Esélyegyenlőség a vasúton - ERA Workshop 2016


Vasút Hatóság   |  
2016.04.15.
Esélyegyenlőség a vasúton - ERA Workshop 2016
Esélyegyenlőség a vasúton - ERA Workshop 2016
Harmadik alkalommal gyűltek össze a szakemberek Budapesten, az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) nemzetközi szakmai találkozóján a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezésében, melynek a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) adott helyet 2016. április 6-án. Az idei tanácskozás témája a csökkent mozgásképességű utasokkal kapcsolatos vasúti feladatok körüljárása, illetve a vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások áttekintése volt. A hazai és nemzetközi vasúti szakemberek mellett a mozgásukban korlátozottak érdekeit képviselő Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője is tartott előadást.

A szakmai találkozót Alscher Tamás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság vasúti főosztályvezetője nyitotta meg. Elmondta: az ERA-val közös első budapesti tanácskozást 2014-ben tartották, a másodikat tavaly, amelynek témája a 4. vasúti csomag várható tartalma képezte, az idei találkozón pedig azt a témát járják körül a felkért előadók, hogy a mozgásukban korlátozott személyek akadálymentes közlekedése hogyan oldható meg vasúton, melyek az e kérdésre vonatkozó EU szabályozás jellemzői, és hogyan lehet megvalósítani ezeket.

Alscher Tamást követően Dr. Józsa János, a BME rektora üdvözölte az egybegyűlteket. A rektor a találkozó témáját szent küldetésnek nevezte, utalva arra, hogy a fogyatékkal élők megsegítéséről van szó, ehhez pedig alapvetően szükséges, hogy minden érintett teljes szimbiózisban dolgozzon együtt. Dr. Józsa János a mérnökök és az általuk kifejlesztett mérnöki megoldások szerepét hangsúlyozta ebben a tevékenységben, illetve felhívta a figyelmet arra is, hogy az akadálymentesítés nem állhat meg az állomásokon, hiszen a vasúti infrastruktúrához el is kell jutniuk az érintetteknek. „Messze vagyunk még a tökélytől, de a fogyatékossággal élők láthatják a fejlődést évről évre" – zárta gondolatait az egyetem rektora.

Az ERA képviseletében Barna Mihály is köszöntötte a nemzetközi közönséget, hangsúlyozva, hogy az EU kutatásai 50 és 120 millió közé teszik azon uniós állampolgárok számát, akik valamilyen fogyatékkal élnek, ez pedig minimálisan az EU teljes lakosságának 8–10%-át jelenti. Az ERA és az Európai Bizottság az egyik fő feladatának tekinti az ő megsegítésüket a közlekedésben. Barna Mihály emlékeztetett arra is, hogy az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME) megalkotása a munkának mindössze 5–10%-át teszik ki, a többi a vasút rendszerek egyéb szereplőire hárul, ezért is hasznos ilyen rendezvényeken részt venni.

A hazai vasút a csökkent mozgásképességű utasok szemével

A szakmai találkozó első előadója Papp Szabolcs, a Nem adom fel Alapítvány szóvivője volt, aki őszinte hangvételű előadásával és példaértékű gondolataival sikeresen érzékeltette a témakör erkölcsi súlyát. Papp Szabolcs maga is mozgásában korlátozott utasként vesz részt rendszeresen a vasúti közlekedésben, így első kézből származó szempontokat osztott meg a közönséggel. Már az előadása elején leszögezte, hogy „az igazi akadálymentesítés az, ha én törekszem az együttműködésre, és ha nem haragszom másokra, ha azok nem segítenek". Ezt követően áttekintette a hazai személykocsi-típusokat, részletesen elemezve, hogy mely típusnak akadálymentesség szempontjából melyek az előnyei és a hátrányai. „A kerékpáros vagon már félsiker" – emelte ki, utalva arra, hogy számos szerelvényen –főként a fülkés kocsikon – még az utastérbe sem tud kerekesszékkel bejutni; ugyanakkor vannak olyan kocsik is, amelyek már úgy vannak kialakítva, hogy minden elemét kerekesszékkel is használni lehessen. A megfelelően akadálymentesített személykocsi ismérvei, ha van emelőberendezése vagy az állomási emelőt hozzá tudják csatlakoztatni; ha az ajtó és a belső tér kialakítása megfelelő szélességű. Papp Szabolcs olyan mindennapi gyakorlati problémákra is felhívta a figyelmet, hogy sokszor az internetes tájékoztatás nincs szinkronban az állomási viszonyokkal, a 48 órás előzetes bejelentkezési előírás körülményessé teszi az utazástervezést és módosítást; gyakran lassítja a felszállás folyamatát, hogy ugyanaz az egy kulcs indítja a mozdony motorját és az emelőberendezést, illetve sajnos gyakran előfordul, hogy az őrizetlen kocsikban a tehetetlen mozgássérültek bűncselekmény áldozatává válnak (pl. telefonlopás).

A fogyatékosságügy Magyarországon

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében dr. Juhász Péter fogyatékosságügyi főosztályvezető tekintette át a hazai fogyatékosságügy helyzetét, a szakterületet egy olyan hajóhoz hasonlítva, amelynek számos evezőse van, a különböző ágazatok koordinációját pedig az EMMI látja el. A hajó célja a fogyatékos emberek társadalmi integrációja, az önállóságot támogató szolgáltatási környezet megteremtése, és ennek eszközét az Országos Fogyatékosságügyi Program 20115–2025, illetve annak jelenleg hatályos középtávú intézkedési terve jelenti. A hajó evezőseiként az egészségügyet, a nevelés-oktatást, a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat, illetve a közlekedést, családügyet stb. nevezte meg, amely szakterületeket a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság fogja össze.

 

A konferencia előadásai:

dr. Juhász Péter előadása