A légikatasztrófa miatt sem lehet indulatból szabályt változtatni


Légügyi Szakterület   |  
2015.04.01.
A légikatasztrófa miatt sem lehet indulatból szabályt változtatni
A légikatasztrófa miatt sem lehet indulatból szabályt változtatni
Nyugodtan és higgadtan kell a hatóságnak viselkednie, semmiképp sem szabad, hogy a légiközlekedés szabályaira vonatkozó elhamarkodott döntéssel olyan intézkedéseket követeljen az iparág szereplőitől, amelyek a pilóták és a személyzet terhelését növelik, jelentette be Győri Gyula, az NKH elnöke.

A Germanwings német légitársaság A320-as gépe 150 emberrel a fedélzetén csapódott az Alpokban a földbe. A katasztrófa körülményeinek vizsgálatát vezető marseille-i ügyészség szerint a másodpilóta kizárta a pilótakabinból az elsőpilótát, és valószínűleg szándékosan vezette a gépet a hegyoldalnak. A pilótáról kiderült, súlyos depresszióban szenvedett és rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állt, a tragédia napján betegállományban kellett volna lennie. A pilótaengedély megszerzése előtti időkben öngyilkossági hajlam miatt kezelték. A tragédia nemcsak a világot, de az iparágat is megrázta, mivel hasonlóra még nem volt példa a repülés történetében. Egyes légitársaságok máris reagáltak új előírások formájában.

Ilyenre még nem volt példa

A korábban pilótaként is dolgozó Győri Gyula ezúttal az NKH elnö­keként egy újságíróknak szer­ve­zett hát­tér­be­szél­ge­té­sen ismertette a hatóság álláspontját. A repülés történetében klasszikusnak tartott idézet szerint itt „vér­rel ír­ták a sza­bá­lyo­kat", ám pont emi­att vet­het fel újabb kér­dé­se­ket egy mó­do­sí­tás. Elmondta, hogy a ka­bin­aj­tók nyit­ha­tat­lan­ná té­te­lét a 2001. szep­tem­ber 11-i ter­ror­cse­lek­mé­nyek után ve­zet­ték be, mondván: ez meg­vé­di a pi­ló­tá­kat a behatolástól, de most ez is köz­re­ját­szott egy ka­taszt­ró­fá­ban. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy kollégáival – többek között a beszélgetésen szintén jelen lévő Farkas Andrással, a Légügyi Hivatal vezetőjével is – egyeztetett, ám együtt sem emlékeztek ar­ra, hogy Európában bár­ki be akart vol­na ha­tol­ni a ka­bin­ba.

Kockázatos most ítéletet mondani

A kiemelt nemzetközi médiaérdeklődés nem tesz jót a vizsgálatnak, hiszen „a kivizsgálás logikájával teljesen ellentétes, hogy részinformációkat szivárogtatnak ki", mondta. Ennek nyomán egyből ítéletet fogalmaz meg a közvélemény, ami bizonytalanságot kelt. Ez hatalmas nyomás alá helyezi az utasokat, illetve a repülőtársaságokat. Ilyen például az, hogy sokan a pilóta fiatal életkorában látják a tragédia egyik okát. Győri Gyula szerint nem szá­mít, hogy kez­dő volt-e, akkor is tel­je­sí­te­ni­e kell a lé­gi­al­kal­mas­sá­gi fel­té­te­le­ket. Megjegyezte, hogy min­den pi­ló­tá­nak idő­sza­kon­ként szi­mu­lá­to­ros re­pü­lés so­rán kell bi­zo­nyí­ta­nia, hogy ké­pes akár sorozatosan is ve­szély­hely­ze­te­ket el­há­rí­ta­ni. Sok­szor van­nak olyan ese­mé­nyek egy-egy re­pü­lés so­rán, ame­lyet az uta­sok ugyan nem vesz­nek ész­re, de a pi­ló­ták­nak meg kell ol­da­ni­uk. „Amíg a gép összes darabját össze nem szedik, és a vizsgálat le nem zárul, véglegeshez közelítő ítéletet mondani nagyon kockázatos" – fogalmazott Győri Gyula, aki egyúttal a magyar hatóság feladataira is kitért az ügyben. „A hatóság továbbra is partner az utasok igényeinek kielégítésébe, de egy elhamarkodott döntést hozva csak nagyobb kihívások elé állítaná a pilótákat, a repülőtársaságokat. A repülés olyan ágazat, amelyben nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni a veszélyeket, a kockázatokat legfeljebb csökkenteni lehet. Egy elhamarkodott, indulatból hozott döntés sokat ronthat a helyzeten. A hatóság semmiképpen sem szeretne olyan intézkedést követelni a cégektől, amely újabb kockázatokat szülhet" – mondta az NKH elnöke, aki egyúttal leszögezte: a szervezet üdvözli a Wizz Air lépését, amely szerint a diszkont légitársaságnál amíg a pilótának el kell hagynia a fülkét, addig egy légiutas kísérőnek kell beülnie a fülkébe. Az viszont kérdés, hogy ez mennyire növeli a dolgozók leterheltségét.

A pszichés állapotot nem jelet előre jelezni

A beszélgetésen szintén jelen lévő dr. Hardicsay Gábor, nyug­ál­lo­má­nyú ha­tó­sá­gi fő­or­vos hangsúlyozta: 40 éves ko­rig min­den pi­ló­tá­nak kö­te­le­ző meg­je­len­nie 12 ha­von­ta egy rész­le­tes egész­ség­ügyi vizs­gá­la­ton, ezek ele­gen­dő­ek ar­ra, hogy fel­tér­ké­pez­zék a pszi­chés ál­la­po­tot, de elő­re­jel­zés­re ezek sem ké­pe­sek. További vizs­gá­la­to­kat csak ak­kor ren­del­nek el, ha va­la­mi­lyen prob­lé­mát ta­lál­nak. Arról a pi­ló­tá­nak kö­te­le­ző a mun­kál­ta­tó­ját ér­te­sí­te­nie, hogy bár­mi­lyen or­vo­si vizs­gá­la­ton meg­fe­lelt-e vagy sem. Az uni­ós irány­elv ar­ra vo­nat­ko­zó sza­bá­lyo­kat rész­ben adat­vé­del­mi okok­ból azon­ban nem tar­tal­maz, hogy az or­vos­nak a mun­kál­ta­tót ér­te­sí­te­nie kell – mond­ta. Hangsúlyozta: a pi­ló­ták 99,9 szá­za­lé­ka jog­kö­ve­tő, a rend­szer a bi­za­lom­ra épül, és ebben az esetben a mun­ka­vál­la­ló szán­dé­ko­san meg­té­vesz­tette a mun­kál­ta­tó­ját.

S.V.A.