A magyar belvízi hajózás erősítése a cél


Hajózási Szakterület   |  
2013.12.12.
A magyar belvízi hajózás erősítése a cél
A magyar belvízi hajózás erősítése a cél
A ProDuna projekt célja, hogy támogassa az érintett kormányzati és szakmai szerveket a hazai belvízi hajózási ágazat fellendítésében, projektszemléletben menedzselje a hazai belvízi hajózással összefüggő feladatokat (menedzsment, promóció, oktatás, fenntartási kérdések és egyéb gyakorlati problémák megoldása). A projekt az Európai Bizottság és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE, projektgazda) közös finanszírozásában valósult meg.
A konferencia– a ProDuna projekt során eddig elért eredmények és a jövőkép bemutatása mellett –, lehetőséget biztosított a vízi közlekedésben érintettek számára az Európai Bizottság és Magyarország szakpolitikájának kormányzati és szakmai szintű elemzésére és megismerésére.
 
Az eseményt Dobai Sándor, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében a vízi közlekedés folyamatos fejlesztésének fontosságára hívta fel a résztvevők figyelmét. E cél eléréséhez járult hozzá a ProDuna projekt, amelynek törekvései szigorú összhangban állnak az Európai Közösség és Magyarország által tett vállalásokkal és nyilatkozatokkal.
 
A Nemzeti Közlekedési Hatóság képviseletében Bíró József elnökhelyettes A Dunai Hajózás Kézikönyvének szponzoraként is köszöntötte a konferencia résztvevőit. A vízi közlekedés jelenlegi helyzetéről szólva ismertette a Hatóság filozófiáját: „Látni és látszani". A szervezet célja meglátni a közlekedésben rejlő biztonsági kockázatot és tevékenyen közreműködni annak minimalizálásában. Az ezerötszáz kilométer hosszú folyami víziút ügyeit is intéző Hatóság működteti a PannonRIS elnevezésű folyami információs szolgáltatást, melynek üzemeltetője a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület. A veszélyes árut szállító hajók mozgását a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal közösen követik, 2013-ban 1.098.433 tonna veszélyes árut szállító hajó regisztráltak. A Hatóság a hajózási képzés egyes területein történő számítógépes vizsgáztatás bevezetését, új kártyaokmányok kiadási feltételeinek megteremtését, illetve a vizsgabiztosok továbbképzését tervezi a jövőben.
 
Petar Margic vezérigazgató, az egyik legjelentősebb múltra visszatekintő európai kormányközi szervezet, az 1856-ban alapított Duna Bizottság céljairól, feladatairól, az elért fejlesztésekről és a közelmúltban lezajlott, a hajózást érintő eseményekről számolt be. Jelentős szakmai mérföldköveknek tekintve a 2012. június 7-én nyolc állam által is aláírt a hatékony víziúti infrastruktúra karbantartását célzó nyilatkozatot, illetve a 2013. szeptember 10-én elfogadott NAIADES II csomagot, mely a belvízi hajózás fellendítését és környezetbarátabbá válását segíti. A csomag a HORIZONT 2020 program keretén belül valósul meg a 2014-2020 között, amelynek a közlekedésre elkülönített keretösszege 8,3 milliárd eurót tesz ki.
 
Hörcher Dániel, a Külügyminisztérium EU Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Titkárságának közlekedési tanácsadója a 2009-es Balti-tengeri Stratégiát 2011-ben követő Duna Régió Stratégiáról beszélt, amelynek négy pillére: infrastruktúra, környezetvédelem, gazdaság (kutatás, innováció, vállalkozásfejlesztés) és a biztonság. A tizenegy prioritási terület közül Magyarország a Fenntartható energia, Vízminőség helyreállítása és megőrzése, Környezeti kockázatok kezelése elnevezésű területeken végez koordinátori feladatokat. A tanácsadó a Duna Régió Stratégia működési mechanizmusát bemutatva kiemelte: a ProDuna projekt elnyerte a Stratégia ajánlását, az ún. Duna Címkét. A korábban kidolgozott stratégiák mentén jelenleg a Jón-Adriai Stratégia és az Atlanti Stratégia előkészületei zajlanak.
 
Michael Fastenbauer és Vera Hofbauer, a via donau osztrák vízi közlekedési vállalat képviseletében A Dunai Hajózás Kézikönyve (Manual on Danube Navigation) című, eredetileg a vállalat gondozásában angol és német nyelven megjelent kiadvány jelentőségét hangsúlyozták. Az osztrák kiadás először 2002-ben látott napvilágot, amelynek első külföldi kiadású párja az ezen alkalommal bemutatott magyar nyelvű kötet.
 
Rafael Róbert, a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület vezérigazgató-helyettese elmondta, a ProDuna projekt keretein belül megvalósuló A Dunai Hajózás Kézikönyve magyar nyelvű kiadásának elsődleges célja egy olyan átfogó szakmai kiadvány létrehozása volt, amely hiánypótló a hazai piacon. A kézikönyv a dunai hajózással kapcsolatos tudnivalókat ismerteti, többek között a víziút, a kikötők, hajók típusai, a folyami információs szolgáltatások, a többmódú fuvarozás taglalva. A könyv általános és országspecifikus fejezeteket is tartalmaz, amelyek anyagának összeállításában nyújtott segítségéért külön köszönetet mondott a közreműködő hazai hajós szakembereknek, szövetségeknek.
 
Az esemény zárásaként az Egyesület vezérigazgató-helyettese a projekt célkitűzéséről és az elért eredményekről tartott prezentációjában jelezte: fő céljai voltak a közös munkának magyar belvízi hajózás szerepének erősítése, a versenyképességének fokozása, illetve a magyar belvízi hajózás integrálása az európai közlekedési hálózatokba. A megvalósítás során akcióterv készült, a projekt keretében az Egyesület részt vett a Nemzeti Közlekedési Stratégia előkészítésében, a NAIADES II csomag kialakításában és elindításában, illetve elkészítette a 2011-ben a magyar EU elnökség alatt kiadott Dunáról szóló film angol feliratozását s a korábban bemutatott A Dunai Hajózás Kézikönyve magyar nyelvű kiadását.
 
A Dunai Hajózás Kézikönyve letöltése: