Keresés a hírek között

A vasút nem egy vállalat, hanem társadalompolitikai ügy, mondta Fónagy János államtitkár a Magyar Vasút 2016 konferencián, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a versenyképesség növeléséhez szükséges az infrastruktúra fejlesztése, ebben pedig a vasútnak meghatározó szerep jut. Győri Gyula, a közlekedési hatóság elnöke elmondta, nemzeti érdekeinket akkor tudjuk a leghatékonyabban képviselni, ha elérjük, hogy a nemzetközi szervezetekben elfogadott szabályrendszerek számunkra is kedvezőek legyenek.

Harmadik alkalommal gyűltek össze a szakemberek Budapesten, az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) nemzetközi szakmai találkozóján a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezésében, melynek a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) adott helyet 2016. április 6-án. Az idei tanácskozás témája a csökkent mozgásképességű utasokkal kapcsolatos vasúti feladatok körüljárása, illetve a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások áttekintése volt. A hazai és nemzetközi vasúti szakemberek mellett a mozgásukban korlátozottak érdekeit képviselő Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője is tartott előadást.

A március végén forgalomba állt hosszú CAF villamosok mellett a következő hetekben újabb nyolc jármű kapja meg a Nemzeti Közlekedési Hatóság típus- valamint üzembe helyezési engedélyét, így a világ leghosszabb villamosából egész flotta fogja segítheti majd a főváros közösségi közlekedését.

Az erdei kisvasutak népszerűsítéséről és fejlesztéséről kötött szakmai együttműködési megállapodást a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, valamint az Országos Erdészeti Egyesület 2016. március 29-én, kedden. A megállapodás célja, hogy a felek elősegítsék az erdei kisvasutak népszerűsítését, azáltal, hogy együttműködnek az erdei kisvasutak minél szélesebb körben való megismertetésében és üzemeltetésében.

A tavaly nyári kaotikus migránshelyzet miatt majdnem negyedével csökkent az utasforgalom a Keleti pályaudvaron, a biztonságos utazásba vetett bizalom megingása miatt pedig összességében 13 százalékkal esett az utaslétszám a budapesti pályaudvarokon, hangzott el egy konferencián.

A csupán néhány száz méteres iparvágányok is olyan magas költséggel tarthatók fenn, hogy már ez is veszélyezteti a vasút versenyképességét a közúti árufuvarozással szemben, hangzott el egy budapesti konferencián. A szektor életét befolyásoló változásokról a közlekedési hatóság szakemberei tartottak előadást.

Bemutatták a MÁV Start Zrt. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. közötti együttműködés továbbfejlesztését szimbolizáló királykék V63-as mozdonyt, amelyet a Rail Cargo Hungaria vasúti árufuvarozó logójával matricáztak fel. A közlekedési hatóságot Bíró József, az NKH útügyi, vasúti és hajózási elnökhelyettese, valamint Hidasi Sándor főosztályvezető-helyettes képviselte a rendezvényen.

Közös nemzetközi konferenciát és workshopot szervezett 2015. november 10-én Budapesten a Nemzeti Közlekedési Hatóság és az ERA (Európai Vasúti Ügynökség), melynek apropója a 4. Vasúti Csomag közelgő hatályba lépése volt. A rendezvény témáját ennek megfelelően az európai vasút jövője, ezen belül pedig a vasúti innováció, illetve a teljes átjárhatóság és az egységes európai vasúti térség megteremtéséhez szükséges lépések képezték. Az új szabályozás alapjaiban érinti az ERA eddigi szerepkörét, és elő kívánja segíteni a nemzeti vasútbiztonsági hatóságok együttműködését is – mindehhez azonban párbeszédre, közös problémafeltárásra van szükség az ágazat különböző szereplői között.

2015.10.28-án Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) - mint a magyar NSA (Vasúti Biztonsági Hatóság) - és az Établissement Public de Sécurité Ferroviaire (EPSF) - mint a francia NSA (Vasúti Biztonsági Hatóság) -, a 2004/49/EK Irányelv értelmében a vasúti járművek üzembe helyezése tekintetében kompetens hatóságok vezetői, név szerint Florence Rousse igazgató asszony és Alscher Tamás főosztályvezető úr aláírták a nagysebességű és hagyományos vasúti rendszerekhez tartozó vasúti járművek üzembe helyezéséhez kapcsolódó kölcsönös elfogadási eljárásról szóló megállapodást a Nemzeti Közlekedési Hatóság 1066 Budapest, Teréz krt. 62. szám alatt található székhelyén.

Kitüntetések átadásával, tisztavatással, zenés és családi programokkal ünnepelte a MÁV-csoport július 10-én és 11-én a 65. Vasutasnapot. A pénteki budapesti tisztavató, vállalati és magasabb szintű kitüntetés-átadó ünnepségek után szombaton koncertek, táncbemutatók, vetélkedők, kézműves és gyermekfoglalkozások voltak a fővárosban, Kisvárdán, Pécsett, Szegeden, Szolnokon és Tapolcán. Az NKH tanúsítványok átadásával járult hozzá az ünnepléshez.

2015. május 28-29-én tartotta 2015. évi Plenáris ülését a Vasúti Hatóságok Nemzetközi Szövetsége az ILGGRI (International Liaison Group of Government Railway).

Megkapta a hazai és nemzetközi forgalomban való közlekedésre jogosító típusengedélyt a MÁV-START első két saját fejlesztésű és gyártású IC+ kocsija. A járművek a 250 ezer kilométeres utasforgalmi futáspróbát – sőt forgalomba állásuk óta összesen már 330 ezer kilométert – sikeresen teljesítették. Az engedélyt hétfőn, ünnepélyes keretek között adta át Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke Zaránd Györgynek, a MÁV-START vezérigazgatójának.

Az uniós költségvetési ciklus nyertese a vasút, a lehetőséggel élnie kell az ágazatnak, hangzott el a 8. Vasúti Tréning elnevezésű szakmai konferencián, ahol a szakemberek a fejlesztés irányelveiről, az iparágat érintő megváltozott szabályozási és hatósági környezetről mondták el véleményüket.

A városi közlekedés nem csak a mai kor gondja, ám jelentősége az urbanizációval, különösen napjainkban, a motorizáció korszakában, egyre jelentőseb önmagában azért is, mert ezelőtt 40 évvel a föld lakóinak száma 4000 millió volt, 2014-re mintegy 7.200 millió.

A következő uniós pénzügyi időszakban a közlekedésfejlesztésre szánt fejlesztések elsősorban a kötöttpályás közlekedést érintik, a korábbi évekkel ellentétben a források túlnyomó része a vasútfejlesztésre fordítható. 2020-ra Magyarország akár a régió vasúti logisztikai központja lehet.

Majdnem félmilliárd helyett darabonként 50 millió forintért vásárolt vasúti kocsikat a MÁV-Start az Osztrák Vasúttársaságtól, ami akkor is nagyon jó üzlet, ha tudjuk: ezek a kocsik használtak, ezért kerülnek az új tizedébe. A keleti országrész vasúti közlekedését megújító kocsikból összesen 55 áll majd forgalomba, az első tíz darabot ünnepélyes keretek között mutatták be a budapesti Keleti pályaudvaron, március 18-án.

„A magyar közlekedés helyzete az EU-ban" címmel tartottak KTE konferenciát 2015. február 26-27-én, Kápolnásnyéken, immár 19. alkalommal. A konferencia fővédnöke dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, a KTE Elnöke volt.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság kiadta az engedélyt a budapesti 1-es villamos Rákóczi hídon átvezetett és meghosszabbított szakaszára a korlátozott szolgáltatási szintű, utasforgalom nélküli közlekedés megkezdéséhez. Ez a villamosvezetők oktatásával kezdődött meg a vonal új szakaszán 2015. február 27-én pénteken, és előreláthatólag 10 napot vesz igénybe.

Elvégezték a Rákóczi híd, a Nádorkerti úti híd és a Budafoki úti híd teherbírási ellenőrzését, amely az utolsó feltétele annak, hogy az 1-es villamos új vonalszakaszán elkezdődhessen az utasforgalmi próbaüzem. A terhelési teszt adatainak értékelése és eredményessége esetén a fővárosi utazóközönség rövid időn belül birtokba veheti az 1-es villamos meghosszabbított, újbudai szakaszát. A teherbírási ellenőrzésre azért volt szükség, hogy a Budapesti Közlekedési Központ, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is meggyőződjön a hidak biztonságos használhatóságáról.

Elkészült az első, hamarosan Budapestre érkező CAF villamos a spanyolországi gyárban. Zaragozában és Beasainban, Baszkföldön gyártják a megrendelt 47 szerelvényből álló flottát. Az első elkészült villamost a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a BKK szakemberei gyártóművi ellenőrzésen megtekintették a héten Spanyolországban.