatást. Az ilyen szolgáltatás csak olyan személygépkocsival végezhető, amelyet a megyei (fővárosi) kormányhivatal – a személytaxi szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet (későbbiekben: KHVM rend.) alapján – személytaxi-szolgáltatás végzésére alkalmasnak minősített, és ezt igazolólappal tanúsítja.

A szolgáltatást végző személygépkocsik (továbbiakban: személygépkocsi) minősítő vizsgálatát a megyei (fővárosi) kormányhivatalok saját vizsgálóállomásain kell elvégezni.

A minősítő vizsgálatra csak az a személygépkocsi fogadható, amelynek üzembentartója a taxiengedélyt (az MT rendelet alapján előírt, az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalok által kiadott engedélyt) bemutatja. A minősítő vizsgálat egyben időszakos műszaki vizsgálat is.

A minősítő vizsgálatért a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos egyes díjakról szóló - külön jogszabályban meghatározott - forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálati díj másfélszeresét kell megfizetni.

A személygépkocsival szembeni követelmények:

  • A személytaxi vagy a személygépkocsis személyszállító tevékenységre használt személygépkocsi felépítményén – a szállított személyek utastérben történő elhelyezkedéséhez legalább három, a csomagtér eléréséhez legalább egy gyárilag kialakított ajtónak kell lennie, valamint legyen ellátott sárga rendszámmal.
  • A személygépkocsi – a vezetőt is beszámítva – legalább öt személy szállítására legyen alkalmas.
  • A személytaxiként üzemeltetett személygépkocsi legyen felszerelve „TAXI" szót mutató fényjelző berendezéssel, amely a taxióra kikapcsolt (szabad) helyzetében világít. A fényjelző előre színtelen (fehér), vagy borostyánsárga, illetőleg a kettő közötti színkoordinátájú; hátra borostyánsárga, illetőleg kadmium és borostyánsárga közötti színkoordinátájú fényt bocsáthat ki. A „TAXI" szót mutató fényjelző berendezése a viteldíjjelző foglalt állásában fényt nem bocsáthat ki.
  • A személytaxinál viteldíjjelző készülék (taxióra) érvényes hitelesítését a minősítő vizsgálat alkalmával be kell mutatni. A viteldíjjelző készülék érvényes hitelesítését, az előírásoknak való megfelelőségét, rendeltetésszerű használatára való alkalmasságát, és a személytaxiba történő beépítés szakszerűségét, az üzembe helyezési bélyegzés érvényességét igazoló – az arra feljogosított szakértői intézmény által, egy hónapnál nem régebben kiállított – tanúsítással kell bizonyítani. A viteldíjjelző készüléknek adattárolós, számla adására alkalmas kivitelűnek kell lennie.
  • Személytaxinál díjtáblázat elhelyezése a jobb oldali hátsó ablak alsó részén és a jobb oldali első ülés előtt jól látható helyen.
  • A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén jól látható méretben fel kell tüntetni az üzembentartó nevét és telephelyét, vagy a megyei (fővárosi) kormányhivatalok által e célra rendszeresített jelet és az azonosítási számot.
  • A gumiabroncsok teljes futófelületén legalább 3 mm mintázat magasság biztosítása.
  • Jobb oldali külső visszapillantó tükör felszerelése (a belső tükör nem helyettesítheti).
  • Páramentesítővel ellátott hátsó ablak.
  • Felszerelt és működő hátrameneti (tolató) lámpa.
  • A hátsó ülésekhez felszerelt biztonsági öv.
  • Rásegítővel ellátott üzemi fékberendezés.
  • Amennyiben a gépkocsi gyártása óta 5 naptári évnél több telt el, szakértői intézmény (gépjármű fenntartó) által kiállított – 3 hónapnál nem régebbi – tanúsítással kell igazolni, hogy a személygépkocsi fékberendezéseit - szükséges mértékű megbontást követően, műszeres ellenőrzés mellett -, kormányberendezését és futóműveit, kerék-felfüggesztéseit – műszeres ellenőrzés mellett – megvizsgálták és azokat rendeltetésszerű használatra alkalmasnak találták.

A FELÉPÍTMÉNY

  • A karosszéria-elemek egyszínűre festettek (fényezettek) legyenek.
  • A karosszéria rozsdafoltos, felhólyagosodott, repedezett, sérült nem lehet.
  • Az ajtók biztonságosan legyenek nyithatók és zárhatók.
  • Az ajtónyílások tömítései beázás-mentességet biztosítsanak.
  • A szélvédő és a hátsó, valamint az oldalablakokon sérülés, karcolás nem lehet.
  • Az ablakemelő szerkezet biztonságos működésű legyen

AZ UTASTÉR

  • A kárpitok, üléshuzatok tiszták és sérülésmentesek legyenek.
  • Az állítható ülések mozgatását biztosító szerkezet és az ülések rögzítése működőképes, illetve biztonságos legyen.
  • Az ülések ülőfelülete és háttámlája kellően rugalmas, ép legyen.
  • Az utastér szellőztetésére, illetve fűtésére szolgáló berendezés működőképes legyen.
  • Az utastérben elhelyezett tartozékok (pl. rádió adóvevő és tartozékai) az utasok kényelmét ne zavarják.

A CSOMAGTÉR

  • A csomagtér sérülésmentes és tiszta legyen.
  • A csomagtérben az utasok útipoggyászában kárt okozó tárgyak nem lehetnek.

A helyi önkormányzat a jogszabálytól eltérő kialakítási előírásokról is rendelkezhet!

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet
  • A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet
  • a személytaxi szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet 

Veszélyes anyagok közúti szállítása (ADR)

A veszélyes anyagot szállító közúti járművek járművizsgálati eljárásainál a gyors és szakszerű ügyintézéshez szükséges az üzembentartó személyes közreműködése, illetve célszerű az alkalmazott/megbízott biztonsági tanácsadó bevonása az ügymenetbe.

A korábban még forgalomba nem helyezett (új) járművek egyedi forgalomba helyezés iránti, (összeépítési vagy átalakítási engedélyezés után) a kérelmét legalább 30 nappal előbb kell benyújtani. A kérelmekhez mellékelni kell a dokumentációkat, nyilatkozatokat, különösen az érvényes tartány vizsgálati jegyzőkönyvet, tartány terméklistát. Külön kérelmet kell benyújtani minden egyes járműre (azaz: a gépjárműre és a pótkocsira vagy félpótkocsira), amelyre jóváhagyási igazolást kérnek.

A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA

Típusbizonyítvány, sorozat átalakítási engedély kiadása iránti kérelmet, a járművet belföldön késztermékként kibocsátó gyártó, továbbá külföldön gyártott jármű esetén az a belföldi forgalmazó nyújthat be, amelyet a gyár vezérképviseletként erre felhatalmazott. A kérelmet a jármű gyártásának, ill. sorozatszerű átalakításának (belföldi gyártó esetén), vagy importjának megkezdése előtt az Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalához kell benyújtani.

Egyéb esetekben (átalakítási, összeépítési engedély) a kérelmeket a területileg illetékes megyei (fővárosi) kormányhivataloknál kell benyújtani.

A kérelemhez mellékelni kell a díj megfizetésének igazolását.

A műszaki felülvizsgálati kérelmeket a kért felülvizsgálat előtt, a lehető legkorábban kell benyújtani, lehetőleg 20 munkanappal a tervezett felülvizsgálat előtt.

Ha a gépjárművet még nem vették nyilvántartásba (nincs rendszáma), ezt a kérelemben jelezni kell. Ha a pótkocsi nem rendelkezik alvázszám, akkor kérelmezni kell a hatósági alvázszámmal való ellátását is.

Ha nem ez az első kérelem az adott járműre, ehhez a kérelemhez a jelenlegi vagy a legutóbbi ADR jóváhagyási igazolás mindkét oldalának fénymásolatát csatolni kell.

A tartányjárművek új jóváhagyási igazolásának kiadása során a megyei (fővárosi) kormányhivatalok a jóváhagyási igazoláson csak a megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvben szereplő anyagokat tünteti fel. A tartánykód csak akkor kerül bejegyzésre, ha az szerepel a tartány eredeti vagy időszakos vizsgálati jegyzőkönyvén.

A nyilatkozatokhoz, ha azok nem magyar nyelvűek, a hivatalos magyar fordítás eredeti példányát is be kell mutatni.

VONTATÓJÁRMŰVEK

A veszélyes anyagok szállítására jóváhagyott pótkocsikat és félpótkocsikat, csak jóváhagyási igazolással ellátott vontatóval szabad vontatni.

TARTÁNYJÁRMŰVEK

Új tartányjármű vagy tartány battériás jármű esetén a tartány eredeti jóváhagyási bizonyítványát a kérelemhez mellékelni kell. A kérelem benyújtásakor a fénymásolat elfogadható, az eredeti példányt azonban a műszaki felülvizsgálat alkalmával be kell mutatni.

