Magyar Vasút konferencia: az NKH nemzetközi szerepvállalásaival támogatja az ágazatot


Vasút Hatóság   |  
2016.09.19.
Magyar Vasút konferencia: az NKH nemzetközi szerepvállalásaival támogatja az ágazatot
Magyar Vasút konferencia: az NKH nemzetközi szerepvállalásaival támogatja az ágazatot
A vasút nem egy vállalat, hanem társadalompolitikai ügy, mondta Fónagy János államtitkár a Magyar Vasút 2016 konferencián, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a versenyképesség növeléséhez szükséges az infrastruktúra fejlesztése, ebben pedig a vasútnak meghatározó szerep jut. Győri Gyula, a közlekedési hatóság elnöke elmondta, nemzeti érdekeinket akkor tudjuk a leghatékonyabban képviselni, ha elérjük, hogy a nemzetközi szervezetekben elfogadott szabályrendszerek számunkra is kedvezőek legyenek.

Új beosztásában először szólalt fel nyilvánosan Dávid Ibolya, a MÁV elnök-vezérigazgatója, akit nemrégiben a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnökévé is megválasztottak: a szakember a konferenciát megnyitó beszédében elmondta, a tíz éves HUNGRAIL nem csupán a különböző vasúttársaságokat tömörítő egyesület, hanem az ágazat összes területét lefedő szervezet, amely felöleli a vasútra jellemző komplex rendszer egészét. Mint mondta, a konferencia azt kívánja elősegíteni, hogy az ágazat zökkenőmentesen tudjon együttműködni a különböző minisztériumokkal és hatóságokkal a zavarmentes közlekedésért. Dávid Ibolya a HUNGRAIL elnökeként először adott át emlékplakettet is, amelyet idén Fónagy János, korábbi közlekedési miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára érdemelt ki. Amint az a méltatásban elhangzott, a vasutas szakma által alapított Sipos István-díjjal több évtizedes közlekedéspolitikai munkáját, a vasút fejlődéséért tett tevékenységét ismerte el a szakma.

A vasút nem egy vállalat, társadalompolitikai ügy

Fónagy János a kormány vasútpolitikájáról szólva kijelentette: a vasút nem egy vállalat, hanem társadalompolitikai ügy, a legnagyobb magyar vállalat, amely egyben az ország életét meghatározó vállalkozás is. A 160 éve működő magyar vasút jelenleg más jövőképpel bír, mint akár öt évvel ezelőtt. Addig a fiskális politika szorításában anyagilag és szervezetileg is oda jutott, hogy 330 milliárdos adóssága mellett 70 kisebb cégre darabolták. A 2010-ben elkezdett átalakítás révén 73 milliárd forintra csökkent az adósság, és a szétforgácsolt vállalatot három nagy céggé alakították. Fónagy János kitért arra is, hogy a MÁV-ra fontos feladat vár a HÉV-ek átvételével, hiszen a budapesti agglomerációban naponta 200 ezer ember utazik a zöld szerelvényeken. Kiemelte, hogy a vasúttársaságok számára kiszámítható és tervezhető jövőt garantál a tíz éves közszolgálati szerződés. Egyúttal megjegyezte, hogy bármilyen technikai fejlődés is következik be a következő években, a vasútnak alapvetően az embert kell kiszolgálnia, olyan embercentrikus és humán szolgáltatásnak kell lennie, amelyben a színvonalat mindig is az ember fogja garantálni.

Szijjártó: a vasút meghatározó szerepe

Az ország versenyképességének megtartása, növelése érdekében a magyar infrastruktúra fejlesztése szükséges, és ebben a vasútnak meghatározó szerepe van – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter A vasút szerepe a külgazdasági kapcsolatokban című előadásában elmondta, az a cél, hogy Magyarország logisztikai szempontból Közép-Európában megkerülhetetlen, és nélkülözhetetlen legyen. A versenyképesség növelése érdekében a szükséges vasúti fejlesztések között említette a távol-keleti áruk Nyugat-Európába eljuttatásához a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését, a magyar külgazdaság szempontjából fontos Koper kikötő vasúti megközelítésének javítását, illetve Nyugat-Magyarország bekapcsolását a kontinens észak-déli vasúti hálózatába. Az érintettek között egyetértés van abban, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését az uniós beruházási előírások mentén hajtják végre, számítások szerint a beruházás 550 milliárd forintba kerülne, óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekednének rajta a vonatok, a vonalat két vágányúvá tennék, illetve növelnék a pálya tengelyterhelhetőségét, hangzott el.
A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta: a tervek szerint a kínai fél a finanszírozásra vonatkozó javaslatát október végéig juttatja el a magyar félnek. A MÁV és kínai partnere vegyesvállalatot hoz létre a beruházás lebonyolítására, ez a vegyesvállalat novemberig a MÁV-val megállapodik a feltételekről, és a felek várhatóan november elején Rigában megállapodnak a hitelkonstrukcióról.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az exportáló magyar cégeknek fontos a Koper–Budapest vasúti összeköttetés modernizációja, a koperi kikötő egyre fontosabb szerepet játszik Magyarország külkereskedelmében.

