Vasúti pálya tartozékai építési engedélyezési eljárások


Elvi építési engedélyezési eljárás

Az építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a vasúti közlekedési hatóságtól elvi építési engedély kérhető.

Elvi építési engedély adható a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, alrendszereire, rendszerelemeire. Az eljáráshoz a kérelmezőnek mellékelnie kell a vasúti építmény, alrendszer, rendszerelem műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az elvi engedély feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat.

Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható.

Építési engedélyezési eljárás

Vasúti építési engedély (a továbbiakban: építési engedély) szükséges a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére.

Milyen dokumentumokat kell mellékelni az engedélyezési eljáráshoz?

Vasúti terhet viselő szerkezetek
  • műszaki tervdokumentáció:
    • helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),
    • általános terv (1:100 méretarányban),
    • műszaki leírás;
  • a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;
  • a vasúti műtárgyakba építendő mozgólépcsők, mozgójárdák, felvonók gépészeti tervei;
  • aluljárók esetén térvilágítási tervek;
  • vízfolyás keresztezése esetén vízműtani adatok és vízműtani számítás;
  • acél hidak esetén jellemző csomópontok, tartóbekötések, illesztések vázlatai,
  • különleges egyedi kialakítású hidak esetén jellemző szerkezeti részek vázlat rajzai.
  • nem típusterv alapján épülő 5 méternél nagyobb szabad nyílású híd, valamint nyílás mérettől függetlenül gyalogos, kerékpáros, közúti, villamos, vasúti és egyéb közlekedési célt szolgáló aluljáró, valamint vasúti alagút esetében:
    • közelítő erőtani számítás;
    • geotechnikai szakvélemény;
    • alagút víztelenítési terve.
  • típusterv alapján épülő 10 méternél nagyobb szabad nyílású híd:
    • közelítő erőtani számítás az alapozásra.
  • terméktanúsítással rendelkező előre gyártott szerkezetek beépítése esetén:
    • alkalmazhatósági tanúsítvány;
    • elem(ek) beépítésének technológiai leírása;
    • geotechnikai szakvélemény.
  • nem típusterv alapján épülő, 2 évnél rövidebb időtartamra beépített ideiglenes hidak többször felhasznált szerkezetei, valamint 30 m-nél nagyobb szabad nyílású vasúti híd-provizórium:
    • próbaterhelésre vonatkozó mérések, eredmények;
    • szerkezeti elem aktuális használati utasítása, újbóli felhasználhatóság igazolása;
    • részletterv és erőtani számítás a típustervtől eltérő módú alkalmazás esetén.

A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati példányban:

  • az egyes építési tevékenységek - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,

  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,

  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,

  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,

  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat.

  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

Vasúti zajárnyékoló fal, támfal
  • műszaki tervdokumentáció:
    • helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),
    • általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal,
    • műszaki leírás;
  • közelítő erőtani számítás;
  • geotechnikai szakvélemény.

A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati példányban:

  • az egyes építési tevékenységek - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,

  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,

  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,

  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,

  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat.

  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés
  • torzított helyszínrajz;
  • műszaki leírás;
    • berendezések tömbvázlata, telepítése, funkcióleírása,
    • kezelőkészülékek funkcióleírása;
  • áramellátási tömbvázlat;
  • forgalmi üzemi terv, ha a biztosítóberendezési engedélyezési eljárása nem a vasúti pálya engedélyezésével együtt történik;
  • amennyiben a vasúti átjáró biztosítási módját nem a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, a vasúti átjárók biztosítási módjáról szóló határozat;
  • végleges alkalmassági tanúsítvánnyal nem rendelkező berendezések esetében előzetes alkalmassági tanúsítvány, legkésőbb a létesítés megkezdéséig.
  • a berendezésben megvalósítani tervezett szoftverfrissítés műszaki leírása;
  • a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan korábban kiadott hatósági engedélyek;
  • a meglévő SIL0 szintű funkció javításáról kiállított előzetes vagy közbenső tanúsítói nyilatkozat;
  • az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozata, valamint kockázatelemzés és biztonságértékelés;
  • a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;
  • a szoftverfrissítést követő üzemi próba kiértékelésének kritériumai, amelynél az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;
  • a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba
    • a teljes rendszerre,
    • csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
    • csak bizonyos területre vonatkozott;
  • szoftvermódosítási utasítás.

A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati példányban:

  • az egyes építési tevékenységek - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,

  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,

  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,

  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,

  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat.

