Vasúti pálya tartozékainak használatbavételi engedélyezése


Az építési engedély alapján megépült, valamint engedély alapján átalakított vasúti építmény használatbavételi engedély birtokában használható. A használatbavételi engedély az építmény egészére, vagy önállóan használható részeire, alrendszereire is kiadható.

A használatbavételi engedély iránti kérelmet legkésőbb a műszaki átadás-átvételt követő harminc napon belül kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz.

A vasúti pálya azon tartozéka, amely rendeltetésénél fogva a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításában vagy a vasúti terhek viselésében vesz részt - különösen vasúti biztosítóberendezés, műtárgy, villamos felsővezeték, gépészeti berendezés - és építése, átalakítása engedélyköteles, használatbavételi engedély hiányában az üzemszerű vasúti forgalom lebonyolításában nem vehet részt.

Használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt megelőzően, a vasúti pályán, a vasúti műtárgyon, valamint a vasúti pálya azon tartozékának önálló működése mellett, amely a vasúti forgalom biztonságos lebonyolítását végzi és építése, átalakítása engedélyköteles, építés alatti forgalom és korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le.

A működési engedélyhez kötött tevékenységet végző vasúti társaság által működtetett vasúti pályahálózaton, használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt követő legfeljebb száznyolcvan napig, korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le.

A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi a vasúti építmény használatbavételét, ha az építmény, vagy annak önálló használatra alkalmas része az építési, átalakítási engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

A vasúti közlekedési hatóság használatbavételi engedélyt:

  • határozott időre vagy
  • határozatlan időre adja ki.

A vasúti közlekedési hatóság - legalább öt éves - határozott időre adja ki a használatbavételi engedélyt annak a vasúti építményt üzemeltető szervezetnek, amely nem rendelkezik vasútbiztonsági engedéllyel.

Az eljárás menete

Az építtetőnek a hatósági használatbavétel engedélyezése iránti kérelmet a használatbavétel tervezett időpontja, vagy az építési engedély időbeli hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtania a vasúti közlekedési hatósághoz.

Mit kell tartalmaznia a használatbavételi engedély iránti kérelemnek?

A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia a Ket. szerint:

  • az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  • az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét.

Továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget.

Ezen felül a kérelemnek tartalmaznia kell:

  • az építmény megnevezését,
  • az építési engedély számát és keltét,
  • az esetleges módosításokat engedélyező határozatok számát és keltét,
  • a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének tervezett időpontját,
  • a használatbavétel tervezett időpontját,
  • a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vasúti pályahálózat nyilvántartásban szereplő, vagy azok módosításához szükséges adatokat,
  • a vasúti építmény vagyonkezelőjének, tulajdonosának és annak a szervezetnek a megnevezését, amely a vasúti építmény üzemeltetője, vasúti pályahálózat esetén működtetője lesz.

Milyen dokumentumokat kell mellékelni a kérelemhez?