Milyen járművekre van igény?

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára arról szólt, hogy előkészítés alatt áll a kötöttpályás járműgyártás cselekvési tervének kidolgozása. Az NGM államtitkára elmondta, a kötöttpályás stratégia alapján feltérképezték, Magyarországon milyen járművekre van igény elsősorban a MÁV-nál és a GYSEV-nél, miután fel kell készülniük a vasúti liberalizációra, és versenyképességük érdekében korszerű járműveket kell beszerezniük. Az igényekkel párhuzamosan felmérték a hazai gyártási lehetőségeket, kutatás-fejlesztési gondolatokat, szeretnék összehangolni a keresletet és a kínálatot, a magyar piaci megrendelések alapján a hazai kötöttpályás járműgyártásnak meg kell erősödnie nemzetközileg is versenyképes szinten – mondta az NGM államtitkára, egyúttal leszögezte: a következő három évben fejlesztésre, a mintapéldányok előállítására, bevizsgálására mintegy 14-15 milliárd forintra lenne szükség, illetve a következő tíz évben a MÁV-nak 450-460, többségében nemzetközi hálózaton is közlekedő IC-szerelvényre lenne szüksége, ennek beszerzési költsége 140-150 milliárd forintra tehető.
A konferencián Molnár Tamás, az NGM vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az elektronikus vasúti áruforgalom ellenőrző rendszerről (eváer) több szakmai egyeztetést is folytattak, ezek alapján határozzák meg a bejelenteni szükséges adatokat. Nem kívánnak többlet terhet róni a vasúti árufuvarozásra, de a tisztességes vállalkozások érdekében szeretnék a vasúti szakmával közösen kiszűrni a csalást. Az eváer bevezetésének időpontja még nincs meghatározva, a felkészülésre megfelelő időt kívánnak adni – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az NKH nemzetközi szerepvállalásai

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke a szervezet nemzetközi szerepvállalásait ismertette. Kiemelte, a hatósági feladatok mellett diplomáciai feladatot is ellátnak: ehhez ismerik a nemzetközi szabályozási rendszer logikáját, nyelvezetét, ezért az NKH aktívan és konstruktívan tud részt venni a nemzetközi szabályozási folyamatokban. Hatékonyságuk növelése érdekében már az eljárások elején bekapcsolódnak a munkába, így néhány területen meghatározó szerephez jutottak. Az NKH szakemberei révén tag vagy résztvevő 17 nemzetközi szervezetben, 4 EU ügynökségben, 6 uniós szakbizottságban, 41 uniós munkacsoportban, fórumban, illetve számos kétoldalú, regionális, V4 közlekedésszakmai együttműködésben.
Kifejezetten a vasúttal kapcsolatos tevékenységükhöz tartozik részvételük a brüsszeli Vasúti Átjárhatósági és Biztonsági Bizottság (RISC) bizottság plenáris ülésein, illetve az ott szervezett workshopokon; jelen vannak az EU Vasúti Ügynökség plenáris  ülésein, szemináriumokon, illetve a munkacsoportok tevékenységében, de megjelennek az Európai Vasúti Hatóságok Szövetsége (ILGGRI ) plenáris ülésein, illetve a szabályozási albizottság ülésein is, valamint a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) Energiaellátási Munkacsoport ülésein. Szakembereink jelenlétét kifejezetten igénylik a nagy nemzetközi szervezetek, akik mindvégig az NKH hármas jelszavának, az „Ésszerűség, Nemzeti érdek, Jogszerűség" szellemében képviselik hazánkat, mondta Győri Gyula. 

S.V.A.