  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

Villamos felsővezeték
  • feszítési terv/egyszerűsített feszítési terv pályatervek léptékében;
  • keresztszelvények az oszlopoknál (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
  • műtárgyak alatti vagy feletti átvezetés terve;
  • elvi kapcsolási vázlat;
  • műszaki leírás;
  • a csatlakozást biztosító vasút felsővezeték-kiágazásának átalakítási tervei (feszítési terv, kapcsolási vázlat) a csatlakozó vasút üzemeltetőjének jóváhagyó záradékával.

A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati példányban:

  • az egyes építési tevékenységek - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,

  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,

  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,

  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,

  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat.

  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

Térvilágítás
  • helyszínrajz a térvilágítási tartószerkezetekkel (a pályaterveknek megfelelő méretarányban);
  • keresztszelvények a térvilágítási tartószerkezeteknél (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
  • kapcsolási vázlat;
  • műszaki leírás;
  • a világítási berendezés méretezése, fénytechnikai számításai.

A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati példányban:

  • az egyes építési tevékenységek - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,

  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,

  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,

  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,

  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat.

  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy:

  • a kérelem részét képező valamennyi engedélyköteles tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal,
  • az előírt mellékletek, dokumentumok rendelkezésre állnak-e,
  • a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírt szakmai, műszaki és tartalmi követelményeknek.
A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett építmény a hatályos jogszabályokban, a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel.A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben előírhatja, hogy a használatbavételi engedély megadásának feltétele üzemi próba elvégzése.Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:
  • amennyiben az engedélyes fejlesztési közreműködő, azon szervezet megnevezését, amely az elkészült vasúti építmény működtetője lesz,
  • az engedélyezett vasúti építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési tervre történő utalást és a beazonosításához szükséges rövid leírást,
  • az építés feltételeit, a szakhatósági előírásokat,
  • az engedély hatályának időtartamát,
  • a kérelmező kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját és felelős műszaki vezetőjét a vasúti közlekedési hatóságnak jelentse be,
  • az ideiglenes használatbavételi engedély, és a használatbavételi engedély feltételeit,
  • az üzemi próba elvégzésére való kötelezést.

A vasúti közlekedési hatóság által engedélyezett dokumentáció alapján kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amely dokumentáció valamennyi, az építési engedélyekhez előírt tervműveletet tartalmazza.

Az építés csak jogerős és végrehajtható, hatályos építési engedély, a jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - engedélyezési terv, és a kiviteli tervdokumentáció birtokában kezdhető meg.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy - fejlesztési közreműködő esetén a kérelemben megjelölt számú - példányát a kérelmezőnek és az üzemeltetőnek kiadja. A vasúti közlekedési hatóság kérelemre - díj ellenében - a műszaki tervek további példányait látja el záradékkal és bélyegzőlenyomattal.

Az eljárás menete

Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

A szakhatóság állásfoglalásának kialakításához átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást kell mellékelni.A felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a szakhatóságok állásfoglalásainak megkéréséhez az Épelj. 5. melléklete szerinti dokumentációkat kell benyújtani.

Az építési engedély hatálya

A jogerős építési engedély a jogerőre emelkedéstől számított öt évig hatályos. Az építési engedély nem veszti hatályát, ha az építési tevékenységet öt éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül befejezik.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély időbeli hatályát öt évnél rövidebb - de legalább két évi - időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, vagy a szakhatóságok előírásai indokolják.

Az építési engedély hatályát a vasúti közlekedési hatóság - az időbeli hatály lejárta előtt - az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja. Ha a vasúti létesítmény létesítése, felújítása, valamint átalakítása európai uniós pénzügyi források bevonásával valósul meg, és a pénzügyi forrás megszerzésének feltétele a hatályos jogszabályban foglaltak betartása, akkor a közlekedési hatóság új feltételként ezeknek a jogszabályoknak való megfelelést előírhatja.

Milyen esetben veszti hatályát az építési engedély?
  • a jogerőssé válásának napjától számított öt év elteltével, ha az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy

  • ha az építési tevékenységet az előző pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított öt év elteltével használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be, vagy a vasúti építmény ideiglenes, vagy végleges használatbavételi engedély megadására nem alkalmas.

Az átalakítási engedélyezési eljárás

Az átalakítási engedélyezési eljárásra a vasúti építési engedélyezési eljárás szabályai vonatkoznak.

Egyedi esetek

Amennyiben jogszabály valamely munkarész elkészítését tervezési jogosultsághoz köti, a vasúti közlekedési hatóság a tervező jogosultságát ellenőrzi.

A vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart:

  • ha az építést nem kizárólag a Magyar Állam vagy az építtető tulajdonában álló területre tervezik, vagy
  • a használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során.

Jogszabályi vonatkozás

289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól