Kazánok és nyomástartó edények engedélyezési eljárásai


A vasúti járművekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 11/1984. (VI. 27.) KM rendelet alapján az alábbi vasúti berendezések engedély kötelesek:

  • a vasúti járművekre szerelt, továbbá a közforgalmú vasutak kezelésében levő mozdonyeredetű, vagy vasúti járműre szerelt egyéb gőzfejlesztőkkel megegyező típusú kazánok és fűtött nyomástartó edények,
  • a vasúti járművekre szerelt - vontatás, illetőleg szállítás alatt is túlnyomás alatt álló - nyomástartó edények.

kivéve:

  • a 25 l-nél kisebb űrtartalmú berendezések, ha a használati nyomásuk (p) (bar) és űrtartalmuk (v) (liter) szorzata nem több 200-nál;
  • azok a központi fűtést ellátó, meleg vizet előállító kazánok, amelyekből vízelvételi lehetőség nincs, ha a kazán tágulási tartállyal van ellátva, és a kazán, valamint a tágulási tartálya közötti szintkülönbség legfeljebb 40 méter;
  • a Magyarországon külföldi megrendelésre gyártott vasúti járművek nyomástartó edényei.

kazán: az égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, illetőleg villamosenergiával fűtött berendezés töltetétől függetlenül, ha abban 1 bar nyomásnál nagyobb nyomás van, vagy keletkezhet és a benne termelt hőenergiát a berendezésen kívül hasznosítják.

nyomástartó edény: az égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának, illetőleg villamosenergia fűtőhatásának ki nem tett berendezés töltetétől függetlenül, ha abban 0,7 bar túlnyomásnál nagyobb nyomás van, vagy keletkezhet.

Az eljárás menete

A rendelet hatálya alá tartozó kazán és nyomástartó edény csak a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott dokumentáció alapján gyártható.

Mit kell tartalmaznia a dokumentációnak?
  • kiviteli rajzokat,
  • a számításokat,
  • a műszaki leírást és
  • a kezelési utasítást.

A külföldről beszerzett járműre szerelt - a rendelet hatálya alá tartozó - kazánok és nyomástartó edények akkor hozhatók forgalomba, illetve akkor helyezhetők üzembe, ha a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett meghatalmazott képviselője megfelelőségi nyilatkozatot csatolt.

A kazánt és nyomástartó edényt első ízben az üzemeltető - műszaki vizsgálat alapján - helyezheti üzembe.

Javítás utáni üzembe helyezéshez a műszaki vizsgálat nem szükséges.

Amennyiben a kazánbiztos a műszaki vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a kazán, illetőleg a nyomástartó edény üzemeltethető, arról tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiadása esetén a kazánbiztos a kazán, illetőleg a nyomástartó edény azonosító tábláját acélbélyegző lenyomatával hitelesíti. A vizsgálat eredményét és a tanúsítvány kiadását a kazán, illetőleg a nyomástartó edény nyilvántartási könyvébe be kell jegyezni.

Amennyiben a kazánbiztos a vizsgálat eredményeként a kazánt, illetőleg a nyomástartó edényt üzemeltetésre alkalmatlannak találja, ezt ugyancsak be kell jegyeznie a nyilvántartási könyvbe.

Időszakos vizsgálat és ellenőrzés

A kazán és nyomástartó edény időszakos vizsgálatának elvégzése a berendezés üzemeltetőjének a feladata. Az üzemeltető felelős azért is, hogy a kazán, illetőleg a nyomástartó edény az időszakos vizsgálatok közötti időtartam alatt üzembiztos állapotban legyen.

Az időszakos vizsgálat elvégzését és annak eredményét a kazán, illetőleg nyomástartó edény nyilvántartási könyvébe be kell jegyezni.

A rendelet hatálya alá tartozó berendezésekkel kapcsolatos üzemeltetői feladatok teljesítését a vasúti közlekedési hatóság ellenőrzi.

Kazánbiztosi névjegyzék vezetése

A vasúti közlekedési hatóság nyilvántartást vezet a kazán és nyomástartó edény üzembe helyezéséhez szükséges műszaki vizsgálatot végezhető kazánbiztosokról. Kazánbiztosként az foglalkoztatható, akit a vasúti közlekedési hatóságnál vezetett nyilvántartásba felvettek.