Vasúti terhet viselő szerkezetek
  • műszaki tervdokumentáció:
    • helyszínrajz,
    • általános terv,
    • alapozás terve,
    • jellemző szerkezeti részletek tervei,
    • műszaki leírás;
  • általános dokumentáció:
    • a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező létesítmény az építési engedélynek megfelelően készült el, melyben fel kell tüntetni az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek számait;
    • amennyiben jogszabály előírja, független tanúsító szervezet tanúsítása;
    • amennyiben független tanúsító szervezet tanúsítása nem előírt, mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló összefoglaló jelentés arról, hogy megvalósult vasúti építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek (a jelentésnek ki kell terjednie a rendszerelemek, alrendszerek, strukturális alrendszerek megfelelőségére és minőségére vonatkozó értékelésére, valamint az építési termékek teljesítményére);
    • a vágányok melletti és fölötti létesítményeknek a vágánytengelytől és a sínkorona-szinttől mért távolságait, valamint a szabadon tartott tér felmérését tartalmazó jegyzőkönyv;
    • amennyiben jogszabály előírja a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez, vagy módosításához szükséges dokumentáció;
    • a kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, "kivitellel egyezik" záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;
    • lezárt és kiértékelt próbaüzemi napló(k) és hiba-előjegyzési könyv(ek), valamint a hibák megszüntetésének jegyzőkönyvei;
    • műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, és jelentés a hiányosságok megszüntetéséről;
    • amennyiben volt ideiglenes használatbavétel, annak határozatában előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;
    • amennyiben a létesítmény nem vasútbiztonsági engedélyköteles, üzemeltetési és karbantartási utasítás;
    • a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta.
  • a vasúti műtárgy építésével érintett keresztező közutak, gyalogos- és kerékpárutak, vasút, villamos, trolibusz, vízfolyás, közművek és egyéb létesítmények, üzemeltetői, kezelői hozzájárulása;
  • amennyiben az üzemeltetők nem azonosak, a vasút és az áthidalt létesítmény üzemeltetője között kötött üzemeltetési megállapodás;
  • vasút alatti aluljárók esetén térvilágítás műszaki tervdokumentációja:
    • állapotterv,
    • térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is);
  • amennyiben a vasúti terhet viselő szerkezet feletti vasúti pálya átépítése az alkalmazott sebesség vagy tengelyterhelés növekedésével jár, és a teherviselő szerkezet nem kerül átépítésre, az átalakítással nem érintett szerkezetekre vonatkozó célvizsgálat jegyzőkönyve arra vonatkozóan, hogy a szerkezet megfelel a kapacitásnövekedés támasztotta követelményeknek.

5 méternél nagyobb szabad nyílású híd, 30 m-nél nagyobb szabad nyílású vasúti hídprovizórium, nyílás mérettől függetlenül gyalogos, kerékpáros, közúti, villamos, vasúti és egyéb közlekedési célt szolgáló aluljáró, valamint vasúti alagút esetében:

  • műtárgyhoz kapcsolódó földművek tömörség- és teherbírás vizsgálati eredménye, vagy annak összefoglaló, kiértékelt jegyzőkönyve;
  • a híd alatt vagy az alagútban szabadon tartott tér felméréséről készült jegyzőkönyv;
  • a végleges állapotra vonatkozó III. fokú hídvizsgálati jegyzőkönyv;
  • a kötelező próbaterhelésére vonatkozó mérések, eredmények;
  • alagút esetén a csatlakozó bélésfalak, támfalak tervdokumentációja;
  • alagút esetén geotechnikai, víztelenítési tervdokumentáció.

5 méter, vagy annál kisebb szabad nyílású vasúti híd, valamint 30 m, vagy annál kisebb szabad nyílású vasúti híd-provizórium esetében:

  • a végleges állapotra vonatkozó III. fokú hídvizsgálati jegyzőkönyv.
Vasúti zajárnyékoló fal, támfal
  • műszaki tervdokumentáció:
    • helyszínrajz csatlakozó útvonalakkal és közterületekkel (1:500 vagy 1:1000 méretarányban),
    • általános terv (1:100 méretarányban) részletrajzokkal,
    • műszaki leírás;
  • általános dokumentáció:
    • a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező létesítmény az építési engedélynek megfelelően készült el, melyben fel kell tüntetni az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek számait;
    • amennyiben jogszabály előírja, független tanúsító szervezet tanúsítása;
    • amennyiben független tanúsító szervezet tanúsítása nem előírt, mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló összefoglaló jelentés arról, hogy megvalósult vasúti építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek (a jelentésnek ki kell terjednie a rendszerelemek, alrendszerek, strukturális alrendszerek megfelelőségére és minőségére vonatkozó értékelésére, valamint az építési termékek teljesítményére);
    • a vágányok melletti és fölötti létesítményeknek a vágánytengelytől és a sínkorona-szinttől mért távolságait, valamint a szabadon tartott tér felmérését tartalmazó jegyzőkönyv;
    • amennyiben jogszabály előírja a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez, vagy módosításához szükséges dokumentáció;
    • a kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, "kivitellel egyezik" záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;
    • lezárt és kiértékelt próbaüzemi napló(k) és hiba-előjegyzési könyv(ek), valamint a hibák megszüntetésének jegyzőkönyvei;
    • műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, és jelentés a hiányosságok megszüntetéséről;
    • amennyiben volt ideiglenes használatbavétel, annak határozatában előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;
    • amennyiben a létesítmény nem vasútbiztonsági engedélyköteles, üzemeltetési és karbantartási utasítás;
    • a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta.
  • közelítő erőtani számítás;
  • geotechnikai szakvélemény.
Biztosítóberendezés, automatikus vonatvezérlés, vonat befolyásolás és központi forgalomirányító berendezés
  • a vasút üzemeltetője által jóváhagyott Kezelési Szabályzat;
  • kivitelezői megvalósulási záradékkal ellátott, az üzemeltető által jóváhagyott előtervi dokumentáció;
  • általános dokumentáció:
    • a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező létesítmény az építési engedélynek megfelelően készült el, melyben fel kell tüntetni az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek számait;
    • amennyiben jogszabály előírja, független tanúsító szervezet tanúsítása;
    • amennyiben független tanúsító szervezet tanúsítása nem előírt, mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló összefoglaló jelentés arról, hogy megvalósult vasúti építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek (a jelentésnek ki kell terjednie a rendszerelemek, alrendszerek, strukturális alrendszerek megfelelőségére és minőségére vonatkozó értékelésére, valamint az építési termékek teljesítményére);
    • a vágányok melletti és fölötti létesítményeknek a vágánytengelytől és a sínkorona-szinttől mért távolságait, valamint a szabadon tartott tér felmérését tartalmazó jegyzőkönyv;
    • amennyiben jogszabály előírja a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez, vagy módosításához szükséges dokumentáció;
    • a kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, "kivitellel egyezik" záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;
    • lezárt és kiértékelt próbaüzemi napló(k) és hiba-előjegyzési könyv(ek), valamint a hibák megszüntetésének jegyzőkönyvei;
    • műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, és jelentés a hiányosságok megszüntetéséről;
    • amennyiben volt ideiglenes használatbavétel, annak határozatában előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;
    • amennyiben a létesítmény nem vasútbiztonsági engedélyköteles, üzemeltetési és karbantartási utasítás;
    • a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta.
  • a berendezést kezelő személyzet oktatásáról és vizsgáztatásáról készített jegyzőkönyv másolata;
  • az üzembe helyezés megkezdéséhez adott engedélyt;
  • a berendezés alkalmassági tanúsítványa és elektronikus berendezés tanúsítói nyilatkozatai az elektronikus berendezés szoftverére;
  • ideiglenes üzemengedély, forgalmi üzembe helyezési rendelet;
  • a berendezésben megvalósult szoftverfrissítés műszaki leírása;
  • a különleges kezeléseket érintő szoftverfrissítéshez tartozóan kiadott hatósági engedélyek száma;
  • a meglévő biztonság integritási szint (SIL) SIL0 szintű funkció javításáról kiállított tanúsítói nyilatkozat;
  • az új SIL0 szintű funkció első alkalmazásakor, vagy meglévő funkció jelentősebb módosításakor, a tanúsító előzetes nyilatkozatán kívül, kockázatelemzés és biztonságértékelés;
  • a SIL1, SIL2, SIL3, SIL4 szintű biztonsági funkciókat érintő szoftverfrissítés esetén tanúsító bevonásával megvalósult független biztonságértékelési eljárás eredménye, amelyben igazolni kell, hogy a biztonság integritási szint (SIL) nem csökken;
  • a szoftverfrissítést követően - üzemi próba keretében - elvégzett vizsgálat eredménye, amelyben igazolásra kerül, hogy a frissítés által érintett funkcionalitás megfelelő, a valós forgalmi/üzemi helyzetek bekövetkeztek, és a kezelőszemélyzet gyakorlottsága a frissítés által bekövetkezett változások vonatkozásában is eléri a kívánt szintet; az egyes szoftverfrissítésekhez tartozó elegendő üzemi próbaidőt a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen kell meghatároznia;
  • a független tanúsító bevonásával a gyártónak és az üzemeltetőnek közösen tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az üzemi próba
    • a teljes rendszerre,
    • csak bizonyos funkciókra, funkciócsoportokra, vagy
    • csak bizonyos területre vonatkozott;
  • az üzemi próba során vezetett próbaüzemi napló másolatát;
  • a szoftverfrissítésekről vezetett nyilvántartást.
Villamos felsővezeték
  • műszaki tervdokumentáció:
    • feszítési terv,
    • földelési terv,
    • kapcsolási vázlat;
  • általános dokumentáció:
    • a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező létesítmény az építési engedélynek megfelelően készült el, melyben fel kell tüntetni az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek számait;
    • amennyiben jogszabály előírja, független tanúsító szervezet tanúsítása;
    • amennyiben független tanúsító szervezet tanúsítása nem előírt, mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló összefoglaló jelentés arról, hogy megvalósult vasúti építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek (a jelentésnek ki kell terjednie a rendszerelemek, alrendszerek, strukturális alrendszerek megfelelőségére és minőségére vonatkozó értékelésére, valamint az építési termékek teljesítményére);
    • a vágányok melletti és fölötti létesítményeknek a vágánytengelytől és a sínkorona-szinttől mért távolságait, valamint a szabadon tartott tér felmérését tartalmazó jegyzőkönyv;
    • amennyiben jogszabály előírja a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez, vagy módosításához szükséges dokumentáció;
    • a kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, "kivitellel egyezik" záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;
    • lezárt és kiértékelt próbaüzemi napló(k) és hiba-előjegyzési könyv(ek), valamint a hibák megszüntetésének jegyzőkönyvei;
    • műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, és jelentés a hiányosságok megszüntetéséről;
    • amennyiben volt ideiglenes használatbavétel, annak határozatában előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;
    • amennyiben a létesítmény nem vasútbiztonsági engedélyköteles, üzemeltetési és karbantartási utasítás;
    • a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta.
  • felsővezeték munkavezeték magasságáról és kígyózásáról készített jegyzőkönyvek;
  • a nyíltvonali és állomási átmenő fővágány esetében mérővonati bemérési jegyzőkönyv;
  • vasúti átjárókban két hónapnál nem régebbi magasságmérési jegyzőkönyv.
Térvilágítás
  • műszaki tervdokumentáció:
    • helyszínrajz,
    • állapotterv;
  • általános dokumentáció:
    • a beruházó nyilatkozata, mely szerint a kérelem tárgyát képező létesítmény az építési engedélynek megfelelően készült el, melyben fel kell tüntetni az építési engedély és az eltéréseket engedélyező engedélyek számait;
    • amennyiben jogszabály előírja, független tanúsító szervezet tanúsítása;
    • amennyiben független tanúsító szervezet tanúsítása nem előírt, mérési eredményeken, bizonylatokon, minőségi bizonyítványokon alapuló összefoglaló jelentés arról, hogy megvalósult vasúti építmény műszaki paraméterei az engedélyezési dokumentációban előírt feltételeknek megfelelnek (a jelentésnek ki kell terjednie a rendszerelemek, alrendszerek, strukturális alrendszerek megfelelőségére és minőségére vonatkozó értékelésére, valamint az építési termékek teljesítményére);
    • a vágányok melletti és fölötti létesítményeknek a vágánytengelytől és a sínkorona-szinttől mért távolságait, valamint a szabadon tartott tér felmérését tartalmazó jegyzőkönyv;
    • amennyiben jogszabály előírja a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez, vagy módosításához szükséges dokumentáció;
    • a kivitelezésnek (megépített, átalakított állapotnak) megfelelő, "kivitellel egyezik" záradékkal ellátott, a kivitelező, a műszaki ellenőr és a vasút üzemeltetője által záradékolt megvalósulási dokumentáció, az építménytípusoknál részletezettek szerint;
    • lezárt és kiértékelt próbaüzemi napló(k) és hiba-előjegyzési könyv(ek), valamint a hibák megszüntetésének jegyzőkönyvei;
    • műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, és jelentés a hiányosságok megszüntetéséről;
    • amennyiben volt ideiglenes használatbavétel, annak határozatában előírt feltételek megvalósulásáról tételes dokumentáció;
    • amennyiben a létesítmény nem vasútbiztonsági engedélyköteles, üzemeltetési és karbantartási utasítás;
    • a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta.
  • térvilágítás fénytechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyvei (a más hatóság által engedélyezett utasforgalmi létesítményekre vonatkozóan is).

Saját célú vasúti pályahálózat esetében a vasúti pálya, a vasúti biztosítóberendezés, valamint a vasúti felsővezeték használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a csatlakozást biztosító csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya pályahálózat-működtetőjének hozzájárulását.

Az építési engedély szerint több ütemben megvalósuló építmény esetén, ha a vasúti pályaszakaszon a forgalom biztonságosan lebonyolítható, a használatbavételi engedély külön-külön is megadható az építmény meghatározott szakaszára, pályatartozékára.

Új vasúti építmény esetén - kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként rendelkezik - az építtető vagy az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles bemutatni a vasúti közlekedési hatóságnak:

  • az elkészült létesítmény megvalósult állapotát feltüntető dokumentációt a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az elkészült vasúti építmény a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel,
  • az építtető nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg,
  • a vasúti építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit,
  • az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket.

Meglévő vasúti építménynél - kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként nem rendelkezik - az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a vasúti közlekedési hatóságnak:

  • a vasúti építmény állapotfelmérését tartalmazó szakértői jelentést arról, hogy az építmény a műszaki és forgalombiztonsági előírásoknak megfelel,
  • az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket.

A használatbavételi engedélyről szóló határozatnak - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

  • az engedélyezett építmény megnevezését, az építési engedély számát és keltét,
  • a vasúti építmény kezelőjének, tulajdonosának a megnevezését,
  • a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére,
  • az építtető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a használatbavételi engedély hatályát vesztheti,
  • kötelezést a vasúti létesítmény használatbavételét engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtására.

Ideiglenes használatbavétel

A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyével a kérelmező az építményt vagy annak egy részét az építési munka teljes befejezése előtt, meghatározott időtartamra ideiglenesen használatba veheti, ha azt forgalomszervezési érdekek, műszaki vagy technológiai okok indokolják.

A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi új létesítésű vasúti építmény ideiglenes használatbavételét, ha az építmény, vagy annak egy része műszaki átadása megtörtént, az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra, legfeljebb két évre adhat, amely időtartamot a forgalomszervezési, műszaki, vagy technológiai igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határoz meg.

A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal egy-egy év időtartamra meghosszabbíthatja.

Az ideiglenes használatbavételi engedélynek tartalmaznia kell a végleges használatbavételi engedély megadásának feltételeit.

Fennmaradási engedélyezési eljárás

Ha az engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, a vasúti építményre az építtetőnek a vasúti közlekedési hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie.

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített vasúti építmény:

  • úgy készült-e el, hogy arra az építési engedély megadható lett volna, vagy
  • az átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e.

A fennmaradási engedélyezésre a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol a rendelet használatbavételi engedélyt említ, ott fennmaradási engedélyt kell érteni.