A vasúti hatóság története


A magyar vasúti közlekedés közel 200 éves múltra tekint vissza. A vasút fejlődése, a vasútszabályozás folyamata és a vasúthatósági tevékenység nagyon tömör és rövid összefoglalóját adja az alábbi felsorolás.

1827. április 8.

Az ország nádora József főherceg engedélyt ad a Palmer – Bodmer rendszerű, Pest – Szolnok – Debrecen között tervezett lóvontatású lebegővasút 7,4 km hosszú (Pest – Kőbánya) első szakaszának építésére.

1836.

Az országgyűlés által elfogadott, első magyar vasúti törvény szabályozza a vasútépítéshez szükséges földterületek kisajátítását.

1838. június 18.

A bécsi kormányzat kiadja a vasutak építésének engedélyezésére vonatkozó rendeletét.

1839. március 5.

Az uralkodó jóváhagyja a Pesti Helytartótanács által az 1836. XXV. tc-kel összhangba hozott, a hazánk területén is érvényes osztrák vasútengedélyezési rendeletet.

1846. április 14.

A Pesti Helytartótanács jóváhagyja a Pest – Vác közötti vasút üzembe helyezési és működtetési utasítását, amely azonos az „Éjszaki Ferdinánd Császár Vasút" előírásaival.

1846. augusztus 26.

Az uralkodó leirata jóváhagyta az ország első magyar közlekedési hatóságának, a Pesti Helytartótanácsban megszervezett Közlekedési Bizottmánynak az ügyrendjét. A Bizottmány első vezetője: gróf Széchenyi István.

1851. november 16.

A császári rendelettel életbe lép a hazánk területén is érvényes „Vasút-üzleti Rendtartás", amely tartalmazza a vasutak építésével és engedélyezésével kapcsolatos szabályokat.

1854. november 10.

Megjelenik a „Magánvaspályák építésére és üzletére szükséges engedélyek tárgyában" kiadott szabályrendelet.

1856. március

Megkezdi működését az Osztrák Vasúti Főfelügyelőség, amelynek feladata: Magyarország területén is a meglévő és később épülő állami és magánvasutak felügyelete.

1867. június 28.

Gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter rendeletet ad ki a Vasúti és Gőzhajózási Főfelügyelőség ideiglenes szervezése ügyében.

1868. június 22.

A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium rendeletet ad ki: a vasúti építészeti igazgatóság felállítása tárgyában.

1868. szeptember 21.

Létrehozzák a M. kir. Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség végleges szervezetét: „a főfelügyelőség az üzletben álló s Magyarország területén létező vaspálya és hajózási vállalatok, nemkülönben az állami vaspályák üzletének felügyeletére külön hatóságként szerveztetett meg."

1881. január 1.

A Vasúti Főfelügyelőség a Közmunka- és Közlekedési, majd a Kereskedelemügyi Minisztérium szervezeteként működik.

1906. január 1.

A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség ismét önálló hatóságként működik.

1932. március 1.

Megszűnik a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség és hatáskörét áthelyezik a Kereskedelemügyi Minisztériumba. A főfelügyelőség ügyeit a minisztériumban három osztály veszi át.

1945. december

A megalakult Közlekedési Minisztérium látja el a közlekedésigazgatási hatósági feladatokat, beleértve a vasúttal kapcsolat ügyeket is.

1949. március 15.

A Közlekedési Minisztérium I. Vasúti Főosztályát – a MÁV Vezérigazgatóságát – bízzák meg vasúthatósági feladatok ellátásával.

1984. július 1.

 A vasúthatósági feladatokat új szervezetként a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet látja el.

2000. január 1.

A kétszintű államigazgatás megteremtése érdekében megalakul a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF), amely az I. fokú hatósági jogkört gyakorló, országos hatáskörű államigazgatási szervként jogilag önálló, de gazdaságilag a Közlekedési Főfelügyelet (KF) irányítása alatt működő hatóság. A KKF szervezetében működik tovább a Vasúti Felügyelet, és ellátja az utasítások jóváhagyási, az oktatás, képzés engedélyezési feladatainak kivételével a valamennyi országos jelentőségű vasút engedélyezési feladatot. A KF gyakorolja az előbbi ügyekben a II. fokú hatósági jogkört és végzi a szervezet közös gazdasági irányítását.

2006. január 1.

Megalakul a Magyar Vasúti Hivatal, mely a Központi Közlekedési Felügyelettől átveszi a vasúti vállalkozások működésének engedélyezési és piacfelügyeleti tevékenységének ellátását.

2007. január 1.

Megalakul a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amelyet a Központi Hivatal irányít és elbírálja a II. fokú hatósági ügyeket is.

2008. július 1.

A megszűnt Magyar Vasúti Hivatal jogutódja a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal keretében működő Vasúti Igazgatási Főosztály.