A magyar közlekedés helyzete az EU-ban


Vasút Hatóság   |  
2016.03.08.
A magyar közlekedés helyzete az EU-ban
A magyar közlekedés helyzete az EU-ban
A tavaly nyári kaotikus migránshelyzet miatt majdnem negyedével csökkent az utasforgalom a Keleti pályaudvaron, a biztonságos utazásba vetett bizalom megingása miatt pedig összességében 13 százalékkal esett az utaslétszám a budapesti pályaudvarokon, hangzott el egy konferencián.

Mit akar és merre tart a magyar közlekedési ágazat az EU-ban? Mennyire kitett a magyar közlekedési szektor a világban zajló folyamatoknak? Hol a helye Európában az iparágnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a témában jártas elméleti és gyakorlati szakemberek, jogalkotók, hatósági jogalkalmazók, közlekedési nagyvállalatok szakmai vezetői „A magyar közlekedés helyzete az EU-ban" című kápolnásnyéki konferencián.

Az EU-ciklus nyertese a közlekedés

A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) jubileumi összejövetelén a fővédnök (dr. Fónagy János, az NFM államtitkárának) nevében Holnapy László főosztályvezető-helyettes méltatta a sorban huszadik rendezvényt, amely mindvégig az EU és a magyar közlekedés ügyét igyekezett elősegíteni. „Húsz év akkora idő, hogy van okunk visszatekinteni, ha így teszünk, látjuk, a ciklusban részben teljesültek elvárásaink, ugyanakkor a jövőt illetően még vannak várakozásaink. A jelenlegi EU-támogatási ciklusnak a közlekedés az egyik nyertese, különösképpen a vasúti ágazat, ezért nagyon fontos, hogy szakmailag egységes álláspontot képviseljük" – magyarázta a főosztályvezető-helyettes.

A migráció hatásai a hazai vasútközlekedésre

A vasúti személyszállítás magyarországi és nemzetközi trendjeit Feldmann Márton, a MÁV-START Zrt. értékesítési vezérigazgató-helyettese ismertette, aki az európai közlekedés egyik sarokpontjának a biztonságos utazásba vetett bizalom megingását tartotta. Tudniillik a biztonsági helyzet tavaly nyár óta alaposan megváltozott. A MÁV-START statisztikái szerint a migránsáradat miatt kialakult áldatlan állapotok és tömegjelenetek miatt a Keleti pályaudvaron jelentős csökkenéssel kellett szembenézniük. „Sokan elfordultak a vasúttól, csak Keleti pályaudvaron 24 százalékkal csökkent az utasforgalom, de a többi pályaudvaron is nyolc százalékos csökkenést tapasztaltunk, az utaslétszám pedig 13 százalékkal esett vissza. Ilyen hatásokkal nem számoltak a hazai közlekedési szakemberek" – szögezte le a vezérigazgató-helyettes, aki kiemelte: ebben a kiélezett helyzetben sem történt egyetlen utasbaleset sem, ami a személyzet kiemelkedő szakmai tudását és elkötelezettségét jelzi, hiszen korábban ilyen tumultuózus jelenetekkel soha nem találkozhattak. Megjegyezte a hazai biztonsági helyzet összességében is romlott, tavaly 32 százalékkal nőtt a vasúti személyzetet ért támadások száma!
A nemzetközi trendekről szólva kijelentette, a párizsi terrortámadások nyomán kialakult helyzettel egyelőre nem tud megbirkózni a vasút. Egy szakmai útján a saját szemével látta, hogy a Thalys nagysebességű párizsi gyorsvasút peronjaira a repülőtereken használatos beléptető kapukat telepítettek, amelyekkel az utasokat átvilágítják a vonatra szállás előtt. A berendezések és azok üzemeltetése 5-7 millió euróba kerül, ráadásul a felszállást jelentősen lassítja, hiszen több száz ember egyszerre torlódik fel a kapuknál.  De nemcsak a megnövekedett utazási idő okoz versenyképességi problémákat az európai vasutaknak, hanem a villamos energia ára is. Tudniillik ennek ára nem követte az olajár zuhanását, amíg tavaly a repülőjegyek ára nyolc százalékkal csökkent, addig a nemzetközi vasúti jegyárak négy százalékkal nőttek.

Mélyreható változások lesznek

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán – a villamosításról és további fejlesztésekről Kövesdi Szilárd tájékoztatott. A GySEV Zrt. vezérigazgatója elmondta, a cég bevételének 25 százaléka származik áruszállításból. A magas pályavasúti állandó költségek miatt az optimális kapacitás kihasználására törekednek. Ehhez ösztönözni kell az áruszállítást, a tranzitforgalmat, amit a hálózatok fejlesztésével, magasabb nívójú szolgáltatásokkal lehet elérni. Megjegyezte, az uniós források lehívásának esélye a Ten-T, illetve az RFC vonalakra a legnagyobb. Egyúttal a nemzetközi áruszállítási korridorok kínálta lehetőségek jobb kihasználása a cél.
A vasutakat érintő EU-s és nemzeti jogszabályi háttér legfontosabb kérdéseit dr. Rácz Gábor, az NFM osztályvezetője ismertette. Elmondta, a megváltozott vasúti törvény „nem ma és nem holnap, de rendkívül mélyreható változásokat fog hozni" a vasúti szektor életében. A legfőbb változás, hogy az új törvény a korábbival szemben irányelvek mentén csoportosítja az ágazati tevékenységeket, így új fogalmak, új elemek jelentek meg. Sőt: új jogszabályok is jönnek 2016-ban.

Sok a vita a tagállamok között

„A 4. Vasúti Csomag technikai pillére, várható hatása a vasúti szektorra" címmel a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakembere, Alscher Tamás tartott előadást. A Vasúti Főosztály főosztályvezetője elmondta: a csomag egyszerre négy területet ölel fel: az Európa-szerte érvényes engedélyeket, a struktúra működtetését, a vasúthoz való jobb hozzáférést, és a képzett munkaerőt. Az első a műszaki, technikai pillér, a másik három politikai. A 4. Vasúti Csomagot teljes körűen azért nem fogadták még el, mert a különböző politikai érdekek érvényesítése mentén sok vita alakult ki a tagállamok között. A technikai kérdéskör azonban egyszerűbbnek látszik, fogalmazott Alscher Tamás, hiszen műszaki pillér 2015. november 10-én elfogadásra került. A jogszabálycsomagban az Európai Vasútügynökség (ERA) jogkörének kiterjesztését, a vasúti járművek engedélyezését, a biztonsági tanúsítványok egységesítését, illetve az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer (ERTMS) engedélyezését emelték a fókuszba. Az Európai Vasútügynökségnek a rendeletmódosítás után nem csak jogszabály előkészítés, illetve a biztonsági hatóságok működésének koordinálása lesz a feladata, hanem hatósági hatáskörökkel is felruházzák.

Az ország érdeke

De a vasúti jármű piacra hozatal terén is nagy változás várható: jelenleg egy vasúti jármű a típusengedély kiadása után kerül üzembe helyezésre. Az új szabályozás szerint az ERA-hoz kell majd fordulnia a gyártónak, amennyiben egynél több tagállamban kívánja járművét forgalomba hozni. A bonyolult működést egyszerűbbé kívánja tenni a szervezet, hangzott el. Magyarország érdeke pedig az, hogy az ERA döntéshozási folyamatában részt vegyen, mert csak akkor tudja érdekeit megfelelő szinten képviselni.