A metró építése és működése (tanulmány)


Vasút Hatóság   |  
2015.04.01.
A metró építése és működése (tanulmány)
A metró építése és működése (tanulmány)
A városi közlekedés nem csak a mai kor gondja, ám jelentősége az urbanizációval, különösen napjainkban, a motorizáció korszakában, egyre jelentőseb önmagában azért is, mert ezelőtt 40 évvel a föld lakóinak száma 4000 millió volt, 2014-re mintegy 7.200 millió.

Míg a 20. század elején mindössze 11 város számlált 1 milliónál több lakost, jelenleg több mint 23 két milliónál több lakosú nagyváros van, és 12 városban (elővárosokkal együtt) laknak több mint 20 millióan, a legtöbben Tokióban, 34,5 millióan, és 30 város lakossága több mint 10 millió.

Ez a nagyarányú fejlődés, a városok méretei meghatározták a közlekedési eszközök jellegét. A gyalogjárás az ókori városokban a helyváltoztatás leggyakoribb módja volt, aztán jött a ló és az öszvér háta; később megjelentek az első lóvontatású kocsik. Ezek még mind egyéni közlekedési eszközök voltak.

Csak a 17. században, az akkor 300 ezer lakosú Párizsban jelent meg az első közösségi közlekedési eszköz, a híres matematikus, Pascal által javasolt postakocsi. Ezek a postakocsik töltötték be azt a szerepet, amelyet ma kezdetleges tömegközlekedésnek tekintünk. A postakocsi továbbfejlesztett változata, a lóvasút az USA-ban jelent meg először (NEW YORK, 1832), ahol a városok rossz útviszonyai kényszerítették ki a sínjárművek alkalmazását.

Európában először Párizsban, 1854-ben, majd Londonban, 1861-ben követték a tengerentúli példát.

 

Az egész tanulmány elérhető itt.

 

dr. Várszegi Gyula