A közlekedési hatóság nemzetközi szerepvállalásai


Közlekedési Hatóság   |  
2016.10.24.
A közlekedési hatóság nemzetközi szerepvállalásai
A közlekedési hatóság nemzetközi szerepvállalásai
Béremelést ígért a közlekedési dolgozóknak az államtitkár a debreceni Nemzeti Közlekedési Napok elnevezésű konferencián, míg a közlekedési hatóság elnöke az NKH nemzetközi szerepvállalásairól szólva kijelentette: az EU-s jogszabályok alkalmazása azért okoz nehézséget, mert különböző közlekedés szakmai kultúrákat kell összehangolniuk a nemzetközi előírások, ajánlások rendszerbe illesztésekor.

A biztonságos közlekedés feltétele, hogy az ágazatban dolgozókat megtartsák, ehhez pedig a bérek rendezése szükséges. A szaktárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy mennyi idő alatt milyen mértékű béremelést tudnak végrehajtani – jelentette be Tasó László a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a Nemzeti Közlekedési Napok 2016 elnevezésű konferencián. A debreceni rendezvényen az is elhangzott, hogy a tárca már megállapodott a Magyar Közút Zrt.-vel a jövő évi béremelésről, ennek mértékét a közeljövőben ismertetik majd.

A V4 országok között Magyarország teljesített a legjobban

Tasó László megerősítette, a béremelés fedezete rendelkezésre áll, hiszen a Magyar Közút Zrt. finanszírozására folyamatosan emelkedő összeget biztosít a kormány. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a béremelés nem egyedi történet, a MÁV dolgozóinak idén három százalékkal emelkedett a fizetése, de az ágazaton belül még így is a vasúttársaság munkavállalóinak a legalacsonyabb az átlagkeresete. A következő két-három évben további béremelésekre van szükség a vasúti dolgozók jövedelmi helyzetének javításához, állapította meg az államtitkár. Tasó László beszámolójában kitért arra is, hogy az előző európai uniós pénzügyi ciklus forrásainak lehívásában a közlekedési ágazat kifejezetten jól teljesített, hiszen az elszámolások végén várhatóan elérik a 99 százalékot, ami több mint 2200 milliárd forint uniós forrást jelent. Ezzel a visegrádi országok között Magyarország a legjobban szerepelt, az Európai Unió tagállamai között pedig a negyedik helyet szerezte meg. Tasó László beszélt arról is, hogy a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusban közútfejlesztésre több mint 2460 milliárd forintot fordíthat Magyarország, és ebből 1279 milliárdot hazai forrásból kell biztosítani.

Drónok: vezérelv az emberek biztonsága

Az idei helyzetről szólva elmondta, a korábbihoz képest ebben az évben még lemaradásban van az ágazat, de az erre az évre kormányzati szinten elvárt 635 milliárd lehívása elérhető, sőt akár kétszázmilliárddal túl is teljesíthető az év végére. Egyúttal az államtitkár utalt arra is, hogy a magyarországi közlekedési fejlesztési program gyakran változik, ezért negyedévenként felülvizsgálják és korrigálják a szaktárcánál, amivel a helyzet rugalmas kezelését igyekeznek elősegíteni. Mint mondta, a vasútfejlesztésre a ciklus végéig nagyjából ugyanannyi pénzt fordítanak, mint a közutak fejlesztésére. A robbanásszerűen terjedő drónok használatának szabályozásáról elmondta: a vezérelv, hogy az emberek biztonsága minden gazdasági érdekeket felülír, így a jelenlegi öt kilo­grammos súlyhatárt a felére kívánják csökkenteni azon pilóta nélküli légi eszközök esetében, amelyeket már lajstromba kell venni, és pilótavizsgát kell tenni a használatukhoz. 

Jelen vannak a döntéshozatalnál

 Nemzeti Közlekedési Hatóság nemzetközi szerepvállalásait Győri Gyula ismertette: az NKH elnöke elmondta, a hatóság számtalan szervezet tagja, munkatársaik a közlekedés összes területén jelen vannak a nemzetközi konferenciákon, bizottsági üléseken. „Talán a statisztikai számok nem is érzékeltetik eléggé, hogy milyen kiterjedt a hatóság nemzetközi kapcsolatrendszere" – jellemezte a helyzetet Győri Gyula, aki elmondta: itthon leginkább a vizsgáztatás, ellenőrzés, koordinációs és felügyeleti munka miatt ismert a hatósági munka, de legalább ilyen fontos terület a nemzetközi szerepvállalás. Ezt a területet azonban nagyban befolyásolja a nemzetközi szabályozás, ezek magyar gyakorlatba ültetése. A nehézségek az jelenti, hogy különböző közlekedés szakmai kultúrával bíró országoknak kell együttműködniük. Ahhoz, hogy ez a munka sikeres legyen, az összes területen jelen kell lennünk, mondta Győri Gyula. Kijelentette, ennek a kívánalomnak meg is felelnek, kollégái valamennyi területen ott vannak a döntéshozatalnál, abban tevékeny részt vállalnak, és képviselik nemzeti érdekeinket. „Ott tartunk, ha valamiért nincs ott valamelyik bizottsági ülésen az egyik kollégánk, akkor név szerint hiányolják, tehát nemzetközi ismertséget, sőt: elismertséget vívtak ki maguknak, a hatóságnak" – mondta Győri Gyula. Példaként említette, hogy a légügyi szakszolgálati engedélyek alakja, formája, megjelenése a magyar mintát követi Európa-szerte.

Piacvédelmet erősítik az ellenőrzések

A legjelentősebb és leggyakoribb nemzetközi együttműködés a közúti gépjármű-közlekedést érinti: folyamatosak az országokon átívelő, összehangolt nemzetközi ellenőrzések, ezt erősítendő az NKH 130 fővel bővíti közúti ellenőreinek számát. Feladatuk elsősorban a közutakon a külföldiek által elkövetett szabálysértések visszaszorítása, ami a piacvédelmet erősíti. „Ha egy magyar vállalkozótól megköveteljük a jogszabályi előírások betartását, akkor ezt a külföldiekkel szemben is meg kell tenni, különben a hazai fuvarozók versenyhátrányt szenvednek" – szögezte le az NKH elnöke. Mint mondta, ezt a munkát nagyban segítették a jogszabályváltozások is, amelyek lehetővé tették, hogy visszatartsák a külföldi szabálysértőt. Ezzel elérték, hogy a helyszíni bírságot 98 százalékban befizetik a szabályszegők, ami egyúttal nem csak a piacvédelmet, de a közlekedésbiztonságot is javítja. A repülésbiztonság terén szintén aktív a hatóság, a Légügyi Hivatal nemrégiben szervezett nemzetközi konferenciáján a menekülthelyzet okozta nehézségeket orvosi szempontból is elemezték, vagyis azt vizsgálták, hogy milyen intézkedéseket kell tenni azért, hogy egy akut fertőzéssel érkezett ember ne okozhasson országos járványveszélyt.