Az uniós közlekedésfejlesztési források nagyobbik részét vasútra költi Magyarország 2014 után


Vasút Hatóság   |  
2013.05.06.
Az uniós közlekedésfejlesztési források nagyobbik részét vasútra költi Magyarország 2014 után
Az uniós közlekedésfejlesztési források nagyobbik részét vasútra költi Magyarország 2014 után
Az uniós társfinanszírozásban megvalósuló közlekedési infrastruktúrafejlesztések tapasztalatairól egyeztettek a visegrádi és kohéziós országok (V4+7) szakminisztériumainak képviselői 2013. április 25-én, a lengyelországi Wieliczka-ban. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár a magyar V4-elnökség tervezett közlekedési programját mutatta be a cseh, lengyel és szlovák társtárcák vezetőinek 2013. április 24-én, Krakkóban.
Forrás: NFM
 
A V4+7 miniszteri találkozón Völner Pál elmondta: Magyarország az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program mintegy 1800 milliárd forintos keretét több mint 90 százalékban lekötötte. 836 milliárd forintot már ki is fizettek a nyertes pályázóknak. A közlekedési fejlesztések megvalósításában komoly probléma, hogy a projektek előkészítési ideje a kötelező hatásvizsgálatok és engedélyeztetések miatt hosszan elhúzódhat. Gondot okoz az is, hogy a nyugati tagállamok elvárásain alapuló műszaki és környezetvédelmi követelmények sok esetben nehezen teljesíthetők a kohéziós országok alacsonyabb fejlettségi szintje miatt. A közép-európai régióban például az elavult közösségi közlekedési járművek lecserélése is fontosabb és költséghatékonyabb lenne. A rendelkezésre álló támogatásokat sokkal eredményesebben lehetne hasznosítani, ha a térség országai megengedőbb műszaki előírásokhoz igazodva jóval több projektet valósíthatnának meg jelentősen olcsóbban.
 
A következő programozási időszak kiemelt fejlesztési területei döntő részben változatlanok maradnak: a nemzetközi TEN-T hálózat hazai elemeinek kiépítése, a térségi közúti elérhetőség és a közlekedésbiztonság javítása, a regionális és elővárosi vasúti fejlesztések. A tervek szerint Magyarország a közlekedési operatív program forrásainak 60, az Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) pénzeszközeinek közel 90 százalékát vasútfejlesztési célokra fordítja 2014 és 2020 között. A beruházások költségeit a továbbiakban is elsősorban az uniós támogatások fedezik majd, mivel a PPP-konstrukcióban épült autópálya-szakaszok pénzügyi terhe a szűkösen elérhető hazai források jelentős hányadát elviszi.
 
A V4+7 találkozó előtt a visegrádi országok közlekedési tárcáinak képviselői tárgyaltak aktuális kérdésekről. Völner Pál a megbeszélésen kifejtette: Magyarország a megkezdett közlekedési programokat és célkitűzéseket kívánja továbbvinni a 2013 júliusában kezdődő V4-elnökségi időszaka alatt. Új felvetésként jöhet szóba vasúti területen a TEN-T hálózat kiépítési ütemének egyeztetése, a határokon átnyúló regionális jellegű, külön-külön életképtelen mellékvonalak összekapcsolásának vizsgálata, a határforgalmi egyezmények kereteinek közös kialakítása.
 
A közeljövő legfontosabb témái a nemzeti közlekedési stratégiák megújítása és a következő pénzügyi ciklus infrastruktúra-fejlesztései, finanszírozásuk lehetőségei lesznek. A magyar elnökség a tervek szerint magas szintű V4 konferenciát szervez e kérdéskörökben 2013 őszén, Budapesten.