Vasúti pálya építési engedélyezési eljárások


Elvi építési engedélyezési eljárás

Az építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a vasúti közlekedési hatóságtól elvi építési engedély kérhető.

Elvi építési engedély adható a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, alrendszereire, rendszerelemeire. Az eljáráshoz a kérelmezőnek mellékelnie kell a vasúti építmény, alrendszer, rendszerelem műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az elvi engedély feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat.

Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható.

Építési engedélyezési eljárás

Vasúti építési engedély (a továbbiakban: építési engedély) szükséges a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére.

Milyen dokumentumokat kell mellékelni a vasúti pálya engedélyezési eljáráshoz?

A kérelemhez csatolni kell egy eredeti és egy másolati példányban:

  • az egyes építési tevékenységek - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,
  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,
  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,
  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,
  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat.
  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

Műszaki dokumentáció tartalma:

Valamennyi építményre vonatkozóan

  • a) tervezői nyilatkozat a műszaki és hatósági előírások megtartásáról és a tervezői jogosultságról;
  • b) amennyiben a beruházás fejlesztési közreműködővel történik, a várható üzemeltető és fejlesztési közreműködő közti feladatmegosztásról kötött szerződés;
  • c) amennyiben a beruházó és az üzemeltető nem azonos, a tervdokumentáció üzemeltetői záradéka és szöveges hozzájárulás;
  • d) érintett közművekről tervezői nyilatkozat és a közműkezelők 6 hónapnál nem régebbi hozzájáruló nyilatkozatai;
  • e) a hatásterület ügyfeleinek kimutatása;
  • f) amennyiben a megvalósításhoz más tulajdonában álló ingatlant kell igénybe venni, az érintett ingatlanokról készült kisajátítási terv;
  • g) amennyiben a kisajátítási eljárás termőföldet érint, az ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítására vonatkozó jogerős engedélye;
  • h) amennyiben a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján arra kötelezett, az előzetes vizsgálati eljárást lezáró jogerős döntés, vagy jogerős környezetvédelmi engedély;
  • i) amennyiben a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján arra kötelezett, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlap.

Vasúti pályára vonatkozóan

  • átnézeti helyszínrajz (1:10000 vagy 1:25000 méretarányban);
  • helyszínrajz (1:500 vagy 1:1000 méretarányban);
  • műszaki leírás;
  • forgalmi üzemi terv és vizsgálat;
  • hossz-szelvény (1:1000 vagy 1:2000 vízszintes, és 1:50 vagy 1:100 függőleges méretarányban);
  • minta- és jellemző keresztszelvények (1:50 vagy 1:100 méretarányban);
  • víztelenítési és vízelvezetési terv;
  • felépítmény-szerkezeti terv - egyedi kialakítás esetén;
  • geotechnikai szakvélemény és terv;
  • amennyiben biztosítási módját a vasúti közlekedési hatóság határozza meg, a közút-vasút szintbeni keresztezés helyszínrajza, hossz-szelvénye, műszaki leírása;
  • földalatti vasútnál a főszellőzés sémája a műtárgyak feltüntetésével, a mozgólépcsők, liftek telepítési terve;
  • közúti vasutaknál forgalomtechnikai terv.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy:

  • a kérelem részét képező valamennyi engedélyköteles tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal,
  • az előírt mellékletek, dokumentumok rendelkezésre állnak-e,
  • a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírt szakmai, műszaki és tartalmi követelményeknek.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett építmény a hatályos jogszabályokban, a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben előírhatja, hogy a használatbavételi engedély megadásának feltétele üzemi próba elvégzése.

Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

  • amennyiben az engedélyes fejlesztési közreműködő, azon szervezet megnevezését, amely az elkészült vasúti építmény működtetője lesz,
  • az engedélyezett vasúti építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési tervre történő utalást és a beazonosításához szükséges rövid leírást,
  • az építés feltételeit, a szakhatósági előírásokat,
  • az engedély hatályának időtartamát,
  • a kérelmező kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját és felelős műszaki vezetőjét a vasúti közlekedési hatóságnak jelentse be,
  • az ideiglenes használatbavételi engedély, és a használatbavételi engedély feltételeit,
  • az üzemi próba elvégzésére való kötelezést.

A vasúti közlekedési hatóság által engedélyezett dokumentáció alapján kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amely dokumentáció valamennyi, az építési engedélyekhez előírt tervműveletet tartalmazza.

Az építés csak jogerős és végrehajtható, hatályos építési engedély, a jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - engedélyezési terv, és a kiviteli tervdokumentáció birtokában kezdhető meg.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy - fejlesztési közreműködő esetén a kérelemben megjelölt számú - példányát a kérelmezőnek és az üzemeltetőnek kiadja. A vasúti közlekedési hatóság kérelemre - díj ellenében - a műszaki tervek további példányait látja el záradékkal és bélyegzőlenyomattal.

Az eljárás menete

Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

A szakhatóság állásfoglalásának kialakításához átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást kell mellékelni.

A felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a szakhatóságok állásfoglalásainak megkéréséhez az Épelj. 5. melléklete szerinti dokumentációkat kell benyújtani.

Az építési engedély hatálya

A jogerős építési engedély a jogerőre emelkedéstől számított öt évig hatályos. Az építési engedély nem veszti hatályát, ha az építési tevékenységet öt éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül befejezik.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély időbeli hatályát öt évnél rövidebb - de legalább két évi - időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, vagy a szakhatóságok előírásai indokolják.

Az építési engedély hatályát a vasúti közlekedési hatóság - az időbeli hatály lejárta előtt - az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja. Ha a vasúti létesítmény létesítése, felújítása, valamint átalakítása európai uniós pénzügyi források bevonásával valósul meg, és a pénzügyi forrás megszerzésének feltétele a hatályos jogszabályban foglaltak betartása, akkor a közlekedési hatóság új feltételként ezeknek a jogszabályoknak való megfelelést előírhatja.

Milyen esetben veszti hatályát az építési engedély?
  • a jogerőssé válásának napjától számított öt év elteltével, ha az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy
  • ha az építési tevékenységet az előző pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított öt év elteltével használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be, vagy a vasúti építmény ideiglenes, vagy végleges használatbavételi engedély megadására nem alkalmas.

Az átalakítási engedélyezési eljárás

Az átalakítási engedélyezési eljárásra a vasúti építési engedélyezési eljárás szabályai vonatkoznak.

Egyedi esetek

Amennyiben jogszabály valamely munkarész elkészítését tervezési jogosultsághoz köti, a vasúti közlekedési hatóság a tervező jogosultságát ellenőrzi.

A vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart:

  • ha az építést nem kizárólag a Magyar Állam vagy az építtető tulajdonában álló területre tervezik, vagy
  • a használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során.

Jogszabályi vonatkozás

289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól