Engedélyezés, forgalomba helyezés


Út alatt a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút) kell érteni. Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.

Utat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Azt, aki az előzőeket megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolhatja és az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti. Ez a szabály az országos és helyi közutak mellett a közforgalom számára megnyitott magánutakra is vonatkozik.

Szintén a területileg illetékes közlekedési felügyelőség engedélye szükséges magánút közforgalom előli elzárásához vagy közforgalom számára történő megnyitásához.

Az építés engedélyezésének folyamata

Az útépítés engedélyezése az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet alapján történik.

Eljárásaink gyors és eredményes lefolytatásához szükséges, hogy az engedélyezési dokumentáció a jogszabályban előírt tartalommal kerüljön benyújtásra.

A kérelmeket a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes, közlekedési szakigazgatási feladatot ellátó szervhez írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet ügyfélfogadási időben személyesen, vagy kézbesítés útján.

Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetőleg a kérelem benyújtását követően az eljáró hatóság befizetési bizonylata alapján kell befizetni.

A kérelemhez mellékelni kell annak érdemi elbírálásához szükséges, a jogszabályok által előírt tartalommal bíró mellékleteket és az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésének igazolását.

Amennyiben az eljárás során szakhatósági közreműködésre is szükség van, akkor a szakhatóságok eljárási díjainak megfizetését is igazolni szükséges.

A tervdokumentációt csak a tervezői névjegyzékbe felvett, és megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el. 

Hasznos információk a hatósági engedélyezési eljárás gyorsítása érdekében
  • Minden esetben javasolt az előzetes kapcsolatfelvétel az engedélyező hatósággal, ugyanis több helyen - az itt leírtakon túl - további részletekre kiterjedő segítséget is tudnak adni.
  • Célszerű az engedély-kérelmet az ügyintézési határidőt figyelembe véve megfelelő időpontban benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásnak és a szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének az időtartama nem számít bele.
  • Amennyiben a kérelmező nevében más személy vagy szerv jár el, a kérelemhez a meghatalmazás is csatolandó.
  • A hatóság adminisztrációs munkáját megkönnyíti, az eljárást gyorsítja, ha a kérelmező az általa összeállított név- és címjegyzékeket EXCEL táblázatban (név, irányítószám, helység, cím fejléccel) adja meg. Amennyiben egyes tulajdonosok és egyéb érdekeltek tartózkodási helye nem azonos a tulajdonukban, érdekeltségükben lévő és érintett ingatlan címével (más címen érhetők el), azt a név- és címjegyzéken célszerű jelezni, az aktuális elérhetőség megadásával.

Egyedi esetek

Hidak létesítéséhez az építési engedély négy méter szabadnyílás felett nem elegendő. Az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, önkormányzati kezelésű és közforgalom elől el nem zárt magánutak négy méter szabadnyílást meghaladó hídjai építése csak az engedélyező hatóság határozatával jóváhagyott kiviteli tervdokumentáció alapján kezdhető meg.

Harminc méter össz-nyílást meghaladó híd építése esetén a műszakilag elkülöníthető munkafázisok (alépítmény, felszerkezet, hídtartozékok) kiviteli tervei külön-külön is jóváhagyhatók.

Jogszabályi vonatkozás

Az útügyi engedélyezésre vonatkozó legfontosabb jogszabályok

Az útügyi engedélyezésre eljárási díjaira és illetékeire vonatkozó jogszabályok

Jogorvoslat

Az adott engedélyezési eljárás során az ügyfeleket- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján - fellebbezési jog illeti meg. A fellebbezést minden esetben a másodfokú útügyi hatósághoz kell címezni, de az első fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtásával együtt a megtámadott határozatban előírt fellebbezési díjat is be kell fizetni, és a díjfizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell.

A fellebbezési díj visszatérítésére az elsőfokú határozat megállapított jogszabálysértése esetén van lehetőség.

Az elsőfokú hatóság - amennyiben a fellebbezésben foglaltakkal egyetért - saját hatáskörben módosíthatja a határozatot, és intézkedik a befizetett fellebbezési díj visszatérítésére.

Amennyiben az elsőfokú eljárás során szakhatósági közreműködés volt, akkor a jogorvoslati eljárásban a másodfokú szakhatóságok bevonásra kerülnek. A jogorvoslati eljárás érdemi lefolytatásához a másodfokú szakhatósági eljárások díjainak megfizetését is igazolni szükséges.

Az elsőfokú döntés elleni fellebbezés határidejére és módjára a döntésben külön rendelkeznek. A jogorvoslati kérelem benyújtásának jogvesztő határideje a döntés közlését követő: 15. nap

Utat létesíteni, korszerűsíteni, a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani csak a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. Azt, aki az előzőeket megszegi, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, a közlekedési hatóság megbírságolhatja és az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti. Ez a szabály az országos és helyi közutak mellett a közforgalom számára megnyitott magánutakra is vonatkozik.

Szintén a területileg illetékes közlekedési felügyelőség engedélye szükséges magánút közforgalom előli elzárásához vagy közforgalom számára történő megnyitásához.

A megépített út forgalomba helyezésének engedélyezése az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet alapján történik.

A kérelmeket a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes, közlekedési szakigazgatási feladatot ellátó szervhez írásban kell benyújtani. A benyújtás történhet ügyfélfogadási időben személyesen, vagy kézbesítés útján.

Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetőleg a kérelem benyújtását követően az eljáró hatóság befizetési bizonylata alapján kell befizetni.

A kérelemhez mellékelni kell annak érdemi elbírálásához szükséges, a jogszabályok által előírt tartalommal bíró mellékleteket és az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésének igazolását.

Amennyiben az eljárás során szakhatósági közreműködésre is szükség van, akkor a szakhatóságok eljárási díjainak megfizetését is igazolni szükséges.

A hatóság abban az esetben engedélyezi a forgalomba helyezést, ha az építmény az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

A forgalomba helyezési engedélyezési eljárásba mindazok bevonásra kerülnek, akik az építési engedélyezési eljárásban részt vettek.

Hasznos információk a hatósági engedélyezési eljárás gyorsítása érdekében
  • Minden esetben javasolt az előzetes kapcsolatfelvétel az engedélyező hatósággal, ugyanis több helyen - az itt leírtakon túl - további részletekre kiterjedő segítséget is tudnak adni.
  • Célszerű az engedély-kérelmet az ügyintézési határidőt figyelembe véve megfelelő időpontban benyújtani. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásnak és a szakhatósági nyilatkozatok beszerzésének az időtartama nem számít bele.
  • Amennyiben a kérelmező nevében más személy vagy szerv jár el, a kérelemhez a meghatalmazás is csatolandó.
  • A hatóság adminisztrációs munkáját megkönnyíti, az eljárást gyorsítja, ha a kérelmező az általa összeállított név- és címjegyzékeket EXCEL táblázatban (név, irányítószám, helység, cím fejléccel) adja meg. Amennyiben egyes tulajdonosok és egyéb érdekeltek tartózkodási helye nem azonos a tulajdonukban, érdekeltségükben lévő és érintett ingatlan címével (más címen érhetők el), azt a név- és címjegyzéken célszerű jelezni, az aktuális elérhetőség megadásával.

Egyedi esetek

Amennyiben forgalomszervezési érdekek indokolják, az építtető kérelmére a hatóság az építményt vagy annak egy részét meghatározott időtartamra az építési munka teljes befejezése előtt ideiglenesen forgalomba helyezheti, ha az építmény vagy annak egy része a rendeltetésszerű használatra alkalmas, a környezetvédelmi és forgalombiztonsági követelményeknek megfelel.

Jogszabályi vonatkozás

Az útügyi engedélyezésre vonatkozó legfontosabb jogszabályok

Az útügyi engedélyezésre eljárási díjaira és illetékeire vonatkozó jogszabályok

Jogorvoslat

Az adott engedélyezési eljárás során az ügyfeleket- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján - fellebbezési jog illeti meg. A fellebbezést minden esetben a másodfokú útügyi hatósághoz kell címezni, de az első fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtásával együtt a megtámadott határozatban előírt fellebbezési díjat is be kell fizetni, és a díjfizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell.

A fellebbezési díj visszatérítésére az elsőfokú határozat megállapított jogszabálysértése esetén van lehetőség.

Az elsőfokú hatóság - amennyiben a fellebbezésben foglaltakkal egyetért - saját hatáskörben módosíthatja a határozatot, és intézkedik a befizetett fellebbezési díj visszatérítésére.

Amennyiben az elsőfokú eljárás során szakhatósági közreműködés volt, akkor a jogorvoslati eljárásban a másodfokú szakhatóságok bevonásra kerülnek. A jogorvoslati eljárás érdemi lefolytatásához a másodfokú szakhatósági eljárások díjainak megfizetését is igazolni szükséges.

Az elsőfokú döntés elleni fellebbezés határidejére és módjára a döntésben külön rendelkeznek. A jogorvoslati kérelem benyújtásának jogvesztő határideje a döntés közlését követő: 15. nap

A hatósági eljárás jogszerű lefolytatásának feltétele az eljárási díj megfizetése, ezért befizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni szükséges.

Ha a közlekedési hatóság egy eljárás keretében egyidejűleg több ügyben, vagy több építmény esetében hoz döntést, vagy több tevékenység végzését engedélyezi, az eljárási díjat a vonatkozó rendelet szerint (építményenként, létesítményenként, útszakaszonként, képzési tevékenységenként, megfelelőség értékelési jogosultságonként) kell megfizetni.

Az útügyi hatsági eljárások díjait a 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Az a tevékenység, amelynek engedélyezési díját a jogszabályok nem tartalmazzák, illetékköteles. Az illeték mértékét a 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről határozza meg.

Az ügyintézési határidő kezdete a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő beérkezését követő nap, vége pedig az eljárást lezáró döntés postára adásának napja.

Mi nem számít bele az ügyintézési határidőbe?
  • a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásból történő adatnak a beszerzéséhez szükséges idő,
  • a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

 

Utak építési, forgalomba helyezési, megszüntetési eljárásainak, és műtárgyak kiviteli tervei jóváhagyásának ügyintézési határideje

 

Kiemelt üggyé nyilvánított esetekben

30 nap

Egyéb esetekben

45 nap