Új tartányjármű vagy tartány battériás jármű esetén a kérelem benyújtható még a tartány jóváhagyási bizonyítványának kibocsátása előtt. A jóváhagyási igazolás kiadása előtt a tartány jóváhagyási bizonyítványáról készült fénymásolatot faxon vagy más módon meg kell küldeni annak a megyei kormányhivatalnak, ahová a kérelmet benyújtották Az eredeti tartány vizsgálati jóváhagyási bizonyítványt a vizsga időpontjában kell bemutatni.

A tartány időszakos vizsgálati jegyzőkönyvét a kérelemmel együtt kell benyújtani. A fénymásolat elfogadható, az eredeti jegyzőkönyvet azonban a műszaki felülvizsgálat alkalmával be kell mutatni.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet
  • a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A" és „B" Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet

Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány 

A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII.23.) GKM rendelet (a továbbiakban: NR) alapján a közúti járművek időszakos vizsgálata egységes feltételeinek elfogadásáról és ezen vizsgálat kölcsönös elismeréséről szóló, Bécsben, 1997. november 13-án aláírt Egyezményben részes – az Európai Gazdasági Térség tagállamain kívüli – országba közúti áru- és személyszállítás olyan járművel végezhető, amelyhez a megyei (fővárosi) kormányhivatal „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány"-t adott ki.

A megyei (fővárosi) kormányhivatalok a „Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány"-t az üzemben tartó kérelmére, a forgalomba helyezési- vagy időszakos műszaki vizsgálat keretében elvégzett minősítő vizsgálat alapján alkalmasnak minősített járműhöz adják ki.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet
  • A nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 101/2003. (XII.23.) GKM rendelet

Menetrend szerinti személyszállítás 

A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján a menetrend szerinti személyszállításhoz csak olyan autóbusz használható, amelyről a megyei (fővárosi) kormányhivatal a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendeletben meghatározott műszaki vizsgálat alapján megállapította, hogy megfelel a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletben a menetrend szerint közlekedő autóbuszra meghatározott műszaki feltételeknek. Alkalmasság esetén a megyei (fővárosi) kormányhivatal a jármű forgalmi engedélyében a „menetrend szerinti személyszállításra alkalmas" záradék feltüntetését elrendeli. Ha a korábban a menetrend szerint közlekedő autóbuszra meghatározott műszaki feltételeknek megfelelő autóbusz alkalmatlanná válik, a megyei (fővárosi) kormányhivatal a korábbi bejegyzést érvényteleníti, és a járműre kiadott engedélykivonatot bevonja.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet
  • A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

Oktató gépkocsi 

A vezetési gyakorlat tantárgy oktatása a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet alapján a közúti járművezető-képzésben a vezetési gyakorlat tantárgy oktatására használt „B", „C", „D", „T" kategóriás, a „C1", „D1" alkategóriás, valamint a „B+E", „C1+E", „C+E", „D1+E", „D+E" kombinált kategóriás oktatójármű járművekhez tartozó oktatójármű-igazolás kiadásához szükséges minősítő vizsgálatot az üzemben tartó kérelmére a megyei (fővárosi) kormányhivatal végzi.

Ha a minősítő vizsgálat során a jármű megfelel, akkor a járműre oktatójármű-igazolást kell kiadni, illetőleg annak érvényességét meg kell hosszabbítani.

Az oktatójármű-igazolás csak érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező járműre adható ki, illetőleg érvényesíthető.

Az oktatójármű-igazolás érvényesítő rovatában fel kell tüntetni azt a kategóriát, alkategóriát, kombinált kategóriát, amelynek oktatására az adott jármű alkalmas.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet
  • a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet  

Mozgáskorlátozott által vezetett jármű 

A közúti járművezetők egészségi alkalmassága vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a közúti járművezető jelöltnek, illetőleg a közúti járművezetőnek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága, amely őt a közúti járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teszi; továbbá azoknak a feltételeknek, illetőleg korlátozásoknak a meghatározása, amelyek mellett a vizsgált személy betegség, testi vagy érzékszervi fogyatékosság fennállása esetén is vezethet közúti járművet.

A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM r. alapján az előzetes és az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot az e célra szervezett szakértői bizottság végzi, akkor ha

  • a közúti járművezető jelöltnél, illetőleg a közúti járművezetőnél a közúti járművezetéshez művégtag használata szükséges;
  • a közúti járművezető jelölt vagy a közúti járművezető csak meghatározott típusú vagy a számára szükséges módon átalakított, illetőleg segédberendezéssel ellátott közúti járművel lehet alkalmas közúti járművezetésre.

A szakértői bizottság a megyei (fővárosi) kormányhivatal részéről közúti jármű műszaki szakértővel egészül ki.

A szakértői bizottság a közúti járművezetői engedélyhez csatolandó mellékletben közli a közúti járművezetés műszaki feltételeit. Ebben előírja a vezethető közúti járműbe beépítendő segédberendezéseket, illetve a közúti jármű szükséges átalakítását.

A szakértői bizottság az egészségi alkalmasságot csak abban az esetben állapíthatja meg, ha a közúti járművezető jelölt vagy a közúti járművezető a szakértői bizottság nem orvos tagjai előtt a gyakorlatban előzetesen bizonyítja, hogy az átalakított szerkezeteket biztonságosan kezelni tudja.

A mozgáskorlátozott személy által vezetett gépjárművet a számára előírt műszaki megoldások alapján kell kialakítani, illetve átalakítani, amely így a következő lehet:

  • gyári kivitelű vagy már forgalomban lévő átalakított gépjármű, amelynek kialakítása már megfelel a vezető mozgáskorlátozottságából adódó követelményeknek (pl.: automata, vagy önműködő tengelykapcsoló, automata, vagy önműködő sebességváltó, rásegítős, vagy szervokormány, rásegítős, vagy szervo üzemi fékberendezés, stb),
  • a bizottság által megállapított és előírt módon átalakított gépjármű (pl.: üzemi fék-, vagy kormányrásegítő (szervo) berendezés, automata sebességváltó beszerelése, eredeti kezelőszervek megváltoztatása, kiegészítő berendezések alkalmazása, stb.),
    (Megjegyzés: az átalakítás engedélyköteles)
  • segédberendezések beszerelésével kialakított gépjármű, amikor az eredeti kezelőszervek megmaradnak (pl.: kézzel is működtethető pedálok, vagy a jármű használata során be- és kikapcsolható pedálok, a tengelykapcsolót- vagy sebességváltót működtetető berendezés utólagos beszerelésével átalakított gépjármű). A kialakítás, a gyári kivitelű önműködő tengelykapcsolóval illetőleg sebességváltóval egyenértékű kell hogy legyen.

A megyei (fővárosi) kormányhivatal műszaki szakértője ellenőrzi a szakértői bizottság által előírt műszaki feltételek teljesítését, majd a segédberendezések működtetésével vizsgálja a felsoroltakat, eldönti a műszaki alkalmasságot. Ha a segédberendezések beszerelése mindenféle szempontból elfogadható, akkor a "Melléklet a gépjármű forgalmi engedélyéhez" formanyomtatvány kerül kiadásra. A gépjármű forgalmi engedélyébe "A melléklet szerinti segédberendezéssel szerelt" szövegű záradékot vezetik be.

A melléklettel ellátott forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű segédberendezéseinek műszaki állapotát a továbbiakban az időszakos műszaki vizsgálatokon ellenőrzik. Ha az időszakos műszaki vizsgálat során a vizsgabizottság vezetője úgy találja, hogy a segédberendezés rendeltetésszerűen nem működtethető, vagy az előírt segédberendezés hiányos, illetőleg hiányzik, akkor a "Melléklet a gépjármű forgalmi engedélyhez" nyomtatványt bevonja és azt a területileg illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal műszaki szakértőjéhez juttatja el. A megyei (fővárosi) kormányhivatal műszaki szakértője a "Melléklet a gépjármű forgalmi engedélyhez" nyomtatványt akkor adja vissza, illetőleg elvesztés esetén akkor pótolja, ha az ismételt járműbemutatásnál meggyőződött a segédberendezés megfelelő működéséről.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet
  • a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet

Moped autók, quadok 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) rendelkezik a négykerekű segédmotoros kerékpárok és motorkerékpárok közúti forgalomban — érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel — történő részvételéről a szerint, hogy a közúti forgalomban a négykerekű segédmotoros kerékpár (mopedautó és quad) csak érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

A törvényi előírások alapján a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott feltételek szerint a négykerekű segédmotoros kerékpárokat a közlekedési igazgatási hatóság helyezi forgalomba, látja el hatósági engedéllyel, jelzéssel és veszi központi nyilvántartásba. A közlekedési igazgatási hatóság a forgalomba helyezési eljárást csak a közúti közlekedésre alkalmasnak minősített segédmotoros kerékpárok és motorkerékpárok esetében, a megyei (fővárosi) kormányhivatalok által kiadott, a jármű azonosítóit, meghatározott műszaki adatait tartalmazó „Jármű műszaki adatlap" alapján folytatják le.

