Hasznos tudnivalók a hajószemlékről


A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmények (nagyhajók, úszómunkagépek, kompok, úszóművek, kishajók és motoros vízi sporteszközök) hajózásra alkalmasságának feltétele az üzemképesség.

Az üzemképesség megállapítása szemle keretében történik.

A szemlék fajtái

  • A szemlék fajtája többféle lehet:
  • az üzembe helyezés előtti vizsgálat,
  • vízből kiemelt állapotban történő vizsgálat (parti szemle),
  • időszakos üzemképességi vizsgálat,
  • építés közbeni szemle (az engedélyezési eljárással kapcsolatban önkéntesen kért, vagy a tervjóváhagyásban előírt vizsgálat),
  • veszélyes áruszállítás esetén az arra való alkalmasság vizsgálata (ADN szemle),
  • köbözés és köbözési ellenőrző vizsgálat (nagyhajók, önjáró úszómunkagépek esetén),
  • ellenőrző üzemképességi vizsgálat (kérelemre vagy a hajózási hatósági hajózás felügyeleti tevékenységével összefüggésben, hivatalból indított műszaki szemle),
  • típusengedélyezési eljárással összefüggő vizsgálat,
  • különleges szállítás engedélyezésével összefüggésben végzett szemle.
Mit érdemes tudni a hajószemlékről?

-  Az esetek többségében kérelemre indulnak (kérelemként a „Szemlekérelem" nyomtatványt kérjük használni, amelyet a kért vizsgálati időpontot megelőző legalább 10 nappal szíveskedjenek benyújtani, melyhez a vizsgálat díjának befizetése igazolását csatolni szükséges).

-  A hajószemléket a hajózási hatóság által vezetett szemlebizottságok végzik, a vizsgálat eredményét hajóvizsgálati jegyzőkönyvben rögzítik.

-  A szemlék során a műszaki és hajózásbiztonsági alkalmasság, a nautikai-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi és személybiztonsági előírások teljesülését vizsgálja a bizottság.

-  A szemlebizottságok működését és a követelményrendszert az egyes úszólétesítmény fajtákra vonatkozó sajátos és közös vízi közlekedésbiztonsági előírások képezik, így különösen: a Szemleszabályzat, a Hajózási Szabályzat, a Hajózási munkák biztonsági szabályzata, továbbá a BHMFE (a belvízi hajók műszaki előírásai), az ADN (a belvízi veszélyes áruszállítási szabályzat), a tengeren üzemeltett úszólétesítmények esetében a SOLAS, a MARPOL és az egyes, nemzetközi köbözési egyezmények.

-  Az üzemképesség megállapításával összefüggő szemlék és a köbözési vizsgálat során a hajót üres, üzemkész, felszerelt és tiszta állapotban kell kiállítani.

-  Az üzemképesség tanúsítása az úszólétesítmény fajtájának megfelelő okmányban történik, a típusengedélyezéssel, a különleges szállítással és az építés közbeni ellenőrzéssel kapcsolatos szemlék eredményeit az eljárást lezáró határozat tartalmazza.

 

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő kezdete a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő beérkezését követő nap, vége pedig az eljárást lezáró döntés postára adásának napja.

Hajózási hatóság engedélyezési eljárásainak az ügyintézési határideje:

-  Általános eljárások és kiemelt üggyé nyilvánított esetekben: 30 nap

-  Kikötő létesítésével, fennmaradásával, továbbá az úszólétesítmény építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával kapcsolatos ügyekben valamint komp- és révátkelőhely létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben: 60 nap

-  Hajózási  szakhatósági nyilatkozat kiadása: 15 nap

Jogorvoslat

Az elsőfokú döntés elleni fellebbezés határidejére és módjára a döntésben külön rendelkeznek.

A jogorvoslati kérelem benyújtásának jogvesztő határideje a döntés közlését követő: 15. nap

Jogszabályi vonatkozás

Az üzemképességi szemlék gyakoriságát az ide vonatkozó jogszabály, a 13/2001. (IV.10.) KöViM rendelet 6. § tartalmazza, a köbözések, a veszélyes áruszállítással összefüggő vizsgálatok ciklusát az előbbi esetén az 1978. évi 19. tvr., az utóbbi esetén a 2010. évi VI. törvény melléklete szabályozza.

Egyéb információk

A hajózási hatóság műszaki felügyeleti tevékenysége keretében a meghatározott vizsgálati ciklusoknál gyakoribb ellenőrzéseket is végezhet.