Új elméleti kérdések a közúti járművezetők vizsgáztatásában


Gépjárműves szakterület   |  
2015.05.11.
Új elméleti kérdések a közúti járművezetők vizsgáztatásában
Új elméleti kérdések a közúti járművezetők vizsgáztatásában
A közúti járművezető-vizsgáztatás szakmai elvei által évek óta megkövetelt fejlesztési igénynek megfelelően az idei év januárjában megújultak a közúti járművezető-jelöltek elméleti vizsgakérdései.

A vizsga követelményrendszerét, a vizsgáztatási rendszert, a kérdések számát és pontozását, illetve a megoldásra rendelkezésre álló időt a változás nem érintette, csupán a különböző vezetői engedély-kategóriák kérdésadatbankja esett át jelentős minőségi és mennyiségi fejlesztésen, valamint ezzel összefüggésben a „Szerkezeti és üzemeltetési alapismeretek" és a „Munkavédelem, tűzvédelem, szállítás" tantárgyak tantervének egyes részei kerültek korszerűsítésre.

A megújítás szükségességének egyik fő indoka, hogy a korábbiakban alkalmazott kérdések egy része évtizedek óta változatlan tartalommal és formában került felhasználásra, így azok korszerűsége és képi megjelenésének színvonala mára már komoly kívánnivalót hagyott maga után. Ennek megfelelően - a fejlesztés keretében - a kevésbé életszerű közlekedési helyzetekkel és elavult műszaki témakörökkel foglalkozó kérdéseket valóban használható ismeretekre és korszerű technikai megoldásokra vonatkozó vizsgakérdések váltották fel.

A korábbi vizsgafeladatokkal kapcsolatban a minőségin túl mennyiségi problémák is felmerültek, a kérdések alacsonyabb száma lehetőséget adott arra, hogy a tanulók túlzottan vizsgacentrikus felkészülést, a tananyag helyett a kérdések és válaszok megtanulásán alapuló módszert alkalmazzanak. Az új kérdésbank már az alapkérdések tekintetében is közel négyszeres, a variációs lehetőségeknek köszönhetően pedig összességében mintegy tízszeres mennyiséggel rendelkezik, ezáltal biztosítva, hogy a tanulók a vizsgafeladatok helyett valóban az előírt ismeretanyagot tanulják meg.

A kérdések megújítása miatt a tanulók és az autósiskolák természetesen tartottak a vizsgaeredmények jelentős romlásától, de a statisztikai adatok alapján a félelmük alaptalan volt, az idei első három hónap sikerességi mutatói alig tértek el a korábbi évek adataitól. A tavalyi évhez képest januárban az alapvizsgára érkezettek sikerességében mindösszesen 1%-os, a pótvizsgázók esetében 5%-os eltérés volt tapasztalható, márciusban pedig már szinte minden kategória esetén 5%-on belül volt a sikerességi eltérés.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy az új kérdések bevezetése sikeres volt, növekedett a számon kért ismeretanyag szakmai színvonala, a kérdésbank bővítése hatékonyabban rávette a tanulókat az elméleti tananyag tényleges elsajátítására, illetve az átállás a vizsgaeredmények tükrében is zökkenőmentesnek bizonyult.