Autóbusszal a Föld körül?


Gépjárműves szakterület   |  
2015.07.29.
Autóbusszal 80 nap alatt a föld körül?
Autóbusszal 80 nap alatt a föld körül?
Az elmúlt évtizedben, a „fapados” repülőjáratok népszerűségét látva, jogosan vetődhet fel a kérdés: van-e jelenleg létjogosultságuk a nemzetközi menetrend szerinti autóbusz-járatoknak, főleg az 1000 km-t meghaladó, vagy akár többezer kilométeres, többnapos, bizonyára igen kényelmetlen, buszos utaknak.

Eltérően a belföldi, közösségi közlekedéstől, ahol a szolgáltatók ún. közszolgáltatási szerződés keretében, akár kizárólagosan is végezhetnek közforgalmú személyszállítási szolgáltatást, nemzetközi menetrend szerinti autóbuszjáratot gyakorlatilag bármely személyszállító vállalkozás indíthat, természetesen, amennyiben teljesíti a szükséges feltételeket. A követelmények az Európai Unió területén azonosak, hiszen a tevékenységet az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza, amelynek betartása minden uniós tagállam hatósága, gazdasági szereplője számára kötelező. A rendelet értelmében nemzetközi menetrend szerinti járatot csak a közlekedési hatóság engedélyével lehet indítani, és az engedély kiadásához szükség van azon tagállamok hozzájárulására, véleményük beszerzésére, amelyek területén a járat áthalad, illetve amely területén a járat végállomása található. Amennyiben egy hazánkban honos vállalkozás ilyen járatot szeretne indítani, kérelmét a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalához kell benyújtania. Szintén ezt a hatóságot keresik meg a tagállamok, amennyiben egy külföldi vállalkozás olyan járatot kíván indítani, amely érinti Magyarország területét. Így – bár nem teljes – de térségünk tekintetében igen komplex képünk van a szektor volumenéről.

Jelenleg mintegy ezer különböző nemzetközi járat halad át Magyarország területén. Ezek csaknem fele Romániából, illetve Szerbiából érkezik, nagyobb része nem is rendelkezik Magyarország területén megállóhellyel. Főként nyugat-európai célpontok felé tartanak. Magyarország – Európán belüli elhelyezkedéséből kifolyólag – alapvetően tranzitország, amelynek legsűrűbben használt határátkelői: Hegyeshalom, Rajka, Záhony, Ártánd, Nagylak, Röszke, Tompa, Letenye és Tornyiszentmiklós. A leggyakoribb viszonylatok között pedig megtalálhatóak pl. a román-német, román-francia, román-olasz, román-spanyol és román-portugál, a szerb-osztrák, szerb-német és szerb-svájci, valamint az ukrán-olasz, illetve ukrán–spanyol relációk, de nem ritkák az egyedibb, szerb-svéd, macedón-dán, bolgár-német, valamint moldáv-cseh párosítások is.

Hazai személyszállítóink legnépszerűbb úticéljai közt Ausztria (Bécs és Graz), Németország (München, Nürnberg és Stuttgart környéke), Lengyelország (Krakkó és Wroclaw) és Olaszország (Udine, Cattolica és Firenze) szerepel, továbbá igen populáris még a közeli szlovén (Piran), illetve a horvát tengerpart (Porec, Makarska és Dubrovnik), a montenegrói Kotori-öböl környéke vagy éppen a bolgár Napospart. Természetesen a határon túli kapcsolatok fenntartására is léteznek fix járatok, pl. a magyar/szlovák határon lévő Párkány és Révkomárom, a kárpátaljai Csap, a vajdasági Óbecse, Zenta és Szabadka, az erdélyi Nagyvárad, Marosvásárhely és Csíkszereda irányába közlekedőek. Erdélyből, azon belül Székelyföldről hazánkba (zömében a fővárosba) érkező fuvarozók is szép számban képviseltetik magukat.

Egészen elképesztő, gyakorlatilag a teljes európai kontinenst keletről-nyugatra, vagy délről-északra átszelő járatokkal is találkozhatunk. Létezik pl. Donyeck (UA) – Málaga (E) menetrend szerinti járat, amely 5.357 km hosszú, több mint 3 nap a menetideje, 6 országot érint és 10 (!!!) sofőr kell hozzá, hogy – a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása miatt – folyamatosan tudjon a busz haladni. De például a Jászvásár (RO) – Glasgow (GB) járattal – a Csalagúton át – eljuthatunk a szigetországba is, ehhez „mindössze" 3150 km megtételére, 2 és fél napra, 6 ország érintésére, és 7 sofőrre van szükség. 7 országot szel át a Hamburg (D) – Ankara (TR), és ugyanennyit a Bukarest (RO) – Stockholm (S) járat is.

A fenti számokat látva tehát megállapíthatjuk, ha a nemzetközi autóbuszos közlekedés reneszánszát nem is éli, dacára ez egyre olcsóbb, kényelmesebb és főként biztonságosabb légi közlekedésnek, még mindig őrzi népszerűségét Európa-szerte. Bizonyára mindannyian ismerünk a környezetünkben olyan embert, aki semmi pénzért nem ülne fel egy repülőre. Valószínűleg a repülés iránti félelem is hozzájárul ahhoz, hogy az autóbusz-közlekedés máig keresett közlekedési forma maradt.

Szerző: Kovács Tamás, Németh Viktória és Pátkai Eszter (Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Jármű Főosztály)