A négykerekű, típusbizonyítvánnyal nem rendelkező segédmotoros kerékpárt és motorkerékpárt egyedi forgalomba helyezést engedélyező (konstrukciós) vizsgálaton és forgalomba helyezést megelőző műszaki megvizsgáláson kell bemutatni. A két vizsgálat egy eljárásban is történhet.

A négykerekű, típusbizonyítvánnyal (általános forgalomba helyezési engedéllyel) rendelkező segédmotoros kerékpárt és motorkerékpárt csak a forgalomba helyezést megelőző műszaki megvizsgáláson kell bemutatni.

A vizsgálatot az üzembentartónak az előírt határnapok figyelembe vételével a — lakóhely szerint — illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnál kell kérelmeznie. Ugyancsak itt kérhető tájékoztatás az eljárás ügymenetéről, a műszaki követelményekről, egyéb kapcsolódó részletekről.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet

Különleges felépítményű járművek 

Különleges felépítményű gépjárműre és mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint ezek különleges felépítményű pótkocsijára vonatkozó külön rendelkezéseket a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet tartalmazza.

Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek:

  • darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, önrakodásra szolgáló emelőberendezést,
  • létrát,
  • olyan erőgépet, amely nem a jármű meghajtására szolgál,
  • munkavégző berendezést,
  • erősáramot előállító, vagy erősárammal működő berendezést,
  • veszélyes (tűzveszélyes, robbanó, fertőző, mérgező, maró, sugárzó stb.) környezetszennyező vagy undort keltő anyag szállítására szolgáló tartályt (tartálybattériát, tartálykonténert),
  • olyan nem veszélyes anyag szállítására szolgáló tartályt, amelyben az üzemszerű használat (töltés, szállítás, ürítés) során a légköri nyomástól eltérő nyomás keletkezik, illetőleg keletkezhet,
  • külső hőmérséklettől eltérő hőfokon való szállításra szolgáló tartályt vagy egyéb berendezést,
  • élelmiszer szállítására szolgáló tartályt vagy zárt felépítményt,
  • olyan más berendezést, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatkozathoz vagy engedélyhez (a továbbiakban együtt: engedély) köti.

A különleges felépítményű jármű vizsgálata során a megyei (fővárosi) kormányhivatal azt is ellenőrzi, hogy a különleges felépítmény befolyásolja-e a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit.

Ha a különleges felépítmény olyan berendezés, amelynek üzembe helyezését, illetőleg üzemben tartását jogszabály külön engedélyhez köti, ezt az engedélyt a különleges felépítményű jármű minden egyedi hatósági vizsgálata során be kell mutatni. Ilyen engedély hiányában a jármű egyedi vizsgálatát lefolytatni nem lehet.

Ha a különleges felépítmény vizsgálatára (felülvizsgálatára) jogszabály vagy a fent említett engedély határidőt állapít meg, a jármű hatósági engedélye legfeljebb e határidő lejártáig terjedő időre érvényesíthető.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet

Gyorsan romló élelmiszereket szállító járművek (ATP)

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala kérelemre elvégzi a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi közúti szállításáról szóló Egyezmény (ATP) hatálya alá tartozó szállítóeszközök időszakos ATP alkalmassági szemléjét, az azonosító jelzés hitelesítését, az alkalmassági bizonyítványok kiadását, és a külföldi vizsgálati eredmények honosítását.

Az engedélyek kiadása a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló, Genfben, 1970. szeptember 1. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 25/1989. (III. 17.) MT rendelet alapján történik. Az engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatala adja ki. Az engedély kiadását írásban kell kérni.

JOGSZABÁLYOK

A témával kapcsolatos főbb jogszabályok, melyek mindenki számára elérhetők a http://www.njt.hu  honlapon:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
  • a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011 (XII.28.) Korm. rendelet
  • a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet
  • a gyorsan romló élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításhoz használt különleges szállítóeszközökről szóló, Genfben, 1970. szeptember 1. napján kelt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 25/1989. (III. 17.) MT rendelet