Kétoldalú, bilaterális megállapodások


Gépjárműves szakterület   |  
2016.10.10.
A kétoldalú, bilaterális megállapodások
A kétoldalú, bilaterális megállapodások
Az év elején különleges esemény történt, Magyarország és a Koszovói Köztársaság kétoldalú, személy- és áruszállítási megállapodást kötött. Ezt a megállapodást Magyarországon a 2016. évi VI. törvény hirdette ki, amely 2016. március 10. napjától hatályos.

A fuvarozó vállalkozásoknak nem csak a tevékenységükhöz kapcsolódóan kell engedélyekkel rendelkezniük, hanem vannak olyan engedélyek, amelyek a szállított áruhoz vagy személyhez kapcsolódnak. A belföldi áru- és személyszállítások szabályozása viszonylag egyszerű feladat, törvények, rendeletek keretében. De mi a helyzet egy külföldi célállomás esetén? Ilyenkor már figyelembe kell venni egy másik ország jogszabályi előírásait is, amely esetlegesen nem egyezik meg a magyarországi előírással. Ahhoz, hogy két ország közötti szállítás minél gyorsabban és könnyebben teljesülhessen, a két ország részéről együttműködés szükséges. Az ilyen megállapodások a kétoldalú bilaterális egyezmények.

A bilaterális egyezmény egy keretmegállapodás, amely szabályozza, hogy a két ország járművei milyen fuvarozási/szállítási feltételek között tudnak legálisan a másik ország területén közlekedni. Ebbe a feltételrendszerbe többek között olyan dolgok tartoznak bele, hogy azok a járművek, amelyek az előirányzott engedélykontingens keretében végeznek áru- vagy személyszállítást Magyarország területén, mentesülnek a gépjárműadó, a Koszovói Köztársaság területén pedig az útdíj megfizetése alól. Továbbá a Koszovói Köztársaság területére való belépéskor mentesek a vámok és az azokkal azonos hatású díjak befizetése alól, vagy a gyárilag beépített üzemanyagtartályban lévő — a gépjármű vagy autóbusz meghajtását szolgáló — üzemanyag járművenként és utazásonként való megtérítése alól.

Az egyezmény része egy kvótarendszer is, amelyben a két ország megegyezik abban, hogy hány áru- és személyszállító járművet enged be a másik országból. E kvótákat minden évben felülvizsgálják a felek az úgynevezett vegyes bizottsági ülésen. Itt határozzák meg a következő évi engedélykeretet is. A jelenleg hatályos magyarországi jogszabályok között 47 darab kétoldalú közúti szállítási megállapodás található. Ezek gyűjteménye a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 56/2009. (VII. 29.) kormányrendelet 12. mellékletében található meg.

Abban az időben, amikor még Magyarország nem volt tagja az Európai Uniónak, különösen nagy jelentőségük volt ezeknek a megállapodásoknak. Úgy is lehet mondani, hogy a bilaterális egyezmények akkor élték „fénykorukat". 2004. május 1. napjával, amikor Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lett, ezen egyezmények részben háttérbe szorultak, hiszen az Európai Unió egységes piacként kezeli a tagállamait, így az egyik tagállamból a másik tagállamba történő szállítás esetén már nem kell külön engedélyt beszerezni. Azonban ezen egyezmények nem „haltak ki", sőt az idő változásával újak is születtek. A legutóbbi ilyen megállapodás 2014-ben köttetett Georgia Kormányával. A Koszovói Köztársasággal életbe lépett megállapodás különlegességét jelzi, hogy a Balkán-félszigeten fekvő ország státusza hosszú ideje nem rendezett, bár Magyarország 2008. március 19. napján formálisan elismerte Koszovó függetlenségét, továbbá a két ország 2008. június 27. napjától diplomáciai kapcsolatban áll egymással. Koszovó és Magyarország között eddig is volt minden évben engedélycsere, amely — hivatalos egyezmény hiányában — kölcsönösségi elven működött. Viszont az új egyezmény már részletesen taglalja a korábban nem szabályozott tevékenységeket. Ilyen tevékenységnek számít például, személyszállítás esetén, a menetrend szerinti, a nem menetrend szerinti, valamint a külön célú menetrend szerinti közlekedés. Ezen kívül az új egyezmény felsorolja azon tevékenységeket is, amelyek engedélymentesen végezhetők (pl. segélyszállítmányok, élő állatok fuvarozása, költöztetés).

A magyar közúti személy- és áruszállítás szempontjából nagyon fontos, hogy minden olyan országgal legyen kétoldalú megállapodás, ahová a magyar közúti szállítási vállalkozások eljutnak. Az elmúlt évtizedekben országok hullottak szét, és több állam formájában alakultak újjá. Ez történt az egykori Jugoszláviával is, amellyel — a mai napig hatályos — egyezménye van Magyarországnak. Azonban ilyen esetben a megmaradó állam — Jugoszlávia esetében Szerbia — tekinthető jogutódnak, míg a kiváló államok (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia és Szlovénia) valamint a később Szerbiából kiváló Montenegró és Koszovó sem tartották magukra nézve kötelezőnek a korábbi egyezményt.

Emiatt Magyarország az újjáalakult államokkal külön kétoldalú megállapodásokat kötött. Szlovéniával 1992-ben, Horvátországgal 1993-ban, Bosznia-Hercegovinával 1996-ban, míg a Macedóniával 1998-ban sikerült megállapodnia. Az egyetlen „kakukktojás" a sorban Montenegró, amellyel még nem sikerült az egyezményt tető alá hozni, így Montenegróval továbbra is csak a kölcsönösség elve alapján történik az engedélyek kiadása.

Szerző: Tóth Gergely (Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, Jármű Főosztály)