Vasúti gépészeti berendezések építési engedélyezési eljárások


Elvi építési engedélyezési eljárás

Az építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a vasúti közlekedési hatóságtól elvi építési engedély kérhető.

Elvi építési engedély adható a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, alrendszereire, rendszerelemeire. Az eljáráshoz a kérelmezőnek mellékelnie kell a vasúti építmény, alrendszer, rendszerelem műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az elvi engedély feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat.

Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható.

Építési engedélyezési eljárás

Vasúti építési engedély (a továbbiakban: építési engedély) szükséges a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére.

Milyen dokumentumokat kell mellékelni az engedélyezési eljáráshoz?

Vasúti rakodó-berendezés

(Pl.: vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép, és berendezés)

  • helyszínrajz;
  • műszaki leírás;
  • alaprajz;
  • metszetek;
  • fő összeállítási terv;
  • részletterv:
    • az üzem közben az űrszelvénybe is benyúló szerkezetek elrendezéséről, működéséről és rögzítéséről,
    • vasúti vágányba épülő építmények, vagy pályán mozgó gépek, berendezések esetén a sínleerősítés és pályaterv;
  • erőtani számítás a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek esetén;
  • villamos és érintésvédelmi terv;
  • vízellátás, víztelenítés terve;
  • közmű vezetékek kimutatása;
  • védelmi berendezések tervei.
Vasúti kocsi-vontató
  • helyszínrajz;
  • műszaki leírás;
  • hajtómű és feszítőmű összeállítási terve;
  • hajtómű és feszítőmű, terelőkorongok alapozási terve;
  • vonó-, feszítő-, vezérlőkötél, terelőkorongok, vontató, kötőelemek szilárdsági számítása, teljesítményszükséglet számítása;
  • vontató-berendezés segédpálya terve;
  • jármű megfogására szolgáló szerkezet, berendezés fő-összeállítási terve, üzemi és üzemen kívüli helyzetben (a működés megismeréséhez esetleg részlettervek);
  • vágányalatti átvezetések terve;
  • villamos és érintésvédelmi terv;
  • főkapcsoló-, vezérlő-, vészleállító szekrények, biztonsági berendezések elhelyezési terve;
  • vontatással érintett terület megvilágításának terve;
  • védelmi berendezések tervei.
Tolópad, fordítókorong
  • helyszínrajz;
  • műszaki leírás;
  • tolópadpálya, fordítókorong akna szerkezeti kialakításának terve, a víztelenítés megoldása;
  • sínleerősítés terve a tolópadon, vagy fordítókorongon, valamint a tolópadhoz, vagy fordítókoronghoz (aknákhoz) csatlakozó vágányokon;
  • tolópad, vagy fordítókorong fő összeállítási terve;
  • a tolópad, vagy fordítókorong mozgatása (hajtóműve), fékezése, rögzítése, reteszelése, megoldásának terve;
  • tolópad, vagy fordítókorong hídszerkezetének erőtani számítása;
  • villamosenergia-ellátás, érintésvédelem megoldásának terve (ha az áramellátás munkavezetékről történik, akkor annak tartóoszlopainak, az áramszedőnek a terve és szilárdsági számítása is);
  • főkapcsoló, vészleállító-jelző, biztonsági berendezések elhelyezésének, megoldásának terve;
  • a berendezések és környezetük megvilágításának terve;
  • védelmi berendezések tervei.
Vasúti járműmérleg
  • helyszínrajz;
  • műszaki leírás;
  • mérlegakna szerkezeti kialakításának terve, helyszínre adaptálva;
  • mérlegakna víztelenítési terve;
  • mérlegakna erőtani számítása;
  • járműmérleg felépítményi terve a mérlegaknán, vagy a csatlakozó vágányrészen és a mérlegen;
  • mérleghíd, vagy teherfelvevő szerkezetek fő összeállítási terve, erőtani számítása;
  • villamos- és érintésvédelmi terv;
  • a berendezések és környezetük megvilágításának terve.
Egyéb vasútgépészeti berendezés

(Pl.: vágányba épített vagy a vasúti pálya mellé telepített diagnosztikai berendezések, vasútüzemi létesítményekhez kapcsolódó gépészeti berendezések)

  • helyszínrajz;
  • műszaki leírás;
  • alaprajz;
  • metszetek;
  • fő összeállítási terv;
  • részletterv:
    • az üzem közben az űrszelvénybe is benyúló szerkezetek elrendezéséről, működéséről és rögzítéséről,
    • vasúti vágányba épülő építmények, vagy pályán mozgó gépek, berendezések esetén a sínleerősítés és pályaterv;
  • erőtani számítás a vasúti terhet viselő és a vasút feletti szerkezetek esetén;
  • villamos és érintésvédelmi terv;
  • vízellátás, víztelenítés terve;
  • közművezetékek kimutatása;
  • védelmi berendezések tervei;
  • felvonók, mozgólépcsők és mozgó járdák esetében a vasúti környezetben való alkalmazhatóságot igazoló dokumentum.

Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy:

  • a kérelem részét képező valamennyi engedélyköteles tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal,
  • az előírt mellékletek, dokumentumok rendelkezésre állnak-e,
  • a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírt szakmai, műszaki és tartalmi követelményeknek.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett építmény a hatályos jogszabályokban, a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben előírhatja, hogy a használatbavételi engedély megadásának feltétele üzemi próba elvégzése.

Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak - a Ket.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

  • amennyiben az engedélyes fejlesztési közreműködő, azon szervezet megnevezését, amely az elkészült vasúti építmény működtetője lesz,
  • az engedélyezett vasúti építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési tervre történő utalást és a beazonosításához szükséges rövid leírást,
  • az építés feltételeit, a szakhatósági előírásokat,
  • az engedély hatályának időtartamát,
  • a kérelmező kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját és felelős műszaki vezetőjét a vasúti közlekedési hatóságnak jelentse be,
  • az ideiglenes használatbavételi engedély, és a használatbavételi engedély feltételeit,
  • az üzemi próba elvégzésére való kötelezést.

A vasúti közlekedési hatóság által engedélyezett dokumentáció alapján kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amely dokumentáció valamennyi, az építési engedélyekhez előírt tervműveletet tartalmazza.

Az építés csak jogerős és végrehajtható, hatályos építési engedély, a jóváhagyott - engedélyezési záradékkal ellátott - engedélyezési terv, és a kiviteli tervdokumentáció birtokában kezdhető meg.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy - fejlesztési közreműködő esetén a kérelemben megjelölt számú - példányát a kérelmezőnek és az üzemeltetőnek kiadja. A vasúti közlekedési hatóság kérelemre - díj ellenében - a műszaki tervek további példányait látja el záradékkal és bélyegzőlenyomattal.

Az eljárás menete

Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

Mit kell csatolni a kérelemhez egy eredeti és egy másolati példányban?
  • az egyes építési tevékenységek - a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt - műszaki dokumentációját, szakági terveit,
  • az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint - ha jogszabály előírja - kockázatértékelést,
  • egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést,
  • vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját,
  • veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat.
  • a felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a 32. § (5) bekezdése szerinti tervezői nyilatkozatot egy példányban, és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Épelj.) az egyes építésügyi engedélyezési eljárásaira vonatkozó rendelkezései szerint az Épelj. 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt.

A szakhatóság állásfoglalásának kialakításához átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást kell mellékelni.

A felszín alatti vasutak vasúti állomási épületeinek engedélyezési eljárásában a szakhatóságok állásfoglalásainak megkéréséhez az Épelj. 5. melléklete szerinti dokumentációkat kell benyújtani.

Az építési engedély hatálya

A jogerős építési engedély a jogerőre emelkedéstől számított öt évig hatályos. Az építési engedély nem veszti hatályát, ha az építési tevékenységet öt éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül befejezik.

A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély időbeli hatályát öt évnél rövidebb - de legalább két évi - időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, vagy a szakhatóságok előírásai indokolják.

Az építési engedély hatályát a vasúti közlekedési hatóság - az időbeli hatály lejárta előtt - az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja. Ha a vasúti létesítmény létesítése, felújítása, valamint átalakítása európai uniós pénzügyi források bevonásával valósul meg, és a pénzügyi forrás megszerzésének feltétele a hatályos jogszabályban foglaltak betartása, akkor a közlekedési hatóság új feltételként ezeknek a jogszabályoknak való megfelelést előírhatja.

Milyen esetben veszti hatályát az építési engedély?
  • a jogerőssé válásának napjától számított öt év elteltével, ha az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy
  • ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított öt év elteltével használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be, vagy a vasúti építmény ideiglenes, vagy végleges használatbavételi engedély megadására nem alkalmas.

Az átalakítási engedélyezési eljárás

Az átalakítási engedélyezési eljárásra a vasúti építési engedélyezési eljárás szabályai vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy ahol a rendelet építési engedélyt említ, ott átalakítási engedélyt kell érteni.

Egyedi esetek

Amennyiben jogszabály valamely munkarész elkészítését tervezési jogosultsághoz köti, a vasúti közlekedési hatóság a tervező jogosultságát ellenőrzi.

A vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart:

  • ha az építést nem kizárólag a Magyar Állam vagy az építtető tulajdonában álló területre tervezik, vagy
  • a használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során.

Jogszabályi vonatkozás

289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól