A közlekedésre fókuszáltak a Műszaki értelmiség napján


Közlekedési Hatóság   |  
2013.09.26.
A közlekedésre fókuszáltak a Műszaki értelmiség napján
A közlekedésre fókuszáltak a Műszaki értelmiség napján
A közlekedésre fókuszáltak a Műszaki értelmiség napján Budapest 15 milliárd forintos közlekedési fejlesztés előtt áll, és ebben nagyobb szerepet kellene vállalnia a magyar mérnököknek, hangzott el a Műszaki értelmiség napján a BME-n, ahol kiderült: ehhez a mérnökképzés terén minden segítséget megad a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A közlekedési hatóság az ügy támogatójaként a felügyeleti tevékenység erősítését, a hatósági jelenlét fokozását, az ügyfélbarát hatóság kiépítését tekinti kiemelt feladatának.

Budapest 15 milliárd forintos közlekedési fejlesztés előtt áll, és ebben nagyobb szerepet kellene vállalnia a magyar mérnököknek, hangzott el a Műszaki értelmiség napján a BME-n, ahol kiderült: ehhez a mérnökképzés terén minden segítséget megad a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A közlekedési hatóság az ügy támogatójaként a felügyeleti tevékenység erősítését, a hatósági jelenlét fokozását, az ügyfélbarát hatóság kiépítését tekinti kiemelt feladatának.

A közlekedés volt a központi témája a Műszaki értelmiség napjának, amelynek keretében mérnökök és az egyetem tanárai, valamint a meghívott előadók, köztük Farkas András, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetője tartott előadást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös eseményének megnyitóján Tarlós István főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a Műszaki értelmiség napját nem véletlenül rendezik évről-évre Széchenyi István születésnapjához közeli napon. „Széchenyinek köszönhetjük, hogy a műszaki munkának és szakmának becsülete és rangja lett hazánkban" – fogalmazott Tarlós István, hozzátéve, hogy Széchenyi a közlekedés fejlesztésében a magyar gazdaság fellendítésének legfőbb biztosítékát látta. Tarlós István főpolgármester kifejtette: Budapest jövőbeli fejlődésének egyik alapja a közlekedés, ezért a fővárosnak hosszú távú és megalapozott tervekre van szüksége. Budapest vezetése jelenleg 27, összesen 50 millió eurót (15 milliárd forintot) meghaladó nagyberuházás előkészítésén dolgozik, ezeknek jelentős része a főváros közlekedésének fejlesztésére irányul. A főpolgármester szerint jövő tavaszra befejeződik a 4-es metró építése. Emellett terveik között szerepel a 3-as metró felújítása és a vonal északi irányba való meghosszabbítása, a villamos- és trolibusz járműtender második üteme, valamint a millenniumi földalatti rekonstrukciója és keleti irányba való meghosszabbítása. De megvalósul a csepeli és a ráckevei HÉV-nek a metró vonalával való összekötése, valamint felújítják a fővárosi járműpark egészét, új buszokat és villamosokat helyeznek üzembe.

A kérdésre, hogy az egyetem miért épp a közlekedést választotta a nap központi témájának, már dr. Péceli Gábor, az egyetem rektora adta meg a választ. „A műszaki innováció terén a BME szerepe mindig is meghatározó volt, mivel a magyar ipar számára biztosítani tudja a komoly felkészültségű szakembereket. A közlekedés jól mutatja a fejlődés irányát, hiszen komplex tudomány: több tudományágat is egymás mellé rendel, az iparágban informatikai, anyagtudományi, szervezési, logisztikai, szakmai jogi jártasságot igénylő ágazatoknak kell együttműködnie. A járműipar szinte a BME valamennyi karát mozgósítja" – fogalmazott az egyetem rektora.
Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke elmondta, szeretnék felhívni a figyelmet az egyetemen zajló jelentős műszaki képzésre és a magyar szakemberek kreativitására. A jövőben a műszaki értelmiségnek nagyobb szerepet kell vállalnia a különböző feladatok végrehajtásában, különös tekintettel az uniós projektekben való részvételre – mondta.

Farkas András, a Nemzeti Közlekedés Hatóság Légügyi Hivatalának vezetője a kérdésfelvetésre, miszerint „Mi is valójában a légiközlekedés?", szakmai érvrendszer mentén válaszolt. Elmondta, hogy ez az egyszerűnek tűnő felvetés a repülés bonyolultsága folytán rengeteg területet érint, többek között a repülőterektől a repülésbiztonságig, a szakszolgálati engedélyek kiadásától a légijárművekig, a földi kiszolgálásig. A rendszer üzemeltetését bonyolítja a szigorú nemzetközi szabályrendszer (ICAO, EU/EASA), valamint a hazai, nemzeti szabályozás összehangolása. Az NKH LH felelős a polgári és katonai légiközlekedés jogszabályokban meghatározott keretek között tartásáért, a jogszabályok betartásáért és betartatásáért, az új jogszabályok megalkotásában történő szakmai közreműködésért – fogalmazott. Emellett az iparági történések is új kihívások elé állították az NKH-t: ilyen volt Malév leállása, a fapadosok térnyerése, illetve a Budapest Airport forgalmának átszerveződése. A folyamatosan változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás (PART OPS, FCL SERA) összehangolt munkát kíván, mivel a hatóság feltett szándéka, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a hazai repülési piacot. A Sólyom Hungarian Airways megjelenése új helyzetet teremtett, amint Farkas András mondta, a hatóság és a vállalkozás jelenleg is egyeztet az engedélyezési eljárások ügyében.
Az NKH szolgáltatói szemléletének növelése érdekében zajlik az
eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a jogszabályok közérthetőbbé tétele, amitől rövidebb ügyintézési időt várnak.A Nemzeti Közlekedési Hatóság eltökélt a felügyeleti tevékenység erősítése, a hatósági jelenlét fokozása, az új szemlélet elfogadtatása, az ügyfélbarát hatóság kiépítése terén" – mondta Farkas András.