Jogszabályalkotás szükséges a drónok robbanásszerű terjedése miatt


Közlekedési Hatóság   |  
2015.11.04.
Jogszabályalkotás szükséges a drónok robbanásszerű terjedése miatt
Jogszabályalkotás szükséges a drónok robbanásszerű terjedése miatt
Magyarországon pillanatnyilag nincs a drónokra vonatkozó külön jogszabály, de a törvényi szabályozás előkészítése már elkezdődött. A törvény hatálybalépéséig a drónok használata csak egyedi engedély alapján lehetséges, amelyet a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala ad ki. A közlekedési hatóság alapos, minden részletre kiterjedő szabályozást lát szükségesnek, hangzott el egy Budapesten rendezett nemzetközi konferencián.
A nyílt információgyűjtés fejlődő területei címmel szerveztek nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát a budapesti Duna Palotában: a felkért előadók az információs technológia robbanásszerű fejlődésének várható irányát, az exponenciálisan növekvő adatmennyiség kezelésének lehetséges módját, az információk beszerzésének, tárolásának, feldolgozásának jövőbeni stratégiáját igyekeztek felvázolni. Az információgyűjtés legfiatalabb területe a pilóta nélküli légi járművekkel, drónokkal szerzett adatok felhalmozása, amely számtalan, korábban nem ismert problémát vetett fel, erre kiemelt figyelmet fordítottak a szakemberek a konferencián.

A BM is használja a drónokat      

Pintér Sándor belügyminiszter a drónokkal összefüggésben azt mondta: Magyarország eddig az illegális migráció során használta legeredményesebben a robotrepülőgépeket, azokkal is figyelték, merre haladnak az illegális bevándorlók. Több drónt is használtak, közvetítették a felvételüket a fővárosba, és minden percben látták azt is, hol próbálják bevándorlók áttörni a határt, hol lépik át a zöldhatárt. Mindemellett a robotrepülők arra is alkalmasak voltak, hogy dokumentálják a történteket, amelyek bármikor visszanézhetők, kiértékelhetők. De a  robotrepülőgépeket a katasztrófavédelem is alkalmazza például tűzmagok feltérképezésére, ahogy a Dunai árvíznél is fontos feladatot kaptak, említette a belügyminiszter, aki leszögezte: a drónokat csak törvényes keretek között szabad használni. Tudomásuk szerint a bűnözői körök is felismerték ezeknek az eszközöknek a hasznát: alkalmazzák a terroristák és a csempészek is. Ezért is szükséges a megfelelő jogi keretek közé terelni a drónhasználatot, és akkor még nem is említettük a repülésbiztonság kérdését, illetve a magánélet védelmét – fogalmazott nyitóelőadásában Pintér Sándor belügyminiszter.

„A repülésbiztonság megteremtése, fenntartása és szavatolása"

„Nincs könnyű dolgunk a szabályozás kialakításakor, hiszen a globalizáció egyik legspeciálisabb kihívásával állunk szemben" – kezdte előadását Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke, aki megemlítette: a technika olyan gyorsan fejlődik, hogy egyelőre azt sem látni pontosan, hogy milyen irányban indul el a következő évtizedben. A törvényalkotás előtt először is azt kell tisztázni: mi is az a drón? A definíció megalkotásának nehézségét érzékeltetve megjegyezte, hogy szinte végtelen számú pontosítást lehet tenni, mert ilyen-olyan érvrendszer mellett mindegyik kiegészítés indokolt lehet. „Olyan szerteágazó technikai spektrumról beszélünk, hogy szinte lehetetlen mindent lefedő szabályozást alkotni" – fogalmazott Győri Gyula, aki megerősítette: a közlekedési hatóság évek óta igyekszik minden segítséget megadni a szabályos felhasználóknak, illetve a területet törvénnyel szabályozni kívánó törvényalkotónak.
A hobbi és hivatásos felhasználók közti különbségről szólva kijelentette, a katonai, ipari felhasználók szabályokhoz, parancsokhoz tartják magukat a feladat végrehajtásakor. Mindez a civil felhasználókra nem vonatkozik, hiszen a döntő többségnek semmilyen előképzettsége nincs a drónreptetéshez. A polgári felhasználás kérdések sorát veti fel, például egyelőre azt sem tudjuk pontosan, hogy egy civilnek vajon mennyi tanulási időre van szüksége ahhoz, hogy biztonságosan tudjon irányítani egy ilyen szerkezetet. Mivel egyelőre a területnek nincs külön szabályozása, ezért az általános légtérhasználati szabályozás vonatkozik rá.
„A hatósági felügyelet célja a repülésbiztonság megteremtése, fenntartása és szavatolása" – foglalta össze az NKH elvárásait az elnök. Mint mondta, pillanatnyilag elkülönített légtérben repülhet a drón, de ez átmeneti állapot, a cél, hogy beillesszék a légiforgalomba. „Egyszerű eszközöket egyszerű szabályokkal kell koordinálni, különben a polgári felhasználók nem fogják betartani" – fogalmazott Győri Gyula, aki úgy tartotta: a hatóság a nehézségek ellenére is alapos, minden részletre kiterjedő szabályozást lát szükségesnek.

Megvolt az első légi incidens is

Hasonló érveket sorakoztatott fel Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója is, aki elmondta: a légtérirányítás tapasztalatai szerint a katonai, ipari felhasználók magatartása sokkal tudatosabb az egyszerű hobbi repülőknél. A civil drónok robbanásszerű elszaporodása már repülésbiztonsági kockázatokat vet fel. A hobbi drónkezelők igazán nem is tartják magukat a légiközlekedés szereplőinek, legtöbbjük meghosszabbított szelfibotként tekint a drónra. Mivel nincs világos szabályozás, ezért nem egyértelmű hogy hol repülhetnek, ráadásul az ismereteik a képzés hiánya miatt nem megalapozottak. „Azonnali szabályozás szükséges" – erősítette meg Szepessy Kornél, aki elmondta: a HungaroControl által felügyelt területen megtörtént az első légi incidens is, amikor a nyáron egy lengyel gép veszélyes közelségébe került egy drón. Javaslatai szerint a gyors szabályozás mellett a drónrepülés liberalizációja is elengedhetetlen, mert ha nem jelölnek ki „légi grundokat", ahol szabadon repülhetnek a hobbisták, akkor nem lehet őket átterelni a tiltott területekről. Egyúttal egy területet szabályzó szövetség felállítását is szükségesnek látja.