A hatóság szerepe a közlekedési fejlesztésekben


Közlekedési Hatóság   |  
2014.03.24.
A hatóság szerepe a közlekedési fejlesztésekben
A hatóság szerepe a közlekedési fejlesztésekben
Elkészült a Nemzeti Közlekedési Stratégia, amely az iparág legfontosabb fejlesztési céljait foglalja össze, jelentette be egy bükfürdői konferencián Németh Lászlóné fejlesztési miniszter. Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke a hatóság szerepét és programba illeszkedését mutatta be ugyanott.
Bükfürdőn rendezték meg a XV. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferenciát, amely az egyik legnagyobb jelentőségű a közlekedési ipar jövőjét meghatározó szakmai fórumok közül. Az összejövetelen Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter bejelentette, hogy elkészült és hamarosan a kormány elé kerülhet a Nemzeti Közlekedési Stratégia. A 100 oldalas összefoglalót több mint ötezer oldalnyi elemzés és előtanulmány alapozta meg. A kidolgozott stratégia szakmai és társadalmi egyeztetése lezajlott, az anyagot számos szakmai és civil szervezet véleményezte, amelyhez 1700 módosító javaslat és megjegyzés érkezett. A dokumentumon a szaktárcánál „összközlekedési szemlélettel" dolgoztak három évig, vagyis az egyes közlekedési ágazatok egymáshoz való viszonyát is elemezték, modellezték benne. Az elfogadott Nemzeti Közlekedési Stratégiát az Európai Uniónak is meg kell küldeni, mivel ezen alapul majd az a közlekedésfejlesztési operatív program, amely alapján 2014-2020 között lehívhatóvá válnak a közlekedés fejlesztésére fordítható uniós források.

A stratégiai anyagból egyértelműen látszik, hogy felül kell vizsgálni a közlekedési infrastruktúra hálózat főváros központúságát és azt oldani kell – mondta Németh Lászlóné, aki kijelentette: tovább kívánják fejleszteni a közösségi közlekedést. Jóllehet, az EU elsősorban a vasúti fejlesztéseket szorgalmazza, de Magyarországnak a közútfejlesztésben is évtizedes hiányokat kell pótolnia, ezért továbbra sem mondhat le új utak építéséről és a meglévő fő és mellékutak felújításáról, korszerűsítéséről.

Csepreghy Nándor, Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára a konferencián azt mondta: Magyarországon a közlekedésfejlesztésre fordítható pénzek 97 százalékát az uniós források biztosítják és 2014-2020 között 1700 milliárd forintot szeretnénk közlekedésfejlesztésre költeni.

 

Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke szerint a hatóság azzal segítheti az ország közlekedési beruházásainak megvalósulását, ha a hatósági eljárások terén még jobban elmozdul az ésszerű szabályozás felé. „A hatósági munka egyszerűsítését a Magyary Programhoz kapcsolódó szempontok szerint kezdtük el" – fogalmazott az elnök, aki szerint a Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program és az NKH, illetve az elsőfokú hivatalai között több kapcsolódási pont is van. Ilyen például a jogosítvány megszerzéséhez szükséges adatszolgáltatások vagy éppen a forgalmi engedélyek adattartalmának a nyilvántartása. Mivel nem csak a kormányhivatalokkal, hanem a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával (KEK KH) is együttműködésben állnak, ezért a társhatóságok számára egyszerűsítik az adatokhoz való hozzáférést. Győri Gyula elmondta, a „szolgáltató" jelző akkor lehet igaz, ha ügyfeleik valóban azt tapasztalják, hogy kérdésekkel, kérésekkel fordulhatnak a hatósághoz.

 

A nagyberuházások esetén a szolgáltatói minőség úgy jelenik meg a gyakorlatban, hogy ésszerűsítették az engedélyezés menetét. „Azt javasoljuk a beruházók számára, hogy akkor keressenek meg bennünket először, amikor meghozták a döntést a beruházás végrehajtása mellett. Az engedélyezéshez szükséges kérelem megfogalmazásához fontos tudni, hogy pontosan milyen műveletre kérik az engedélyt. Az ilyen jellegű átgondoltsággal nagyon sok időt, energiát és hiánypótlást lehet megtakarítani. Ezt a módszert először az Audi magyarországi beruházásának engedélyezése során alkalmaztuk, és rengeteg időt és energiát takarítottunk meg" – ecsetelte Győri Gyula az ésszerűsítés előnyeit. A vasúti közlekedés kapcsán megjegyezte, manapság szerencsére viszonylag kevés rendkívüli eseményt regisztráltak. Ez egyrészt a hatóság munkatársait, de nem kevésbé a vasúttársaság szakgárdáját dicséri. Elmondta, a MÁV átalakítása az egyik legfontosabb olyan feladat, amelyhez az NKH is hozzá tud járulni. Többszintű, napi rendszerességű egyeztetés folyik a két szervezet között.

Az ellenőrzéseken, hatósági tevékenységeken túl az NKH a megelőzésben is részt vesz: ilyen tevékenység a közlekedésbiztonsági akcióprogramok szervezése, támogatása, a különböző szervezetek közlekedésbiztonsági kezdeményezéseinek a támogatása, és ebbe a feladatkörbe tartozik a különböző kiadványok megjelentetése is – szögezte le Győri Gyula.

 

Az NKH elnöke hozzátette: a hatóság vezetése a jelenlegi szervezeti és működési modelljének továbbfejlesztése mellett döntött. "Az ÁROP pályázat keretében többek között mérjük az ügyfeleink elégedettségét, ügyfélchartát fogalmazunk meg, amely segíti a hatóság működésének átláthatóbbá tételét, a belső működési hatékonyságának javítása érdekében pedig a szervezeti célrendszert dolgozunk ki."